A nyári több napos-hetes szabadság, az utazás-nyaralás, a napsütés, a madárcsicsergés, a színek változatossága, testet-lelket felszabadító, örömteli élmény. Egy kis felkészüléssel elérhetjük, hogy élményeinket ne zavarhassák meg a jellemző nyári és utazási betegségek.
Fiatalon sem szégyen listát készíteni azokról a dolgokról, amelyekre szükségünk lehet útközben vagy a nyaralás során, de gyerekekkel együtt utazva vagy idősebb korban már kötelező. A listakészítést hetekkel az indulás előtt megkezdhetjük az úti cél ismeretében, külön rovatokat nyitva a címszavakat (ruhanemű, élelmiszer, úti patika, tisztasági csomag, újságok-könyvek stb.) alatt, attól függően, hova megyünk, mennyi időre, és kik jönnek velünk.
A hiányzó dolgokat így még utazás előtt beszerezhetjük, és a listát átnézve fölfedezhetjük, hogy mi az, amire szükségünk lehet, és mi az, amivel nem érdemes terhelni a csomagunkat. Az utazók általában két fontos dolgot szoktak otthon felejteni: a fogamzásgátló tablettát és egy váltás melegebb ruhát.
Ha autóval utazunk nagyobb távolságra, a kocsit is föl kell készítenünk, ez elengedhetetlen a biztonságunkhoz. Kapható úgynevezett terhesöv-lehúzó várandósoknak, amely a biztonsági övet lehúzza a medence és a comb találkozásához, a magzat alá. A külföldre utazóknak célszerű egészségbiztosítást kötniük, és indulás előtt meg kell kapniuk azokat a védőoltásokat, amelyek megelőzik az itthon nem jellemző betegségeket.
Úti patika
Azoknak, akik rendszeresen gyógyszert szednek, vinniük kell szokásos gyógyszereiket, sőt egyheti tartalékot is, hátha a tervezett időpontban nem tudnak hazaindulni. Aki repülővel utazik, az a kézitáskájában vigye a gyógyszereit, mert a bőrönd elveszhet, elcserélhetik, illetve például az inzulin megfagy a repülő csomagterében, és hatástalanná válik.
Szükség lehet angol nyelvű orvosi igazolásra, hogy a nagyobb mennyiségű gyógyszert beengedjék más országba. Az útipatika-csomagot soha ne helyezzük az autó hátsó ablaka elé! Ha rendszeresen mérni kell a vérnyomást vagy a vércukorszintet, akkor gondoskodni kell pótelemekről és a vércukormérő készülék akár határidő előtti szervizeltetéséről.
Váratlan események
Nagyon jó kiszakadni a napi mókuskerékből, s idegrendszerünknek is szüksége van új és üdítő élményekre, izmainknak, ízületeinknek pedig másfajta mozgásformákra. Megérkezés után érdemes sétálni egyet a környéken, a velünk utazó tizenéves gyerekekkel pedig különösen fontos, mert felmérhetjük a környezet forgalmát, veszélyeit, és így ők is könnyebben találnak vissza a szálláshelyre.
Nem tanácsos azonnal kipróbálni és birtokban venni az összes sportolási lehetőséget, mivel az aktív mozgástól elszokott izomrendszer nem működik rögtön zökkenőmentesen, s a legkisebb baj, a másnapi mozgást korlátozó izomláz mellett következménye lehet ficam, rándulás, netalán végtagtörés, ami végképp elrontja a nyaralást. (Szerencsés esetben kérhetünk vízálló gipszet, amivel mégis lehet fürödni.)
