Csak találgatni tud Omar Attum, hány eladó egyiptomi teknőst látott Kairóban. „Az egyik kereskedő több ezret árult, de zsákokba zsúfolva jóval több lehetett nála. Nagyon sok teknőse volt, annyi bizonyos” – emlékszik vissza a biológus”.
Az ökölnyi nagyságú sivatagi hüllő az egyik leginkább veszélyeztetett szárazföldi teknősfaj. Az utóbbi évtizedekben felvirágzott illegális állatkereskedelem révén a legtöbb példány Európába, Japánba és az Egyesült Államokba került. Mostanára a líbiai teknősöket is elérte ez a veszély. A Sínai-félsziget északi részén élő kis teknőspopuláció azonban kezd megerősödni. Ebben az örvendetes tényben jelentős szerepük van a beduinoknak, akik régebben a feketepiacon értékesítették az állatokat.
 |
| "A teknős áldás nekünk. Ha sok a teknős, akkor tudhatjuk, hogy minden rendben van azon a területen" - mondja a mérést végző Suliman Habinan. A férfi ma már nem eladni, hanem védeni igyekszik a teknősöket. |
Attum és munkatársai fizetséget adnak a beduinoknak, hogy segítség a kutatást. Kiképezik az analfabéta férfiakat, hogy jeleket alkalmazva feljegyezzék a teknősök biológiai jellemzőit, és járőrszolgálatot teljesítsenek. A beduin asszonyok pedig, akik régebben eladni való teknősöket gyűjtöttek, ma teknősmotívumokkal hímzett textíliák eladásával tesznek szert bevételre.