Mennyibe kerülnek? Melyik az okosabb? A kutya vagy a macska? Hol találhatunk állatkerteket Budapesten kívül? Hány kilós a bálna nyelve? Összeállításunkban mindenre fény derül.
Állatkertek országszerte
A magyar vidék is bővelkedik olyan helyekben, ahol közel kerülhetünk az állatokhoz. Debrecenben a Nagyerdőn találjuk meg az 1958-ban alapított Állatkertet. Gyűjteménye meglepően nagy: 17 hektáron mutatja be öt földrész 165 fajának 1500 példányát.
A Miskolci Állatkert és Kultúrpark már a város peremén, a szépséges Bükk hegység Csanyik-völgyében található. Medve, farkas, kenguru vár bennünket, és remek hüllőház. Nyár elején bébikaméleonok tömegét láttuk itt.
Szintén gyönyörű a fekvése a Veszprém Zoonak, amely Kittenberger Kálmán nevét viseli, és Fejes-völgyben, valamint a Gulya-dombon terül el. Ez az egyik legrégebbi vidéki állatkert. Sztárjai Kibo, a zsiráf, Pablo, az orrszarvú és Tjobbe, a csimpánz.
Budapesten, a Nagytétényi úton, egy bevásárlóközpontban találjuk a Tropicarium óceanáriumot – a világszínvonalú cápás akváriummal. Kaposváron, a Krokodil Zooban akár 5 centiről is megcsodálhatjuk a hatalmas hüllőket – 2 centis üveglapon keresztül. Somogy megyében, Lábadon pedig véletlenül se hagyjuk ki a Petesmalmi Vidraparkot!
Ész – az állatok „esze”
A kutyák valóban „beszélnek” – de legalábbis ugatásukkal egymással is kommunikálnak. Ez derült ki az ELTE etológiai kutyacsoportjának legfrissebb kutatásából. Az ugatást ugyanis nemcsak az ember, de a többi eb is képes dekódolni. Magyar kutatók szerint a kutya szociális képességei egy 6-24 hónapos csecsemőének felelnek meg – leszámítva a beszédet.
Az állatvilágban a főemlősök hasonlítanak hozzánk a leginkább: a csimpánzok génállománya mindössze négy százalékban tér el a miénktől. Számos kiugró kísérlet létezik, ahol az állatok megtanulnak kommunikálni az emberel. Washoe például csimpánz volt, és a Central Washinton Universityn ált a hetvenes években. Több mint 350 szót tanult meg az emberi jelbeszéd segítségével, és arra is rájött, amire azt hittük, csak az ember képes: kifejlődött az éntudata, és felismerte magát a tükörben.
Az emlősök közül a delfinekről tartjuk azt, hogy meglehetősen okosak. Fejlett módon kommunikálnak, és számos esetben mentettek ki embereket a vízből. Ugyanakkor, kutatók szerint mégsem annyira értelmesek – agyuk meglehetősen kevés idegsejtet tartalmaz.
A madárvilágban viszont elég sok az „agymenő”. Nagyon okos (és eléggé aggresszív) például a közönséges szarka, amely szintén tudja, hogy a tükörben saját magát látja. A tóban élő díszhalak – például a ki pontyok – pedig felismerik a „lábdobogásból”, ha az ember érkezik a tópartra, akitől a haltápot kapják.
Gyógyító kutyák
Tudós emberek hobbiként kezdték a sérült embereket segítő kutyák kiképzését, életre szóló program lett belőle. Tízezer év alatt létrejött egy sok vonatkozásban gyermekszerű élőlény, amelyik képes felismerni a társas viselkedés szabályait. A kutyakölyök úgy jön világra, hogy próbálja kifürkészni milyen szabályokhoz alkalmazkodjon ember-családjában.
Egy jó terápiás eb pillanatok alatt felméri az ember képességeit, és van érzéke hozzák, hogy megoldja az ebből adódó helyzeteket. Nem fajta kérdése, hanem egyéni tulajdonságai teszik alkalmassá arra, hogy megfelelő kiképzés után mozgáskorlátozottat, hallássérültet segítő vagy epilepsziás rohamot előre jelző kutya váljon belőle.
