Az ízlelés egy velünk született képesség, ami nem csupán élvezetté teszi a legfinomabb ételeket és italokat italok fogyasztását, hanem fontos önvédelmi mechanizmusként is szolgál a szervezet számára (érezhetjük például, hogy valami romlott, mielőtt lenyelnénk). Ízérzékelésünket azonban több minden is befolyásolhatja, és bizonyos esetekben olyan ízlelési zavarok alakulhatnak ki, amelyek jelentősen kihatnak az ember mindennapjaira. Mai cikkünkben ezekről a zavarokról lesz szó.
Hogyan érezzük az ízeket?
Ételek és italok fogyasztásakor ezekből az élelmiszerekből apró molekulák válnak ki, amelyek a szájban és a torokban található érzékelő sejteket stimulálják. Ezek az ízérzékelő sejtek a nyelvek ízlelőbimbóin, a szájpadláson, illetve a torokban helyezkednek el. Születéskor nyelvünkön nagyjából 10 ezer ízlelőbimbó foglal helyet, azonban 50 éves korunk tájékán elkezdhetjük elveszíteni ezeket.
Amikor stimuláció éri őket, az ízérzékelő sejtek három speciális ízlelőidegen keresztül üzenetet küldenek az agynak, ami feldolgozza ezeket az üzeneteket, és így „értelmezi” az ízeket.
Az ízérzékelő sejtek receptorai legalább egyre fogékonyak az öt alapíz közül: édes, savanyú, keserű, sós és umami. Az umami, vagy „ízletes” íz a glutamátnak köszönhető, ami többek között bizonyos sajtokban, húskivonatokban és a tyúkhúslevesben is megtalálható.
Széles körökben elterjedt tévhit, hogy a nyelv különböző részei más-más ízek érzékeléséért felelnek. A valóság az, hogy az ízérzékelő sejtek véletlenszerűen helyezkednek el a nyelv felületén.
Az ízlelés azonban nem az egyetlen módszer az élelmiszerek érzékelésére. Létezik egy bizonyos „közönséges vegyületérzékelés” is, amelyben több ezer idegvégződés vesz részt. Ezek az idegvégződések főleg a szemek, az orr, a száj és a torok nedves felületein helyezkednek el, és miattuk érezzük hűvösnek a mentát, vagy forrónak az erős paprikát.
Evés közben az ízlelőbimbók, vegyületérzékelés, a hideg, a meleg és a textúrák érzékelése, illetve az élelmiszer aromája együttesen alkotják az ízérzékelést.
Amikor valaki elveszíti az ízlelését, meglehet, hogy valójában a szaglásával van a probléma. Az élelmiszerek fogyasztása közben aromák is kiválnak belőlük, amelyek a szájpadláson keresztül egy speciális járaton átjutnak az orrba. Ha ez a járat valami miatt eldugul (például megfázás), akkor az aromák nem jutnak át a szájból az orrba, és ilyenkor az ízeket is lényegesen gyengébben érzékeljük.
Mik azok az ízlelési zavarok?
A leggyakoribb ízlelési zavar a „fantomízek” érzékelése, amikor valamilyen különös, gyakran kellemetlen ízt érzünk a szánkban annak ellenére, hogy nincs benne semmi.
Egyes emberek kevésbé érzik az alapízeket (hipogeúzia) vagy egyáltalán nem képesek ízeket érzékelni (apógeózia). Az ízlelés tényleges elvesztése azonban nagyon ritka, és általában inkább a szaglás elvesztése áll a panaszok háta mögött.
A vegyületérzékelés más zavarai megváltoztathatják az ízeket vagy az illatokat. A diszgeúzia például kellemetlen, sós, savanyú vagy fémes íz érzetét okozhatja a szájban. Ez a zavar gyakran „égő száj szindrómával” jár, ami fájdalmas égő érzést okoz a szájban. Habár ez bárkivel előfordulhat, az égő száj szindróma főleg a középkorú felnőtteket érinti.
Mi okozza az ízlelési zavarokat?
Egyesek ízlelési zavarokkal születnek meg, a legtöbbeknél azonban valamilyen sérülés vagy betegség okozza őket. Ilyen okok például:
- felső légúti és középfülfertőzések
- sugárterápia fej és a nyak tájékán
- különböző vegyületek (például rovarirtók), vagy gyógyszerek (például bizonyos antibiotikumok és antihisztaminok)
- fejsérülések
- nyelv-, fül- vagy torokműtétek, vagy a bölcsességfog eltávolítása
- a szájhigiénia elhanyagolása
- A szájhigiénia elhanyagolása továbbá a fogbetegségek alapjául is szolgálhat, így az ízlelési zavarok a különböző fogínybetegségek, tehát a fogínysorvadás tünetek között is szerepelhet.
