Gyakran hangoztatott tétek, hogy a gyógyításnál is előbbre való a betegség megelőzése. Míg az orvosok többsége a betegségek gyógyítását tűzte ki célul, két híressé vált férfi a megelőzés fontosságát hirdette. Edward Jenner 1796-ban fedezte fel a védőoltást, 1847-ben pedig Semmelweis Ignác felismerte a fertőtlenítőszerek használatának nélkülözhetetlen voltát a kórházakban.
 |
| Edward Jenner oltókészlete (1800 körül) |
Védőoltások
Ha az élő szervezetet legyengített kórokozótörzzsel oltjuk be, megelőzhetjük a betegség esetleg halállal végződő kialakulását. Ezt az eljárást a Közel- és a Távol-Keleten már jóval azelőtt alkalmazták, hogy a XVIII. század elején Törökországból eljutott Európába.
 |
| „Oltási összejövetel” Philadelphiában. Illusztráció a The Day’s Doings 1871. december 16-ai számából |
1796-ban az angol Edward Jenner elsőként alkalmazta az európai modern orvoslás történetében a védőoltást (vakcinálásnak nevezte). Módszereit ma már nem tartanánk etikusnak; miután beoltotta a 8 éves James Phippset tehénhimlő ellen, fekete himlővel is megfertőzte, hogy bebizonyítsa, a tehénhimlő elleni védőoltás egyben a fekete himlő ellen is védelmet nyújt. Jenner feltételezése igaznak bizonyult, és az immunizálás milliók életét mentette és menti meg azóta is.
Fertőtlenítés
Manapság természetesnek vesszük, hogy a kórházakban tisztaság uralkodik, ám hajdanán az orvosok akár a boncolás után is közvetlenül vizsgáltak beteget – anélkül, hogy kezet mostak volna. Semmelweis Ignác, a XIX. században praktizáló magyar szülészorvos egy bécsi kórházban megfigyelte, hogy a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák száma sokkal magasabb azokon az osztályokon, amelyeken orvosok és orvostanhallgatók is tevékenykednek, mint azokon, amelyek csak bábák látják el a kismamákat.
 |
| Karbolsavas spray Párizsból. Lister találmányát Lucas-Championniére fejlesztette tovább. A francia sebészek az elsők között alkalmazták e fertőtlenítési eljárást (1875 körül) |
Barátja, Kolletcha boncolás közben megkarcolta magát, majd meghalt. Semmelweis rájött, hogy a szörnyű betegséget maguk az orvosok hurcolják át a boncteremből a betegágyakba. Ragaszkodott hozzá, hogy boncolás után az orvosok klórmésszel mossanak kezet, valamint tisztítsák meg a ruházatukat és az eszközeiket is. Ekkor használták első ízben az egészségügyben a fertőtlenítést, és a hatás megdöbbentő volt. Semmelweist azonban kinevették elképzeléseiért, csakúgy mint az angol Joseph Listert is, aki a sebészet területén kísérletezte ki a fertőtlenítés módszerét. Később Lister módszerét Németországban is alkalmazni kezdték, és amikor Robert Koch bebizonyította a baktériumok létezését, Lister és Semmelweis elmélete tudományos bizonyítást nyert.