A tizenéves fiúk sokszor már első nap beszerzik az első horzsolásokat, sebeket, ekkor jó, ha kéznél van a sebfertőtlenítő Betadon oldat, Neomagnol tabletta vagy 3%-os hidrogén-peroxid oldat és steril gyorskötöző pólya vagy mull-lap, sebtapasz
Fejfájás
Már az első éjszaka után jelentkezhet, hiszen sokan nem tudnak (jól) aludni idegen helyen, ismeretlen zajok vagy éppen a síri csend miatt vagy a kispárnájuk nélkül, amit sokan magukkal is visznek (ahogyan a kisgyerekük plüssjátékát, plédjét is, amihez elalváskor ragaszkodik, hiszen ha ő nem alszik, akkor a felnőttek sem). Ez a fejfájás egy kellemes séta, némi sportolás, úszás után elmúlik.
Sajnos az erős napsütés, a vízfelület vibrálása is okozhat fejfájást, sőt kötőhártya-gyulladást is, mint ahogy az úszómedence klóros vize, a sós tengervíz, a huzat és a por is. A fejfájásnak még számtalan oka lehet, az utazás izgalma, a megszokottól eltérő környezet, a megváltozott hőmérséklet, légnyomás, széljárás, páratartalom és a nyaralástól független ismert tényezők. Ezért mindenkinek szükség lehet néhány szem fejfájás-csillapító tablettára, kötőhártya-gyulladás esetén pedig szemcseppre.
Hasmenés, székrekedés
Minden váratlan esemény közül a hasmenés a leggyakoribb. Az Indiában, Marokkóban, Tunéziában, Kenyában tartózkodók 50, az európai országokban utazók 10 százaléka átesik néhány napos hasmenésen, de az itthon nyaralók körében sem ritka. Az ételek alapanyaga, a felhasznált fűszerek, az elkészítési módok eltérnek a megszokottól, és a higiénés szabályok vagy a betartásuk is különbözhet.
A csapvíz a trópusi országokban általában nem fogyasztható, még fogmosásra is palackozott vizet javasolnak. Az utcán árult ételek és a jégkockával hűtött italok szintén veszélyesek, bármennyire kívánatos is a küllemük és az illatuk. A jégkocka nagy valószínűséggel nem palackozott vízből készült. A húsz-harminc évesek, akik még abban a hitben élnek, hogy nekik semmi bajuk nem lehet, nagyobb arányban kapnak hasmenést, mint az óvatos idősebbek.
A hányingerrel, szédüléssel, hasi görcsökkel kísért hasmenést rendszerint a vékonybél vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzése, illetve paraziták vagy Salmonella baktérium okozta ételmérgezés váltja ki. Ilyenkor a legjobb, ha minél előbb és minél gyorsabban kiürül a gyomor-bélrendszerből. Ezért egy-két napig szedjünk széntablettát, amely minden mérgező anyagot magába vesz!
Emellett a legfőbb teendő az elveszett folyadék és ionok pótlása. Erre a célra alkalmasak az elektrolitpotló energiaitalok, valamint a nem savas gyümölcslevek, az erőleves és az ásványvizek. A sós ropi megkönnyíti a sok folyadék elfogyasztását, amellett, hogy pótolja a hiányzó nátriumot is.
Ha a hasmenés és a hányás második nap végére sem szűnik, föl kell keresni az orvost, aki a helyi ismeretek birtokában antibiotikumot vagy mikróbák elleni gyógyszert ír fel. Forduljunk orvoshoz akkor is, ha 38 C feletti láz és a kiszáradás jelei (túlzott aluszékonyság, a vizelet mennyiségének jelentős csökkenése, beesett arc, száraz nyelv és nyálkahártya, rugalmatlan bőr) mutatkoznak!
A túlevésből vagy undorral lenyelt falattól származó, enyhébb gyomorrontás szintén kiválthat hányingert, hasmenést. Ezt csillapíthatjuk Magnézium+B6 tablettával, Imodiummal, széntablettával stb. Az erőnlét mielőbbi visszaszerzésére a probiotikumot tartalmazó készítményeket javasolják.
