2014. szeptember 8., hétfő

Az Ismeretlen Newton - Anyag és Szellem

A jeruzsálemi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár az 1970-es évek eleje óta őrzi Isaac Newton néhány eredeti kéziratát. De vajon hogyan kerültek oda? És mi áll bennük?

A jeruzsálemi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár gyűjteményében látható Isaac Newton néhány eredeti kézirata, valamint könyveinek első kiadása, a hírneves 17. századi tudós portréjával.
Egy ismert vicc szerint Isten a világ teremtése előtt Isaac Newtontól kért tanácsot. A mintegy háromszáz évvel ezelőtt élt tudós döntő szerepet játszott korának tudományos forradalmában. A kevésbé ismert témákban – egyebek közt az alkímia, a teológia és a miszticizmus terén – végzett munkájáról azonban a nagyközönség alig tud valamit, annak ellenére, hogy Newtont e témák egész életében foglalkoztatták. Végül pontosan az ezekkel kapcsolatos jegyzetei jutottak el, meglehetősen tekervényes úton a jeruzsálemi Egyetemi Könyvtárba.

A könyvtár egyik legbecsesebb kincsének tartott kéziratokat az évek során számos, a világ különböző részeiről érkezett kutató tanulmányozta. Inbal Leshem-Ramati, a Bar Ilan Egyetem történelemtanárnője, aki ma a jeruzsálemi Szentély fizikai szerkezete és a Newton elgondolásai közti összefüggéseket kutatja, úgy véli, hogy a tudós életében csak azokat az elképzeléseit tette közzé, amelyeket a kortársai el tudtak fogadni, többi gondolatát – így a különböző ezoterikus témákkal kapcsolatos ötleteit és elméleteit – pedig csupán jegyzetek és kéziratok formájában őrizte meg.

1936-ban a Newton-relikviák árverésén, melyet Newton egyik leszármazottja rendezett, Avrahm Shalom Yehuda professzor vásárolta meg a történelmi, a bibliai témájú és a jövendöléssel kapcsolatos eredeti kéziratok java részét. Az orientalista és bibliakutató Yehuda jól ismerte Newtonnal az ókori népek kronológiájára vonatkozó munkásságát, s remélte, hogy a kéziratok tovább bővítik a témával, valamint a Bibliával mint történelmi dokumentummal kapcsolatot ismereteit. Amikor azonban hozzákezdett az iratok áttanulmányozásához, rájött hogy rendkívül ritka kincset tart a kezében.

E hieroglifákat Newton egy párizsi temetőfalról
másolta le. A jeleket 1399-ben vésték oda Nicholas
Flamel francia alkimista irányításával.
Yehuda megmutatta ezeket a kéziratokat barátjának, Albert Einsteinnek, s úgy döntöttek, hogy
megpróbálják felkelteni a nagynevű amerikai egyetemek, például a Harvard vagy a Yale érdeklődését. Ott azonban közönyösen, érdektelenül fogadták a szövegeket. Yehuda 1951-ben megbetegedett, s halálos ágyán a jeruzsálemi Egyetemi Könyvtárnak adományozta a tulajdonában lévő összes kéziratot. Az örökösök közti huzavona miatt azonban a dokumentumok – a hagyaték sok más könyvével és iratával együtt – csak 1969-ben jutottak Izraelbe.

Az utóbbi években több kutatási eredmény is bejárta a világot; ezek rámutatták a racionális és a misztikus közötti kapcsolatra Newton kézirataiban. Egyet kutatók szerint nem is lehet megérteni Newton elképzeléseit anélkül, hogy ne ismernénk érdeklődését a jövendölés, az alkímia, a történelem és a Szentély iránt. A tudós e témákon keresztül próbálta megérteni azt, amit ő „az isteni igazságnak” tartott.

„Nekem úgy tűnik, Newton hite szerint az isteni terv és a természetes törvényei is megtalálhatók voltak a Szentély szerkezetébe kódolva. E kód megfejtése révén akarta volna megérteni az egész világegyetem isteni tervét” – magyarázza Leshem-Ramati.

A kutatónő elmondása szerint Newton sok-sok munkát fordított az első és a második Szentély különböző tereinek pontos, méretarányos megrajzolására. Úgy véli, ezek a rajzok olyanok voltak, mint a Teremtés „számítógépes programja” – egy program, amely Newton gravitációs és mozgástörvényeit is tartalmazza. Leshem-Ramatinak a kód megfejtésére vonatkozó feltevései még kissé homályosak, de azt elismeri, hogy „Newton lenyűgöző módos egyesítette az anyagot és a szellemet”.

0 komment:

Megjegyzés küldése