2012. április 12., csütörtök

Kávé – a Gyógyító Fekete Leves

A víz után a világ második legnépszerűbb italának számító kávét a XV. században szufi szerzetesek használták először élénkítő hatása miatt, de a XVI. században már Szíriában és Egyiptomban is hagyománya volt a fogyasztásának. Mi, magyarok a törököknek köszönhetjük az elhíresült fekete levest, amelyet – kedvező élettani hatásai miatt – ma már világszerte gyógynövényként tartanak számon.


Gyakran használjuk a fekete leves kifejezést, de már nem is emlékszünk rá, hogy egy történelmi legenda szerint mindez a feketekávéval áll összefüggésben. Történt ugyanis, hogy a XVII. század végén a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imrét, egy ebédmeghívásnak álcázott találkozó során. Thökölyt balsejtelem fogta el, és a lakoma után indulni készült, mire egy janicsár eléállt, és azt mondta: „Ne siess uram, hátra van még a fekete leves!” Ám alighogy Thököly megitta a kávéját, vendéglátói börtönbe zárták. Azóta ez a kifejezés negatív eseményt vetít előre.

Gyógyhatásai
Az életmód-tanácsadók hosszú ideje igyekeznek lebeszélni az embereket arról, hogy túlzásba vigyék a kávéfogyasztást, és egészségügyi szempontból évszázadokon át szinte kizárólag a negatívumait hangoztatták. Az elmúlt időkben azonban számtalan olyan tanulmány és kutatás készült, melyek bebizonyították, hogy az ésszerűen fogyasztott, jó minőségű kávénak számos betegségmegelőző, illetve gyógyító tulajdonsága is elismerhető.

Gyógyhatásai közül tagadhatatlan, hogy élénkíti a szervezetet,  stimulálja az idegrendszer működését, az agy vérellátását, és értágító hatásának hála remekül ellensúlyozza egyes fejfájások tüneteit. Javítja a szívrendszer működését, hiszen növeli a szívritmust és az összehúzódások erősségét. Segítségével leküzdhető a fáradságérzet, és elnyújtható a kimerülési időszak, de gyorsan hat, mint kedélyjavító, illetve testi és szellemi állóképesség-fokozó is. Mivel átmenetileg megnöveli koncentrációs készségünket és fokozza éberségünket, minden olyan helyzetben bevetjük, amikor észnél kell lennünk, mert akár egy tizedmásodpercnyi elkalandozás is végzetes lehet.


A nyers kávé, víz-és epehajtó, segít asztmás rohamok megelőzésében és az időeltolódás miatti zavarok helyreállításában, csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, nem utolsó sorban, pedig fokozza a fájdalomcsillapító szerek hatását.

A hivatásos sportolók is előszeretettel fogyasztják, hiszen fokozza az izmok teljesítőképességét, így megnöveli a fizikai teljesítményt, de ez a szokás csak az elmúlt 1,5 évtizedben terjedhetett el, hiszen a koffein 1994-ig szerepelt a doppingszerek listáján.

Aki diétába kezd, szintén eredményesen illesztheti be a napirendjébe a kávézást, hiszen ugyan időszakosan étvágyfokozó, mégis felgyorsítja az anyagcserét, és serkenti a vizelet-kiválasztást. Külsőleg, krémekbe keverve, lokális karcsúsító hatást gyakorol a bőrre, a felhalmozódott zsír lebontásával.

Mellékhatásai
A koffein elismerten legális drog, s mint ilyen, túlzott fogyasztása függőséget okozhat, túl lehet adagolni, és nagy mennyiségben mérgező. Túladagolásról napi 7-8 csésze elfogyasztása esetén beszélhetünk, ekkor már émelygést, hányingert, hasmenést, gyomorpanaszokat, idegességet, szédülést, nyugtalanságot, álmatlanságot, gyakori vizelési ingert, de szélsőséges esetben akár szív- és légzési zavarokat is okozhat. Szerepe van az infarktus, a neurózis és a növekedési rendellenességek kialakulásában, növeli a koleszterinszintet, és a gyomorsav kiválasztást. Mivel fokozza a szervezetben a kalcium kiválasztását, megakadályozza annak beépülését a csontokba, így aztán komolyan felelős a csontritkulás kialakulásáért.


A koffein megvonása már átmenetileg is nagyban rontja a koncentrációs készségünket, miközben ingerlékenységgel, nyugtalansággal, álmatlansággal és végső esetben akár depresszióval is járhat. Ezek a tünetek az első 20-48 órában a legerősebbek, de akár egy hétig is tarthatnak.