A vegetatív idegrendszer hasi puffadással és görcsökkel kísért székrekedéssel válaszol az utazásra, az új helyre, az új stresszhelyzetekre. Ezen segítenek a lefekvés előtt bevett székletlágyítók, illetve a glicerines végbélkúp
Allergiás tünetek
Ételallergia. A nem allergiásoknál is kialakulhat nyaralás közben, leggyakrabban a tenger gyümölcseire, de a kagyló-, rák és csigaféléken kívül a halak is okozhatnak allergiás tüneteket. Ezek: ajakbizsergés és – duzzanat, viszketés, kiütések, hasi görcsök, felfúvódás, hányinger, hányás, hasmenés. Ilyen esetekben a kalciumtartalmú gyógyszerek segítenek.
Rovarcsípés. A nedves (izzadt), kölnivel, krémekkel illatosított bőrfelületet különösen kedvelő méh, darázs, lódarázs fájdalmas csípésére is kialakulhat allergiás reakció. Tünetek: a csípés környéke vörös, duzzadt, feszül és viszket. Több csípés esetén a közérzet is romlik. Ha a csípés a szájüregben történt (például a strandon, nyitott szájjal alvás közben), a képződő vizenyő elzárhatja a légutakat. Orvosi segítség szükséges. Egyébként csipesszel távolítsuk el a fullánkot, és kenjünk be a darázscsípés helyét ecettel, a méhcsípését szódabikarbónával! Segíthet a cinket rázókeverék és a kalciumtartalmú pezsgőtabletta.
Szúnyogok. Az itthoniak is kibírhatatlanok, de csupán ártalmatlan allergiás reakciót okoznak, ellenük sokféle szúnyogriasztó krém vagy spray kapható. A trópusi szúnyogok viszont súlyos betegségeket, maláriát és sárgalázat terjesztenek. Utazás előtti védőoltással, illetve megelőzést szolgáló tablettával védekezhetünk ellenük.
Napártalmak
A napozás szabályait már mindenki kívülről fújja, de nem mindenki tartja be, illetve nem számol azzal, hogy vízparton vagy mediterrán országokban a napsugarak gyorsabban és erősebben égetik meg a bőrfelszínt. Enyhe szellőben kevésbé érezni az égető hatásukat, az erős fényben pedig nem látni a hamar kialakuló bőrpírt, csak a szobában, de akkor már késő lehet.
A bőr típusának megfelelő faktorszámú napvédő tejet kell használni, és még a sétához is be kell kenni a fedetlenül hagyott bőrfelületet – az igen fehér, érzékeny bőrűeknek akár a gyógyszertárban kapható 100-as faktorszámú krémmel. Lubickolás, úszás után újra és újra be kell kenni a bőrünket fényvédővel és a fürdés befejeztével, zuhanyozás után hidratáló testápolóval. A gyerekkori többszöri leégés különösen nagy rizikófaktora az évek múlva kialakuló bőrráknak.
Leégett bőr. A fájó húzódó vörös bőr I. fokú, a hólyagképződés II. fogú égésnek felel meg. Hányinger, rossz közérzet, láz kísérheti, amire láz- és hányingercsökkentőket alkalmazhatunk. A bőr kezelésére alkalmas hűsítő, bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő, hámosító készítmények gyors és hatékony segítséget nyújtanak. Mindezek mellett bőséges folyadékfogyasztás javasolt, hűvös helyiségben tartózkodva.
Herpeszes ajakgyulladás. A hólyagok megjelenhetnek a napsütés (és az ételek) hatására: Akik erre hajlamosak, ne induljanak el megszokott kenőcsük nélkül!
Kullancscsípés
A kullancs az egyetlen olyan európai élősködő, amelyek súlyos betegségeket okozhat. Egyre nagyobb területen terjed el az erdős-csalitos vidékektől a városi parkokon át a kiskertekig. Az éghajlati fölmelegedés miatt a kullancsok száma rohamosan nő. Egyes példányai a Lyme-kór baktériumét vagy az agyvelőgyulladás vírusát terjesztik. Ez utóbbi ellen egyéves kortól védőoltás adható három részletben, meghatározott rend szerint (alapimmunizálás), majd ötévenként emlékeztető oltás szükséges (súlyos tojásfehérje-allergia esetén nem adható).
