Kokó-Kóla Volt a Coca-Cola – Az „Üdítőital” Eredettörténete

Oka volt annak, hogy John Pemberton atlantai gyógyszerész 1886-ban a Coca-Cola nevet adta találmányának. „Szellemi pezsdítőszerének” hatóanyaga volt az afrodiziákumnak hitt, magas koffeintartalmú izgatószer, a kóladió és a kis mennyiségű kokaint tartalmazó kokalevél kivonata. A Coca-Cola száz éve vált kokainmentessé.



A mai kóla korábbi elődje is Pemberton találmánya: a „kokainbor” Viktória királynő és XIII. Leó pápa tetszését is megnyerte. Az alkoholellenes mozgalomnak engedve Pemberton egy idő után elhagyta új italából a szeszt. Amikor a gyógyszerészek szódavízzel kezdték keverni a szirupot, az ital hirtelen népszerű lett.

A 19. század vége felé a kokaint fájdalomcsillapító csodaszerként ünnepelték, s a torokfájás elleni cukortól a végbélkúpig mindenhez hozzáadták. Ám hamarosan kétségessé vált, hogy a szer biztonságos-e, így a Coca-Colából 1904-re kivonták a kokaint.

A Coca-Cola népszerűsége a kokain elhagyása után is töretlenül emelkedett, részben a reklámnak köszönhetően. 1909-ben a hatósági ellenőrök, akik gyanúsnak találták az ital sikerét, Chattanoogában lefoglaltak egy rakomány kólaszirupot. Szerintük a termék megsértette az 1906-os törvény „hamisított”, vagyis „félrevezető márkajelű” élelmiszerek forgalmazását tiltó passzusát. Az ellenőrök a koffeint jelölték meg „bűnösként”, ám a pert elveszítették.
Megjegyzés küldése (0)
Újabb Régebbi