2014. június 24., kedd

Kreml - Város a Városban

A Kreml név hallatán mindenkinek a moszkvai épület jut eszében, noha kremlt, vagyis a középkori városmagot körülölelő erődítményt Oroszország más városaiban is építettek. Ám a történelem valamennyi közül a moszkvait tette a leghíresebbé. Méghozzá milyen történelem!

Az arannyal és rézzel fedett Nagy Kreml palotát a 19. század első felében építették, és az uralkodók moszkvai tartózkodásaik alatt használták (mivel többnyire Szentpétervárott laktak. A mintegy 700 termen felül hatalmas fogadótermeket is kialakítottak, amelyek némelyikében a szovjet-korszak idején a Legfelső Tanács ülésezett. Közvetlen környezetében nem kevesebb, mint kilenc templom áll, amelyek a 14. és a 17. század között épültek.
Hercegek, cárok, szentek és pátriárkák, az örök Oroszország történelme… Évszázadok alatt gomba módra szaporodtak a vörös téglából épült városfalak, a sokszínű hagymakupolás harangtornyok és a szürke vagy fehér kőcsipke oromzatok. A Megváltó tornyának (Szpasszkij-bástya) harangjátéka pedig a mindenkori politikai viszonyoknak megfelelően játszotta először a vári himnuszt. Majd az Internacionálét, ma pedig az orosz állami himnuszt.

A Kreml név említése az orosz történelem legdicsőségesebb és legsötétebb korszakait egyaránt felidézi: a nagy cárok hőstetteit, illetve azokat az időket, amikor egy olyan eszme – a kommunizmus – torzulásaival jelentett egyet, amelyben tömegek hittek azelőtt. A Kreml falai, a templomok hagymakupolái, a csipkés oromzat fölött magasodó tornyos palotatetők a híres Vörös térrel az előtérben egész Oroszország szimbólumaként alkotják Moszkva szívét.

A Kreml századok óta város a városban. A védekezés és a hatalom városa. Egy 200 éves megszakítástól (1711-1917) eltekintve, amikor is Moszkvával szemben Szentpétervár került előtérbe, a változásokkal dacolva mindig az orosz állam jogfolytonosságát testesítette meg.

A Kreml falának tövében, az Ismeretlen katona sírjánál a második világháború óta az őrségváltás elmaradhatatlan ceremónia. A vörös téglafal hossza több mint 2 km, magassága 20 és 70 m között változik. Mögötte 47 cár sírja, templomok és paloták.
Az első Kremlt, egy erődítményt a 11. században emelték azon a helyen, ahol Kucska bojárt megtámadta egy hatalmas vaddisznó, és aki csak azért menekült meg a haláltól, mert egy óriási sas elragadta az állatot, és egy Moszkva folyó melletti dombon letette.

A jelenlegi erődítményt a 15. században kezdték építeni: a munkálatok 1485-től 1516-ig tartottak. A 28 hektárnyi területet bekerítő fal hossza több mint 2 km, 19 toronybástya tagolja, a körülzárt területen valóságos várost találunk, paloták, templomok és székesegyházak lenyűgöző együttesét. Az eltelt századok folyamán a vallásnak kiemelkedő szerep jutott, ezt bizonyítják a III. Iván (1440-1505) által megkezdett nagy építkezések is.

III. Ivánnak, aki 1462-ben moszkvai nagyfejedelem lett, 43 évi uralkodása alatt sikerült saját fennhatósága alatt egyesíteni az orosz fejedelemségeket, majd magát egész Oroszország uralkodójának (minden oroszok cárjának) elismertetni, végül birtokait is felszabadította a mongol iga alól. Hatalmához méltó fővárost és rezidenciát akart. Az új erődfal mögött sorra épültek a kőépületek, amelyek sokkal szebbek és biztonságosabbak voltak, mint a hagyományos faépítmények.