A be nem oltott személyek közül évente közel 100 új agyvelőgyulladásos beteget kezelnek. A hazai kullancsok a mai ismeretek szerint kilencféle betegséget terjesztenek, ebből nyolcat okoz baktérium, köztük a leggyakoribb a Lyme-kór, az évente átlagos 10 ezer új fertőzöttel.
Legjobb védekezés a megfelelő viselet: kalap, valamint nyaknál, csuklónál, deréknál, bokánál zárt ruházat, amely helyeken kullancsriasztó sprayvel befújjuk a ruhákat. Már kirándulás közben is, de este otthon feltétlenül ellenőrizni kell a testünket! Ha találunk a bőrünkben kullancsot, azt kullancskiszedő kanállal vagy csipesszel el kell távolítani, vagy orvosi segítséget kell kérni.
A kullancsot határozott és ügyes kézmozdulattal távolíthatjuk el: a lehető legmélyebben kell a bőrbe fúródott szájrészénél megfogni, úgy, hogy a potrohát meg ne nyomjuk, mert akkor annak tartalma a bőrünkbe kerülhet. A szájrészből még is leszakadhat egy parányi darab. Ezt vagy az orvos távolítja el, vagy kissé begennyesedik, és kilökődik. A Lyme-kór baktériumát hordozó kullancs csípését a következők jelzik: enyhe influenzára hasonlító tünetek, mérsékelt láz, fej- és torokfájás, majd nyirokcsomó-duzzanat, izom- és végtagfájdalmak.
Biztos tünet a csípést követő tíz napon-egy hónapon belül megjelenő nagy, vörös folt a csípés körül, láz, ízületi fájdalmak és kifejezett fáradékonyság kíséretében. A vörös folt kokárdaszerűen növekszik, elérheti a 15-cm-es átmérőt, a külső része vörösebb, míg a belső elhalványul. Azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ekkor még gyógyítható antibiotikummal – egyébként súlyos ízületi, idegrendszeri zavarok alakulnak ki!
Fiatalon sem szégyen listát készíteni azokról a dolgokról, amelyekre szükségünk lehet útközben vagy a nyaralás során, de gyerekekkel együtt utazva vagy idősebb korban már kötelező. A listakészítést hetekkel az indulás előtt megkezdhetjük az úti cél ismeretében, külön rovatokat nyitva a címszavakat (ruhanemű, élelmiszer, úti patika, tisztasági csomag, újságok-könyvek stb.) alatt, attól függően, hova megyünk, mennyi időre, és kik jönnek velünk.
A hiányzó dolgokat így még utazás előtt beszerezhetjük, és a listát átnézve fölfedezhetjük, hogy mi az, amire szükségünk lehet, és mi az, amivel nem érdemes terhelni a csomagunkat. Az utazók általában két fontos dolgot szoktak otthon felejteni: a fogamzásgátló tablettát és egy váltás melegebb ruhát.
Ha autóval utazunk nagyobb távolságra, a kocsit is föl kell készítenünk, ez elengedhetetlen a biztonságunkhoz. Kapható úgynevezett terhesöv-lehúzó várandósoknak, amely a biztonsági övet lehúzza a medence és a comb találkozásához, a magzat alá. A külföldre utazóknak célszerű egészségbiztosítást kötniük, és indulás előtt meg kell kapniuk azokat a védőoltásokat, amelyek megelőzik az itthon nem jellemző betegségeket.
Úti patika
Azoknak, akik rendszeresen gyógyszert szednek, vinniük kell szokásos gyógyszereiket, sőt egyheti tartalékot is, hátha a tervezett időpontban nem tudnak hazaindulni. Aki repülővel utazik, az a kézitáskájában vigye a gyógyszereit, mert a bőrönd elveszhet, elcserélhetik, illetve például az inzulin megfagy a repülő csomagterében, és hatástalanná válik.