A sok kávé szépészetileg kifejezetten ráncosít, hiszen kivonja a vizet a szervezetünkből, és csak kevesen figyelnek oda rá, hogy mellette milyen nagy mennyiségben kellene tiszta ásványi vizet fogyasztani az elveszített folyadék pótlására. (Egy csésze kávé után 2 dl tiszta vizet kell meginni.) A kávéfogyasztás szigorúan ellenjavallt várandósság és szoptatás idején, valamint a 18 éves kor alatti időszakban, ekkor a koffeinfogyasztást mérsékelni, illetve kerülni kell. Ez utóbbi helyzetben kevesen gondolnak rá, de a csokoládéban, a teában és a kólában is rengeteg a koffein!

Hatóideje
Meglepő lehet, de a kávéban lévő koffein gyorsabban, és rövidebb ideig hat, mint a teában lévő. A koffein az emésztőrendszeren gyorsan, nem egész egy óra alatt áthalad, ebben az időszakban fejti ki legintenzívebb hatását. A legnagyobb koffeinkoncentráció a fogyasztás után leghamarabb 15, legkésőbb 120 perccel éri el a vérplazma, a koffein hatása három órán belül teljesen eltűnik a szervezetből. Fiataloknál és időseknél gyorsabban veszít hatékonyságából, alig 2,5-4,5 óra alatt már újra kávéért kiált a szervezet, hogy a korábban kiváltott hatást elérhesse. Mindet sokkal hosszabbra nyúlik például olyan hölgyeknél, akik fogamzásgátló tablettát szednek, miközben erős dohányosoknál az említett időtartam meg is feleződhet. További érdekes felfedezés, hogy a kávé erősebben hat a férfiakra, mint a nőkre.


A koffeintartalmat befolyásolja a növény amelyből a főzet készült; azaz, hogy Arabica vagy Robusta kávébabról beszélünk-e. Szintén nem semleges a pörkölés módja, hiszen a világosabb kávé koffeinben gazdagabb marad, mint a sötét. Végül, de nem utolsósorban pedig az elkészítéshez használt víz minősége, hőfoka, és kávéhoz viszonyított aránya is meghatározza a végtermék tulajdonságait.

Koffeinmentes kávé
Alkoholmentes sör, cukormentes drazsé, nikotinmentes cigaretta és koffeinmentes kávé. De akkor minek az egész? – tesszük fel jogosan a kérdést. Először is tudni kell, hogy a koffeinmentesnek mondott kávé sem nélkülözi a koffeint, hiszen technikailag kivitelezhetetlen, hogy ne kerüljön bele néhány gramm, kb. 0,5-1 százalékban. A kérdés jogosságát a kávét illetően azonban az is fokozza, hogy egyes tanulmányok szerint a koffeinmentes kávé akár ártalmasabb is lehet a szív- és érrendszerre, mint a hagyományos. Alapvető különbség a kettő között, hogy míg a hagyományos kávénál Arabica, a koffeinmentesnél lehetőség szerint Robusta kávébabot használnak. A koffein-mentesítés során ugyanis előbbi könnyen elveszíti az aromáját, míg az utóbbi megőrzi azt. Ám azt nem verik nagydobra a gyártók, hogy ez utóbbi jelentősen növeli a zsírsavképzést a szervezetben, fokozva az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát, így nem ajánlható olyanoknak, akiknek eleve magasabb a koleszterinszintjük az egészségesnél. A másik kifogásolható módszer az, amellyel a nyers kávébabból még a pörkölés előtt kivonják a koffeint a kávészemekből, hiszen ez sem teljesen veszélytelen az egészségünket illetően. A nyers kávét vízbe áztatják, mert akkor könnyen kioldódik belőle a koffein, de aztán a koffeinmentes kávéba különféle íz fokozókat és adalékanyagokat kevernek, hogy aromája mégiscsak hasonlítson erdetetijéhez.

Természetesen minderről orvosi körökben is megoszlanak a vélemények, de vannak esetek, amikor egy koffeinfüggő betegnek a koffeinmentes kávéra történő áttérés a megoldás, míg másoknak inkább a hagyományos kávéfogyasztás mérséklése javasolható.

Gabonakávé
A többnyire árpa, rozs, és cikóriakeveréket tartalmazó bio gabonakávék egészséges alternatívát kínálnak a hagyományos kávé helyettesítésére. Ízükben és illatukban ugyan közelítenek ahhoz, de bárki számára fogyaszthatóak, így magas vérnyomásúak, koffein-érzékenyek, és gyerekek is ihatják. Ezek természetesen nélkülözik a koffeint, de ezzel együtt annak pozitív és negatív tulajdonságait is.


1 komment:

Örülök, hogy végre a kávé jó hatásairól is írnak!

Megjegyzés küldése