2012. május 7., hétfő

Atlatl - Hajítófát Sem Ér?

Amikor a fehérjét még nem árulták kilóra a sarki boltban – úgy húszezer évvel ezelőtt –, egyebek között a hajítóbotos vadászat dívott avégett, hogy hússal gazdagodjon a családi étrend. Bár ma már hatékonyabb fegyverek is léteznek, a hajítóbot – igaz, főképpen sportként – reneszánszát éli. Világszerte rendeznek versenyeket, sok helyütt hajítóbotos klubok alakulnak.


A hajítóbot nemzetközi atlatl elnevezése az azték nyelvből ered. Hajítóbotleletek azonban előkerültek Ausztráliban, Európában, Észak- és Dél-Amerikában is.

A kétrészes alkalmatosság indítótalpból és egy olyan könnyű lándzsából áll, amelynek vége a talprész ütközőjének támaszkodik. Ez a megoldás nagyobb sebességgel röpíti el a lándzsát mintha puszta kézzel hajítanák. „Ez az ember egyik legelső technikai találmánya – állítja John Whittaker régész, aki az iowai Grinnel College diákjait oktatja az atlatl használatára. – Ha értenek hozzá, félelmetes fegyver.”


Hogy mennyire félelmetes, az egyelőre vitatott. Pennsylvaniai illetékesektől nemrégiben hajítóbotos szarvasvadászat engedélyezését kérték. De nem kapták meg, mert a Humane Society állatvédő szervezet szerint a hajítóbot inkább megnyomorítja, semmint gyorsan megöli az áldozatot. A történelem előtti fegyver napjainkban túlságosan is új dolog ahhoz, hogy könnyen áthatolhasson a bürokrácia akadályain.



0 komment:

Megjegyzés küldése