Terápiás-fejlesztő funkcióban a négylábú társ kimozdítja, kommunikációra készteti a környezetében élőket, a gondoskodás feladatot ad, és komoly motivációt jelent a lelki egészség helyreállításában. Összetett feladat megtalálni a kiképzett kutyához illő gazdát, összeszoktatni őket, és begyakorolni a konkrét helyszínen elvárt viselkedést a kiképző segítségével.
A kapcsolat azután is fennmarad, hogy a gazda megkapja a kutyát, és vállalja az ellátását, állatorvosi felügyeletét. Ha gond van, bármikor segít az alapítvány, amely civil egyesületként működik, és a támogatásoknak köszönhetően végezhetik nemzetközileg elismert tevékenységüket.
Háztáji állatok
Újra éledezik a háztáji állattartás: egyre több vidéki család szánja rá magát arra, hogy baromfit, kecskéket, nyulakat tartson. De a napi nyolcórás munka mellett nem könnyű rendesen ellátni az állatokat. A kora reggeli etetés-itatás sosem maradhat el, a napokat a friss víz és „zöld” utánpótlása mellett a tojáskeresés, az óltakarítás és az esti etetés-bezárás teszi teljessé.
Ahhoz, hogy legyen tej, a kecskéket naponta fejni kell, majd a tejet feldolgozni. A háztáji állattartás a rendszeresség mellett vendégeket is hozhat a család életébe: gyakori komposzttal, ételmaradékkal átlátogató szomszéd, de a felesleges húsárit, tojást vásárlók is be-betérnek.
A szükséges takarmányt megvenni a kisgazdák szerint körülbelül annyiba kerül, amennyibe a hús, tej, tojás kerülne, ha a boltban vásárolnák meg. A háztáji állattartásban nem a pénzügyi nyereség a legfontosabb, hanem az, hogy a család minőségi ételt ehet, a gyerekek pedig közel kerülnek az állatokhoz.
Kutyák a macskák ellen
Mókás fotót láttunk a Facebookon. Egy kutya és egy macska ült az ablakban, éppen hazaérkezett a gazdájuk, és szövegbuborékban láthattuk, a két állat „mit gondol”. A kutya ezt: „Szuper! Megérkezett a gazdám! Jaj de jó!” Míg a macska: „Késtél, szolga!”
A kutyát körülbelül 15 ezer éve szelídítette az ember a farkasból, míg a macska azért szegődött mellénk, mert a mezőgazdaság kialakulásával a magtárakban felszaporodtak a rágcsálók. Így aztán nem érdemes belemenni és állást foglalni a kutyások-macskások örök „háborújában”. Mindenki saját kedvencére esküszik, és ez jól is van így.
Az egészen biztos, hogy ha állatot tartunk, mindenképpen nagy örömöt szerez – és nagy felelősséggel jár. Így alább csak a kutyások-macskások érveit soroljuk fel, hogy kinek melyik házi kedvenc lenne az ideális, mindenki döntse el maga! A kutyások szerint a négylábújuk hűséges barát, míg a macska teljességgel öntörvényű.
A macskások ezt úgy fordítják le, hogy kedvencük szabad szellemű egyéniség. A kutyák elvannak zárt kertben – persze hálásak a sétáért –, a macskák azonban, ha szabadon engedjük, a környéket róják. Megfigyelések szerint van olyan állat, amelyik akár harminc kilométert is megtehet egyetlen éjszaka alatt. (Ezért nagyobb eséllyel vannak kitéve mérgezésnek, balesetnek.)
A kutya őrzi a házat – a betörőket leginkább egy csaholó nagylábú tartja vissza attól, hogy behatoljanak egy ingatlanba. A macskától ilyesmit nem várhatunk el, azonban „rendet tart” a ház körül – irtja a rágcsálókat. (Kutatások szerint egy macska évente több ezer madárfiókát és kisemlőst pusztít el átlagosan, így erős hatással van az ökoszisztémára.) Míg egy eb ökológiai lábnyoma – a háziállat környezetre gyakorolt hatása – 0,84 hektár is lehet, a macskánál ez legfeljebb 0,15 hektár.
Legek az állatvilágban
Köztudott, hogy a Föld legnehezebb állata a 180 tonnás kék bálna. De tudjuk, mit jelent ez? csak a nyelve több mint 4000 kilót nyom! Érdemes az állati gyorsaságra is figyelni egy kicsit. Bár a szárazföldi csúcstartó gepárd 110 km/órás rekordjával nem vetekedhet az agár, 67 km/órás sebességével ez a leggyorsabb kutyafaj.