Szükség lehet angol nyelvű orvosi igazolásra, hogy a nagyobb mennyiségű gyógyszert beengedjék más országba. Az útipatika-csomagot soha ne helyezzük az autó hátsó ablaka elé! Ha rendszeresen mérni kell a vérnyomást vagy a vércukorszintet, akkor gondoskodni kell pótelemekről és a vércukormérő készülék akár határidő előtti szervizeltetéséről.
Váratlan események
Nagyon jó kiszakadni a napi mókuskerékből, s idegrendszerünknek is szüksége van új és üdítő élményekre, izmainknak, ízületeinknek pedig másfajta mozgásformákra. Megérkezés után érdemes sétálni egyet a környéken, a velünk utazó tizenéves gyerekekkel pedig különösen fontos, mert felmérhetjük a környezet forgalmát, veszélyeit, és így ők is könnyebben találnak vissza a szálláshelyre.
Nem tanácsos azonnal kipróbálni és birtokban venni az összes sportolási lehetőséget, mivel az aktív mozgástól elszokott izomrendszer nem működik rögtön zökkenőmentesen, s a legkisebb baj, a másnapi mozgást korlátozó izomláz mellett következménye lehet ficam, rándulás, netalán végtagtörés, ami végképp elrontja a nyaralást. (Szerencsés esetben kérhetünk vízálló gipszet, amivel mégis lehet fürödni.)
A tizenéves fiúk sokszor már első nap beszerzik az első horzsolásokat, sebeket, ekkor jó, ha kéznél van a sebfertőtlenítő Betadon oldat, Neomagnol tabletta vagy 3%-os hidrogén-peroxid oldat és steril gyorskötöző pólya vagy mull-lap, sebtapasz
Fejfájás
Már az első éjszaka után jelentkezhet, hiszen sokan nem tudnak (jól) aludni idegen helyen, ismeretlen zajok vagy éppen a síri csend miatt vagy a kispárnájuk nélkül, amit sokan magukkal is visznek (ahogyan a kisgyerekük plüssjátékát, plédjét is, amihez elalváskor ragaszkodik, hiszen ha ő nem alszik, akkor a felnőttek sem). Ez a fejfájás egy kellemes séta, némi sportolás, úszás után elmúlik.
Sajnos az erős napsütés, a vízfelület vibrálása is okozhat fejfájást, sőt kötőhártya-gyulladást is, mint ahogy az úszómedence klóros vize, a sós tengervíz, a huzat és a por is. A fejfájásnak még számtalan oka lehet, az utazás izgalma, a megszokottól eltérő környezet, a megváltozott hőmérséklet, légnyomás, széljárás, páratartalom és a nyaralástól független ismert tényezők. Ezért mindenkinek szükség lehet néhány szem fejfájás-csillapító tablettára, kötőhártya-gyulladás esetén pedig szemcseppre.
Hasmenés, székrekedés
Minden váratlan esemény közül a hasmenés a leggyakoribb. Az Indiában, Marokkóban, Tunéziában, Kenyában tartózkodók 50, az európai országokban utazók 10 százaléka átesik néhány napos hasmenésen, de az itthon nyaralók körében sem ritka. Az ételek alapanyaga, a felhasznált fűszerek, az elkészítési módok eltérnek a megszokottól, és a higiénés szabályok vagy a betartásuk is különbözhet.
A csapvíz a trópusi országokban általában nem fogyasztható, még fogmosásra is palackozott vizet javasolnak. Az utcán árult ételek és a jégkockával hűtött italok szintén veszélyesek, bármennyire kívánatos is a küllemük és az illatuk. A jégkocka nagy valószínűséggel nem palackozott vízből készült. A húsz-harminc évesek, akik még abban a hitben élnek, hogy nekik semmi bajuk nem lehet, nagyobb arányban kapnak hasmenést, mint az óvatos idősebbek.