A külsejét tekintve szigorúan klasszicista Nagy Kreml palota, amely Konsztantiny Ton építész munkája, faragott díszítéseivel szinte már a reneszánsz eleganciáját idézi.
Fennállása során a Kreml számtalan tűzvészt megélt. A fal védelmében épült paloták közül mára csak a Granovitaja-palota és a Tyerem-palota egy része maradt fenn. A korábbi épületek helyén több templomot emeltek, így a Mária elszenderedése székesegyházat (Uszpenszkij szabor), amely a legnagyobb és a legrégebbi a Kreml templomai közül, ez volt az orosz cárok koronázótemploma, az Angyali üdvözlet székesegyházat (Blagovescsenszkij szobor), a Szent Mihály arkangyal székesegyházat (Arhangelszkij szabor) és a Köntös levételének templomát (Riszpolozsenyije), melynek neve meglepő módon egy régi bizánci ünnepre utal. Iván a bizánci császárok örökében kívánt lépni, és azt akarta, hogy fővárosa az ortodox egyház fővárosa is legyen.

A híres Vörös térre néző Kreml, amely eredetileg katonai erődítménynek épült, az oroszok számára az ország katonai dicsőségének jelképe. Ezt az 1586-ban készített, 5 m hosszú, 40 t tömegű ágyút csak dísznek állították ki, nem használták.
Mindenből a legjobbat akarta, ezért olasz építőmestereket hozatott. Jóval később más cárok is azon munkálkodtak, hogy a Kreml fejezze ki Oroszország nagyságát. 1838-ban I. Miklós cár a régi cári rezidencia helyén megkezdte a Nagy Kreml palota építtetését, amelynek monumentális épületében több mint 700 pompás terem található. A történelem paradoxonja, hogy egyes dísztermeiben, amelyeket időközben restauráltak, éppen a Kommunista Párt kongresszusait és a Legfelső Tanács üléseit tartották később.

A Megváltó tornya kapu (Szpasszkij bástya)

A Megváltó tornya kapu, amely a Vörös térre, Moszkva legnagyobb középkori piacterére néz, a Kreml falának 19 bástyatornya közül a legnagyobb. A hivatalos vendégek még ma is ezen a kapun lépnek be a Kremlbe. Még maga a cár is csak fedetlen fővel és saját lábán mehetett át a kapun, mivel annak magassága nem tette lehetőév, hogy átlovagoljanak alatta.


Ezzel az alázatos gesztussal akarták kifejezni hódolatukat a Megváltó (Szpasszkij) Krisztus előtt, akiről a toronykaput elnevezték, és akit egy ikonon ábrázoltak a bejárat fölött. Az órát tartó piramisszerű építménnyel, amelyet fehér téglából készült csipkefüzérrel díszítettek, a 17. században megemelték az 1491-ből származó, a ticinói Pietro Antonio Solari építőmester által készített középkori alapot és ezzel a torony magassága elérte a 71 m-t.

A jelenlegi óramechanizmus, amelyet a 19. században szereltek fel, 25 t tömegű, négy óralapaja van, melyek mindegyikének átmérője 6 m. A tornyot sokáig az orosz cárok jelképe, a kétfejű sas díszítette, de a szovjetkorszak óta egy nagy vörös csillag világít a tetején az éjszakába. A 3 m magas csillag Moszkva és a létező szocializmus szimbóluma lett. 1996 óta a toronyóra harangjátéka az orosz nemzeti himnuszt játssza.

A Kreml szívében, a templomok terén álló Mária elszenderedése székesegyházat (Uszpenszkij szabor) III. Iván cár megrendelésére Aristotle Fiorvanti olasz mester építette. Szigorú külseje ellenére belsejét számtalan aranyozott hátterű freskó díszíti (15-18. század). Ikonosztázának kapuja domború arany. Ebben a legrégebbi templomban koronázták meg a cárokat, és itt látható Rettegett Iván trónja is.

A Tyrerem-palota tetejét díszítő különös tornyocskák keleties jelleget kölcsönöznek az épületnek, amely a Romanov cárok kedvelt lakóhelye volt. A 17. században épült palota a legrégebbi a Kreml palotái közül. A háttérben Nagy Iván harangtornya uralja az erődöt (81 m). Lépcsős Szent János temploma mellett ál, és több templom számára is harangoznak vele.

0 komment:

Megjegyzés küldése