Hihetetlen, de igaz: pamutszálakból készült kendőkkel kiszűrhetők a vízből a járványt okozó baktériumok.
A kolera gyakran üti fel a fejét szegény országokban, mint például Bangladesben, ahol nincs különválasztva az ivóvízellátó s szennyvízellátó rendszer. Miközben az ott dolgozó mikrobiológus, Anwar Huq a helyieket figyelte, amint azok egy régi pamutszoknyával szűrték ki a bogarakat a házi készítésű limonádéból, a baltimore-i University of Maryland tudósának támadt egy ötlete: miért ne lehetne a szárit az ivóvízben található, ezen a vidéken elterjedt korokozók, a kolerabaktériumok kiszűrésére felhasználni?
Első hallásra őrült tervnek tűnhet, mivel a szövet ötvened milliméteres résein gond nélkül átjutnak az ennél lényegesen apróbb mikrobák. Ám az algák, az apró rákok és ezek tojásai, amelyek általában a kolera kórokozója található, bizony fennakadnak a szűrőn. A felvetést Anwar Huq és kollégái elektronmikroszkópos vizsgálatok elvégzésével minden kétséget kizáróan igazolták.
Laboratóriumi kísérletek is bizonyítják az elmélet alkalmazhatóságát: egy legalább négy rétegűre hajtogatott szárikendő a planktonokkal és a rákokkal együtt az összes kolera-kórokozó 99 százalékát kiszűri a vízből. Mivel a pamutszálak a gyakori mosástól felpuhulnak, idővel nő a szálsűrűség is; tehát egy régi szári jobban szolgál szűrőként, mint egy vadonatúj pamutdarab. És legalább annyira hatásos, mint egy drága, nejlonból készült szűrőháló,
65 faluban csaknem 130 000 ember alapos szűrő-hajtogató tanfolyam után másfél évig alkalmazta a módszert – átütő sikerrel: azokban a falvakban, ahol az emberek használják a száriból rögtönzött szűrőket, 48 százalékkal esett vissza a kolerafertőzéses esetek száma.
A kolera gyakran üti fel a fejét szegény országokban, mint például Bangladesben, ahol nincs különválasztva az ivóvízellátó s szennyvízellátó rendszer. Miközben az ott dolgozó mikrobiológus, Anwar Huq a helyieket figyelte, amint azok egy régi pamutszoknyával szűrték ki a bogarakat a házi készítésű limonádéból, a baltimore-i University of Maryland tudósának támadt egy ötlete: miért ne lehetne a szárit az ivóvízben található, ezen a vidéken elterjedt korokozók, a kolerabaktériumok kiszűrésére felhasználni?
A négyrétegűre hajtogatott hagyományos pamutkendők a kolera kórokozóinak 99 százalékát kiszűrik a vízből. |
Laboratóriumi kísérletek is bizonyítják az elmélet alkalmazhatóságát: egy legalább négy rétegűre hajtogatott szárikendő a planktonokkal és a rákokkal együtt az összes kolera-kórokozó 99 százalékát kiszűri a vízből. Mivel a pamutszálak a gyakori mosástól felpuhulnak, idővel nő a szálsűrűség is; tehát egy régi szári jobban szolgál szűrőként, mint egy vadonatúj pamutdarab. És legalább annyira hatásos, mint egy drága, nejlonból készült szűrőháló,
65 faluban csaknem 130 000 ember alapos szűrő-hajtogató tanfolyam után másfél évig alkalmazta a módszert – átütő sikerrel: azokban a falvakban, ahol az emberek használják a száriból rögtönzött szűrőket, 48 százalékkal esett vissza a kolerafertőzéses esetek száma.