A hányingerrel, szédüléssel, hasi görcsökkel kísért hasmenést rendszerint a vékonybél vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzése, illetve paraziták vagy Salmonella baktérium okozta ételmérgezés váltja ki. Ilyenkor a legjobb, ha minél előbb és minél gyorsabban kiürül a gyomor-bélrendszerből. Ezért egy-két napig szedjünk széntablettát, amely minden mérgező anyagot magába vesz!
Emellett a legfőbb teendő az elveszett folyadék és ionok pótlása. Erre a célra alkalmasak az elektrolitpotló energiaitalok, valamint a nem savas gyümölcslevek, az erőleves és az ásványvizek. A sós ropi megkönnyíti a sok folyadék elfogyasztását, amellett, hogy pótolja a hiányzó nátriumot is.
Ha a hasmenés és a hányás második nap végére sem szűnik, föl kell keresni az orvost, aki a helyi ismeretek birtokában antibiotikumot vagy mikróbák elleni gyógyszert ír fel. Forduljunk orvoshoz akkor is, ha 38 C feletti láz és a kiszáradás jelei (túlzott aluszékonyság, a vizelet mennyiségének jelentős csökkenése, beesett arc, száraz nyelv és nyálkahártya, rugalmatlan bőr) mutatkoznak!
A túlevésből vagy undorral lenyelt falattól származó, enyhébb gyomorrontás szintén kiválthat hányingert, hasmenést. Ezt csillapíthatjuk Magnézium+B6 tablettával, Imodiummal, széntablettával stb. Az erőnlét mielőbbi visszaszerzésére a probiotikumot tartalmazó készítményeket javasolják.
A vegetatív idegrendszer hasi puffadással és görcsökkel kísért székrekedéssel válaszol az utazásra, az új helyre, az új stresszhelyzetekre. Ezen segítenek a lefekvés előtt bevett székletlágyítók, illetve a glicerines végbélkúp
Allergiás tünetek
Ételallergia. A nem allergiásoknál is kialakulhat nyaralás közben, leggyakrabban a tenger gyümölcseire, de a kagyló-, rák és csigaféléken kívül a halak is okozhatnak allergiás tüneteket. Ezek: ajakbizsergés és – duzzanat, viszketés, kiütések, hasi görcsök, felfúvódás, hányinger, hányás, hasmenés. Ilyen esetekben a kalciumtartalmú gyógyszerek segítenek.
Rovarcsípés. A nedves (izzadt), kölnivel, krémekkel illatosított bőrfelületet különösen kedvelő méh, darázs, lódarázs fájdalmas csípésére is kialakulhat allergiás reakció. Tünetek: a csípés környéke vörös, duzzadt, feszül és viszket. Több csípés esetén a közérzet is romlik. Ha a csípés a szájüregben történt (például a strandon, nyitott szájjal alvás közben), a képződő vizenyő elzárhatja a légutakat. Orvosi segítség szükséges. Egyébként csipesszel távolítsuk el a fullánkot, és kenjünk be a darázscsípés helyét ecettel, a méhcsípését szódabikarbónával! Segíthet a cinket rázókeverék és a kalciumtartalmú pezsgőtabletta.
Szúnyogok. Az itthoniak is kibírhatatlanok, de csupán ártalmatlan allergiás reakciót okoznak, ellenük sokféle szúnyogriasztó krém vagy spray kapható. A trópusi szúnyogok viszont súlyos betegségeket, maláriát és sárgalázat terjesztenek. Utazás előtti védőoltással, illetve megelőzést szolgáló tablettával védekezhetünk ellenük.
Napártalmak
A napozás szabályait már mindenki kívülről fújja, de nem mindenki tartja be, illetve nem számol azzal, hogy vízparton vagy mediterrán országokban a napsugarak gyorsabban és erősebben égetik meg a bőrfelszínt. Enyhe szellőben kevésbé érezni az égető hatásukat, az erős fényben pedig nem látni a hamar kialakuló bőrpírt, csak a szobában, de akkor már késő lehet.