De nem kis erőfeszítés a lajhárnak sem az a 250 méter, amit egyórás „rohanás” alatt képes megtenni. Stresszmentes életmódját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szőre rendszeresen penészesedik, mert ilyen lassúság mellett nem tud kiszellőzni.
Izgalmasabb állati életek is akadnak: 1988-ban a Brazil Banán Pár képviselőjeként induló Tiao nevű csimpánz 400 000 szavazatot szerzett! Hős kategóriában az indiai elefánt lehetne a nyertes, amelyek akár 760 napig is vemhes kicsinyével. Példaképnek pedig választhatnánk a zsiráfot is: alvásigénye maximum napi 2 óra. Ezt a képességet jó lenne eltanulni tőle.
Mennyibe kerülnek a kedvencek?
Mielőtt kisállatot vásárolunk, érdemes utánanéznünk, hogy mekkora kiadásra számíthatunk. A kutyánál a kezdő állatorvosi beavatkozásokat 15-20 ezer forintból lehet elvégezni. Pelenka, nyakörv, póráz, kutyaház vagy fekhely, játékok, babakefe, etető – és itatótál, tálalátét, szállítóeszköz – ezek együttes ára minőségtől függően 35 ezer forintnál kezdődik.
A szakbolti eladó szerint csak jó minőségű kutyatáppal etessünk: ha az eledel ára 600 Ft/kg fölött mozog, bátran megvehetjük. A macska állatorvosi alapellátása 10 ezer forintnál indul. Alomtál vagy cicavécé, alom, fekhely, macskajáték, nyakörv (a csengős a legjobb!), háromféle etetőtál, cicabútor és kaparóhely – ezek körülbelül 45 ezer forintot tesznek ki.
A szintén népszerű aranyhörcsög tartása olcsóbb hobbi: ketrecestül, házikóstul, hörcsögágyastul 15 ezer forintból jövünk ki. Az akvarisztika kicsit bonyolultabb: halfajtától és egyedszámtól függően kell megválasztani az akvárium típusát és kiegészítői, de 30 ezer forintért már szépen berendezett, működő akvárium várja a halasgazdát.
Állatkertek országszerte
A magyar vidék is bővelkedik olyan helyekben, ahol közel kerülhetünk az állatokhoz. Debrecenben a Nagyerdőn találjuk meg az 1958-ban alapított Állatkertet. Gyűjteménye meglepően nagy: 17 hektáron mutatja be öt földrész 165 fajának 1500 példányát.
A Miskolci Állatkert és Kultúrpark már a város peremén, a szépséges Bükk hegység Csanyik-völgyében található. Medve, farkas, kenguru vár bennünket, és remek hüllőház. Nyár elején bébikaméleonok tömegét láttuk itt.
Szintén gyönyörű a fekvése a Veszprém Zoonak, amely Kittenberger Kálmán nevét viseli, és Fejes-völgyben, valamint a Gulya-dombon terül el. Ez az egyik legrégebbi vidéki állatkert. Sztárjai Kibo, a zsiráf, Pablo, az orrszarvú és Tjobbe, a csimpánz.
Budapesten, a Nagytétényi úton, egy bevásárlóközpontban találjuk a Tropicarium óceanáriumot – a világszínvonalú cápás akváriummal. Kaposváron, a Krokodil Zooban akár 5 centiről is megcsodálhatjuk a hatalmas hüllőket – 2 centis üveglapon keresztül. Somogy megyében, Lábadon pedig véletlenül se hagyjuk ki a Petesmalmi Vidraparkot!
Ész – az állatok „esze”
A kutyák valóban „beszélnek” – de legalábbis ugatásukkal egymással is kommunikálnak. Ez derült ki az ELTE etológiai kutyacsoportjának legfrissebb kutatásából. Az ugatást ugyanis nemcsak az ember, de a többi eb is képes dekódolni. Magyar kutatók szerint a kutya szociális képességei egy 6-24 hónapos csecsemőének felelnek meg – leszámítva a beszédet.
