2014. március 30., vasárnap

Tartsuk Fitten az Agyunkat!

Mindannyian elfelejtünk időnként egy-két nevet, vagy azt, hová tettük a kulcsainkat. Az ilyen memória-kihagyások teljesen normálisak, ám bizonyos esetekben nem árt, ha orvoshoz fordulunk. A legjobb, ha már fiatalkorban trenírozzuk az agyunkat, így csökkentve az időskori elbutulás esélyét.


Az idő múlásával természetes a memória kismértékű romlása: vizsgálatok sora mutatta ki, hogy 40 év fölött évente veszítünk az agytömegünkből egy keveset. Ez azonban nem tévesztendő össze az Alzheimer-kórral. Ez utóbbi esetben ugyanis sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben történik az agytömegvesztés: a betegek agyuk tömegének mintegy 3 százalékát is elveszíthetik évente. De vajon hogyan lehet megállapítani, hogy mindennapos apró memóriazavaraink az ártalmatlan kategóriába sorolhatók-e, avagy valamilyen komoly bajnak az előjelei? És hogyan őrizhetjük meg elménk egészségét?

Gyanús tünetek

1. Feledékenység

Ha rendszeresen elfelejti az új információkat, például azt, miről beszélgetett valakivel, vagy sokszor megfeledkezik a megbeszélt találkozókról, eseményekről, az az időskori memóriavesztés első jele is lehet. Ilyenkor azt veszi észre magán, hogy egyre gyakrabban felejt el dolgokat, és később képtelen felidézni az információkat.
Ami teljesen normális: Ha időnként elfelejt egy-egy találkozót vagy nevet, de később eszébe jut.

2. Nyelvi zavarok

Komoly problémára is utalhat, ha mindennapi, egyszerű szavak mennek ki a fejéből, és helyettük hosszas körülírásokba bonyolódik - például azt "autó" helyett azt mondja: "az az izé, amit vezetni szoktam".
Ami teljesen normális: Ha néha nehezen találja meg a megfelelő szót, vagy rossz szót használ.

3. Dezorientáltság

A komoly memóriaproblémák korai szakaszaiban az érintettnek ismerős környéken is nehezére eshet eligazodni, vagy akár hazajutni.
Ami teljesen normális: Ha néha kimegy a fejéből, hová is indult, ha esetenként rossz saroknál fordul be, vagy nem tudja, a hét milyen napja van.

4. Tárgyak rossz helyen

Mindenkivel előfordul, hogy rossz helyre tesz bizonyos tárgyakat (például a kulcsokat a hűtőbe, vagy a vasalót a sütőbe), de ha ez egyre gyakrabban fordul elő, az komoly problémára is utalhat.
Ami teljesen normális: Ha időnként elfelejti, hová is tette a kulcsait, a hitelkártyáját, a pénztárcáját, vagy a naptárát.


5. Nehézségek a mindennapi cselekvéssorokkal

A demenciával küzdőknek gyakran nehezükre esik a mindennapi feladatok megtervezése és elvégzése - például a főzés lépéseinek egymás utáni végrehajtása.
Ami teljesen normális: Ha egyszer-egyszer nem húzza ki a vasalót (azért vigyázzon, fel ne gyújtsa a házat!), vagy elfelejti, miért is ment be a szobába.

6. Problémák az absztrakt gondolkodással

Komoly oka is lehet, ha nem tudja megjegyezni a csekk-könyvében vagy a bankszámlakivonatán szereplő adatokat, vagy nem képes értelmezni, mit jelentenek a számok.
Ami teljesen normális: Ha nehezen irányítja a pénzügyeit, vagy időnként nem képes megőrizni a pénzügyi egyensúlyát.

7. Az érdeklődés és a kezdeményező készség elvesztése

Figyelmeztető jelnek számít, ha nem akar többé részt venni a társas tevékenységekben, felhagy mindazzal, amit tenni szokott, vagy aggódással, félelemmel töltik el a szokatlan helyek és események.
Ami teljesen normális: Ha néha úgy érzi, hogy elege van a munkából, vagy a családja és a barátai miatt önre nehezedő nyomásból.

8. Hangulatváltozások

A nyilvánvaló ok nélkül bekövetkező gyors, hirtelen hangulatváltozások szintén a demencia korai jelei lehetnek.
Ami teljesen normális: Ha néha látszólag ok nélkül is szomorú vagy rosszkedvű.

9. Személyiségváltozások

Az idő múlásával mindenki változik, ám érdemes odafigyelni az olyan drámai személyiségváltozásokra, amelyeknél az illető teljesen kivetkőzik korábbi önmagából, vagy hirtelen extrém mértékben gyanakvóvá, szorongóvá válik.
Ami teljesen normális: Kisebb változások a személyiségben vagy a viselkedésben az évek során.