Hogyan diagnosztizálhatók az ízlelési zavarok?
Az ízlelés és szaglás zavarait a fül-orr-gégészek diagnosztizálhatják. Ezek a szakorvosok felmérik, hogy mi a legkisebb mennyiség, amit egy páciens egy adott ízből képes érzékelni. Egyes esetekben az orvos arra kéri a pácienst, hogy próbálja meg összehasonlítani két anyag ízét, vagy hogy mennyivel érzi intenzívebben az adott ízt, miután az orvos fokozta a teszthez használt mennyiséget.
Ezek a tesztek különféle jellegűek lehetnek: például a páciensnek néhány korty folyadékot kell öblögetnie, mielőtt kiköpné azt, vagy a szakorvos a nyelv bizonyos pontjaira helyezi rá a tesztanyagot.
Az ízlelés érzékelésének pontos vizsgálatához többek között a torok, az orr és a fülek vizsgálata is szükséges, illetve az orvosnak ismernie kell esetleges korábbi egészségügyi problémáidat.
Kezelhetők az ízlelési zavarok?
Ennek megállapításához először is egy alapos fül-orr-gégészeti és ízlelési vizsgálatra lesz szükség, és a zavar kiváltó okától függ.
Ha az ízlelési zavarért egy gyógyszer felelős, akkor a szedés megszüntetésével vagy egy másik gyógyszerre váltással visszatérhet a helyes ízérzékelés. A gyógyszerek szedését csak akkor hagyja abba, vagy cserélje le másokra, ha kezelőorvosa jóváhagyja ezt.
Egyes esetekben egy közönséges egészségügyi probléma okozza az ízlelés elvesztését, aminek helyrehozásával az ízérzékelés is visszatér majd. Ha például valaki légúti megbetegedések vagy allergiák miatt veszíti el az ízlelését, akkor általában rövid időn belül visszakapja majd azt, miután a problémák megoldódnak.
Ritkán, de előfordulhat, hogy valakinek spontán visszatér az ízlelése.
Az ízlelőképesség megőrzése érdekében nagyon fontos odafigyelni a szájhigiéniára.
Amennyiben ízlelése átmenetileg vagy véglegesen elgyengül, vagy teljesen elvész, az alábbi módszerekkel próbálhatja meg élvezetesebbé tenni az étkezéseket:
- Fogyasszon különböző színű és textúrájú ételeket.
- Használjon aromás és erős fűszereket, azonban kerülje a szükségesnél több só és cukor használatát.
- Amennyiben étrendje engedi, fogyasszon a zöldségek mellé egy kevés sajtot, sült szalonnát, vajat, olívaolajat vagy sült dióféléket.
- Kerülje a rakott és más „egyveleg” ételeket, amelyek hajlamosak elfedni a hozzávalók ízeit.
Milyen gyakoriak az ízlelési zavarok?
Amennyiben úgy érzi, hogy problémái adódtak az ízek érzékelésével, akkor nincs egyedül. Minden évben több százezren fordulnak orvoshoz szaglási vagy ízlési zavarokkal. A szakértők szerint nagyjából a felnőttek 15%-át érintik ezek a problémák, sokan azonban nem kérnek orvosi segítséget miattuk.
Fontos továbbá megjegyezni, hogy az ízlelés és a szaglás szoros kapcsolatban állnak egymással. Azok, akik úgy érzik, hogy elvesztették az ízérzékelésüket, gyakran meglepetten hallják, hogy valójában a szaglásukkal van a probléma.
Mennyire veszélyesek az ízlelési zavarok?
Az ízlelési zavarok elgyengíthetik vagy teljesen meg is szüntethetik szervezetünk egyik természetes védekezését. Az ízlelés figyelmeztet bennünket, ha egy étel vagy ital romlott, vagy olyan hozzávalókat tartalmaz, amelyekre érzékenyek, allergiások vagyunk.
Az ízlelés elvesztése súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. Az ízlelés elgyengülése kockázati tényező a szívbetegséggel, cukorbetegséggel és más betegségekkel élők számára, akiknek fontos egy bizonyos étrend megtartása. Amikor ízérzékelésünk megváltozik, hajlamosak lehetünk ehhez igazítani étrendünket is. Ez egyeseknél túl sok vagy túl kevés élelmiszer fogyasztását eredményezheti.
Továbbá, ha nem érezzük eléggé az ízeket, hajlamosak lehetünk sokkal több cukrot, sót és más ízfokozókat hozzáadni a fogásainkhoz, ami különösen (de nem kizárólag) a cukorbetegeket, illetve a magas vérnyomással élőket veszélyezteti. A fokozott cukorfogyasztás továbbá a fogakat is károsíthatja.