Az állatvilágban a főemlősök hasonlítanak hozzánk a leginkább: a csimpánzok génállománya mindössze négy százalékban tér el a miénktől. Számos kiugró kísérlet létezik, ahol az állatok megtanulnak kommunikálni az emberel. Washoe például csimpánz volt, és a Central Washinton Universityn ált a hetvenes években. Több mint 350 szót tanult meg az emberi jelbeszéd segítségével, és arra is rájött, amire azt hittük, csak az ember képes: kifejlődött az éntudata, és felismerte magát a tükörben.
Az emlősök közül a delfinekről tartjuk azt, hogy meglehetősen okosak. Fejlett módon kommunikálnak, és számos esetben mentettek ki embereket a vízből. Ugyanakkor, kutatók szerint mégsem annyira értelmesek – agyuk meglehetősen kevés idegsejtet tartalmaz.
A madárvilágban viszont elég sok az „agymenő”. Nagyon okos (és eléggé aggresszív) például a közönséges szarka, amely szintén tudja, hogy a tükörben saját magát látja. A tóban élő díszhalak – például a ki pontyok – pedig felismerik a „lábdobogásból”, ha az ember érkezik a tópartra, akitől a haltápot kapják.
Gyógyító kutyák
Tudós emberek hobbiként kezdték a sérült embereket segítő kutyák kiképzését, életre szóló program lett belőle. Tízezer év alatt létrejött egy sok vonatkozásban gyermekszerű élőlény, amelyik képes felismerni a társas viselkedés szabályait. A kutyakölyök úgy jön világra, hogy próbálja kifürkészni milyen szabályokhoz alkalmazkodjon ember-családjában.
Egy jó terápiás eb pillanatok alatt felméri az ember képességeit, és van érzéke hozzák, hogy megoldja az ebből adódó helyzeteket. Nem fajta kérdése, hanem egyéni tulajdonságai teszik alkalmassá arra, hogy megfelelő kiképzés után mozgáskorlátozottat, hallássérültet segítő vagy epilepsziás rohamot előre jelző kutya váljon belőle.
Terápiás-fejlesztő funkcióban a négylábú társ kimozdítja, kommunikációra készteti a környezetében élőket, a gondoskodás feladatot ad, és komoly motivációt jelent a lelki egészség helyreállításában. Összetett feladat megtalálni a kiképzett kutyához illő gazdát, összeszoktatni őket, és begyakorolni a konkrét helyszínen elvárt viselkedést a kiképző segítségével.
A kapcsolat azután is fennmarad, hogy a gazda megkapja a kutyát, és vállalja az ellátását, állatorvosi felügyeletét. Ha gond van, bármikor segít az alapítvány, amely civil egyesületként működik, és a támogatásoknak köszönhetően végezhetik nemzetközileg elismert tevékenységüket.
Háztáji állatok
Újra éledezik a háztáji állattartás: egyre több vidéki család szánja rá magát arra, hogy baromfit, kecskéket, nyulakat tartson. De a napi nyolcórás munka mellett nem könnyű rendesen ellátni az állatokat. A kora reggeli etetés-itatás sosem maradhat el, a napokat a friss víz és „zöld” utánpótlása mellett a tojáskeresés, az óltakarítás és az esti etetés-bezárás teszi teljessé.
Ahhoz, hogy legyen tej, a kecskéket naponta fejni kell, majd a tejet feldolgozni. A háztáji állattartás a rendszeresség mellett vendégeket is hozhat a család életébe: gyakori komposzttal, ételmaradékkal átlátogató szomszéd, de a felesleges húsárit, tojást vásárlók is be-betérnek.
A szükséges takarmányt megvenni a kisgazdák szerint körülbelül annyiba kerül, amennyibe a hús, tej, tojás kerülne, ha a boltban vásárolnák meg. A háztáji állattartásban nem a pénzügyi nyereség a legfontosabb, hanem az, hogy a család minőségi ételt ehet, a gyerekek pedig közel kerülnek az állatokhoz.
Kutyák a macskák ellen
Mókás fotót láttunk a Facebookon. Egy kutya és egy macska ült az ablakban, éppen hazaérkezett a gazdájuk, és szövegbuborékban láthattuk, a két állat „mit gondol”. A kutya ezt: „Szuper! Megérkezett a gazdám! Jaj de jó!” Míg a macska: „Késtél, szolga!”