A bőr típusának megfelelő faktorszámú napvédő tejet kell használni, és még a sétához is be kell kenni a fedetlenül hagyott bőrfelületet – az igen fehér, érzékeny bőrűeknek akár a gyógyszertárban kapható 100-as faktorszámú krémmel. Lubickolás, úszás után újra és újra be kell kenni a bőrünket fényvédővel és a fürdés befejeztével, zuhanyozás után hidratáló testápolóval. A gyerekkori többszöri leégés különösen nagy rizikófaktora az évek múlva kialakuló bőrráknak.
Leégett bőr. A fájó húzódó vörös bőr I. fokú, a hólyagképződés II. fogú égésnek felel meg. Hányinger, rossz közérzet, láz kísérheti, amire láz- és hányingercsökkentőket alkalmazhatunk. A bőr kezelésére alkalmas hűsítő, bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő, hámosító készítmények gyors és hatékony segítséget nyújtanak. Mindezek mellett bőséges folyadékfogyasztás javasolt, hűvös helyiségben tartózkodva.
Herpeszes ajakgyulladás. A hólyagok megjelenhetnek a napsütés (és az ételek) hatására: Akik erre hajlamosak, ne induljanak el megszokott kenőcsük nélkül!
Kullancscsípés
A kullancs az egyetlen olyan európai élősködő, amelyek súlyos betegségeket okozhat. Egyre nagyobb területen terjed el az erdős-csalitos vidékektől a városi parkokon át a kiskertekig. Az éghajlati fölmelegedés miatt a kullancsok száma rohamosan nő. Egyes példányai a Lyme-kór baktériumét vagy az agyvelőgyulladás vírusát terjesztik. Ez utóbbi ellen egyéves kortól védőoltás adható három részletben, meghatározott rend szerint (alapimmunizálás), majd ötévenként emlékeztető oltás szükséges (súlyos tojásfehérje-allergia esetén nem adható).
A be nem oltott személyek közül évente közel 100 új agyvelőgyulladásos beteget kezelnek. A hazai kullancsok a mai ismeretek szerint kilencféle betegséget terjesztenek, ebből nyolcat okoz baktérium, köztük a leggyakoribb a Lyme-kór, az évente átlagos 10 ezer új fertőzöttel.
Legjobb védekezés a megfelelő viselet: kalap, valamint nyaknál, csuklónál, deréknál, bokánál zárt ruházat, amely helyeken kullancsriasztó sprayvel befújjuk a ruhákat. Már kirándulás közben is, de este otthon feltétlenül ellenőrizni kell a testünket! Ha találunk a bőrünkben kullancsot, azt kullancskiszedő kanállal vagy csipesszel el kell távolítani, vagy orvosi segítséget kell kérni.
A kullancsot határozott és ügyes kézmozdulattal távolíthatjuk el: a lehető legmélyebben kell a bőrbe fúródott szájrészénél megfogni, úgy, hogy a potrohát meg ne nyomjuk, mert akkor annak tartalma a bőrünkbe kerülhet. A szájrészből még is leszakadhat egy parányi darab. Ezt vagy az orvos távolítja el, vagy kissé begennyesedik, és kilökődik. A Lyme-kór baktériumát hordozó kullancs csípését a következők jelzik: enyhe influenzára hasonlító tünetek, mérsékelt láz, fej- és torokfájás, majd nyirokcsomó-duzzanat, izom- és végtagfájdalmak.
Biztos tünet a csípést követő tíz napon-egy hónapon belül megjelenő nagy, vörös folt a csípés körül, láz, ízületi fájdalmak és kifejezett fáradékonyság kíséretében. A vörös folt kokárdaszerűen növekszik, elérheti a 15-cm-es átmérőt, a külső része vörösebb, míg a belső elhalványul. Azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ekkor még gyógyítható antibiotikummal – egyébként súlyos ízületi, idegrendszeri zavarok alakulnak ki!