10. Csökkent ítélőképesség 

Aggodalomra adhat okot, ha valaki nem törődik egy odafigyelést igénylő orvosi problémával, vagy oda nem illően öltözik, viselkedik egyes alkalmakkor.
Ami teljesen normális: Ha olyasmit halogat, amihez semmi kedve, vagy amitől fél, például az orvosi vizsgálatot, vagy a fogorvosi ellenőrzést.

Memóriavédő étrend

A memória megóvásának legjobb módja, ha a megfelelő táplálékokat fogyasztjuk: az Alzheimer-kór és az időskori demencia bizonyos életmód-változtatásokkal megelőzhető.

Viszonylag új tudományos felismerés, hogy az Alzheimer-kór kockázatát nagymértékben befolyásolja a szervezet homocisztein-szintje – ezt az aminosavat a szervezet az új agysejtek és a hangulatot valamint a memóriát befolyásoló ingerületátvivő sejtek termelésénél használja. A memóriánk szempontjából azonban az a jó, ha ennek az anyagnak a szintje a vérünkben viszonylag alacsony.

A homocisztein-szintet egy egyszerű vérvizsgálattal is meg lehet állapítani. Csökkentésének módja egyszerű: diéta és a megfelelő étrendkiegészítők szedése. Ha pedig vérünk homociszteinszintje alacsony, nagyobb esélyünk van elkerülni az időskori demenciával járó állapotokat, valamint az Alzheimer-kórt.

5 lépéses diéta

Az öt lépésből álló diétával mindenki sokat tehet az agya egészségéért, akár tapasztalt már memóriazavarokat, akár nem. Aki követi a lépéseket, annak 30 napon belül már tapasztalnia kell mentális és fizikai energiaszintjének növekedését.

1. Egyen „jó” zsírokat és foszfolipideket!

A „jó” zsírsavak kiváló formában tartják a jórészt zsírból álló agysejteket. Mindennap fogyasszunk el egy evőkanálnyi magot (például len-, tök- és szezámmagot), valamint egy marék diófélét (például brazil diót, mandulát és kesudiót). Egyen hetente két-háromszor olajas halat, például heringet, lazacot vagy szardíniát. A salátákra és zöldségekre vaj helyett tegyen inkább extra szűz olívaolajat.

2. Fogyasszunk lassan felszívódó szénhidrátokat!

Az egyenletes energiaszint biztosításához és a mentális mélypontok elkerülésére együnk a főétkezések között friss gyümölcsöt, például almát, körtét és bogyós gyümölcsöket, amelyek antioxidánsokban is gazdagok. Együnk naponta négy adag teljes kiőrlésű gabonafélét és/vagy  hüvelyest, például rizst, rozskenyeret, lencsét, babot csicseriborsót.


3. Együnk antioxidánsokban és vitaminokban gazdag ételeket!

A szabadgyökök képződésének csökkentésével elkerülhetjük az egy leépülését, és csökkenthetjük a szervezet homocisztein-szintjét. Az összes elfogyasztott zöldség felét nyersen, vagy csak kissé párolva együk meg, hogy megóvjuk a bennük lévő tápanyagokat. Minden nap fogyasszunk el három vagy több adag friss gyümölcsöt, és ebből legalább egy adag legyen bogyós gyümölcs. Naponta együnk meg négy adag zöld színű leveles- és gyökérzöldséget, például brokkolit, kelkáposztát, spenótot, sárgarépát és édesburgonyát.

4. Tegyünk fehérjét az az asztalra!

A neurotranszmitterek (az idegi ingerület-átvivő sejtek) fehérjéből állnak, táplálásukat elősegítheti, ha naponta négy adag fehérjét fogyaszt. Ez megfelel egy tojásnak a reggelihez, egy lazac-steaknek ebédre és egy adag babnak vacsorára. Ha vegetáriánusak vagyunk, reggelizzünk zabpelyhet joghurttal és egy púpozott evőkanál maggal, és együnk egy adat tofut vagy babot rizzsel valamelyik főétkezéshez. Válasszuk a sovány húst, a halat, és a jó minőségű növényi fehérjéket, például a hüvelyeseket.

5. Kerüljük a gyorsételeket és a koffeint!

Ezek az élelmiszerek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek segítik a szabadgyök-képződést, és végső soron rontják a memóriát. Kerüljük a zsiradékokban sütött és túlságosan feldolgozott ételeket, valamint a telített zsírokat az ételekben és a tejtermékekben. Ha muszáj valamit zsiradékban sütnie, használjon növényi olajokat. Ne adjunk cukrot az ételeinkhez, kerüljük a cukor édességeket és italokat. Hagyjunk fel a koffeinnel – ne igyunk napi egy adagnál több koffeines italt. Érjük be heti négy egységnyi alkohollal, ha pedig magas a homocisztein-szintünk, akkor ennél is kevesebbet. (1 alkoholegység = 10 g alkohol = 1 kis pohár sör.)

0 komment:

Megjegyzés küldése