A kutyát körülbelül 15 ezer éve szelídítette az ember a farkasból, míg a macska azért szegődött mellénk, mert a mezőgazdaság kialakulásával a magtárakban felszaporodtak a rágcsálók. Így aztán nem érdemes belemenni és állást foglalni a kutyások-macskások örök „háborújában”. Mindenki saját kedvencére esküszik, és ez jól is van így.
Az egészen biztos, hogy ha állatot tartunk, mindenképpen nagy örömöt szerez – és nagy felelősséggel jár. Így alább csak a kutyások-macskások érveit soroljuk fel, hogy kinek melyik házi kedvenc lenne az ideális, mindenki döntse el maga! A kutyások szerint a négylábújuk hűséges barát, míg a macska teljességgel öntörvényű.
A macskások ezt úgy fordítják le, hogy kedvencük szabad szellemű egyéniség. A kutyák elvannak zárt kertben – persze hálásak a sétáért –, a macskák azonban, ha szabadon engedjük, a környéket róják. Megfigyelések szerint van olyan állat, amelyik akár harminc kilométert is megtehet egyetlen éjszaka alatt. (Ezért nagyobb eséllyel vannak kitéve mérgezésnek, balesetnek.)
A kutya őrzi a házat – a betörőket leginkább egy csaholó nagylábú tartja vissza attól, hogy behatoljanak egy ingatlanba. A macskától ilyesmit nem várhatunk el, azonban „rendet tart” a ház körül – irtja a rágcsálókat. (Kutatások szerint egy macska évente több ezer madárfiókát és kisemlőst pusztít el átlagosan, így erős hatással van az ökoszisztémára.) Míg egy eb ökológiai lábnyoma – a háziállat környezetre gyakorolt hatása – 0,84 hektár is lehet, a macskánál ez legfeljebb 0,15 hektár.
Legek az állatvilágban
Köztudott, hogy a Föld legnehezebb állata a 180 tonnás kék bálna. De tudjuk, mit jelent ez? csak a nyelve több mint 4000 kilót nyom! Érdemes az állati gyorsaságra is figyelni egy kicsit. Bár a szárazföldi csúcstartó gepárd 110 km/órás rekordjával nem vetekedhet az agár, 67 km/órás sebességével ez a leggyorsabb kutyafaj.
De nem kis erőfeszítés a lajhárnak sem az a 250 méter, amit egyórás „rohanás” alatt képes megtenni. Stresszmentes életmódját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szőre rendszeresen penészesedik, mert ilyen lassúság mellett nem tud kiszellőzni.
Izgalmasabb állati életek is akadnak: 1988-ban a Brazil Banán Pár képviselőjeként induló Tiao nevű csimpánz 400 000 szavazatot szerzett! Hős kategóriában az indiai elefánt lehetne a nyertes, amelyek akár 760 napig is vemhes kicsinyével. Példaképnek pedig választhatnánk a zsiráfot is: alvásigénye maximum napi 2 óra. Ezt a képességet jó lenne eltanulni tőle.
Mennyibe kerülnek a kedvencek?
Mielőtt kisállatot vásárolunk, érdemes utánanéznünk, hogy mekkora kiadásra számíthatunk. A kutyánál a kezdő állatorvosi beavatkozásokat 15-20 ezer forintból lehet elvégezni. Pelenka, nyakörv, póráz, kutyaház vagy fekhely, játékok, babakefe, etető – és itatótál, tálalátét, szállítóeszköz – ezek együttes ára minőségtől függően 35 ezer forintnál kezdődik.
A szakbolti eladó szerint csak jó minőségű kutyatáppal etessünk: ha az eledel ára 600 Ft/kg fölött mozog, bátran megvehetjük. A macska állatorvosi alapellátása 10 ezer forintnál indul. Alomtál vagy cicavécé, alom, fekhely, macskajáték, nyakörv (a csengős a legjobb!), háromféle etetőtál, cicabútor és kaparóhely – ezek körülbelül 45 ezer forintot tesznek ki.
A szintén népszerű aranyhörcsög tartása olcsóbb hobbi: ketrecestül, házikóstul, hörcsögágyastul 15 ezer forintból jövünk ki. Az akvarisztika kicsit bonyolultabb: halfajtától és egyedszámtól függően kell megválasztani az akvárium típusát és kiegészítői, de 30 ezer forintért már szépen berendezett, működő akvárium várja a halasgazdát.