A fényképezés úttörői vitathatatlanul Niépce, Daguerre és Talbot, de George Eastman volt az, aki a hétköznapi emberek számára is elérhetővé tette a fényképezést, a No.1 Kodak gép kifejlesztésével. A készülék volt az első rollfillmes gép, amelyet 1888-ban a következő szlogennel kezdtek árusítani: „Ön lenyomja a gombot és mi elintézzük a többit.”
Az első fényképet a francia Joseph Nicéphore Niépce készítette 1826-ban vagy 1827-ben. Lényegében a már évszázadok óta ismert camera obscura (sötétkamra) jelenséget alkalmazta, mely szerint a fénysugár, amely egy szűk nyíláson keresztül egy sötét helyiségbe vagy dobozba érkezik, fordítva képezi le a külvilágot. 1822-ben Niépce-ne sikerült egy fényérzékeny anyaggal bevont lemezre felvételt rögzítenie, de a kép nagyon gyorsan eltűnt, így nem ezt tekintjük az első fényképnek.
1826-1827 körül rájött, hogy lehet tartósítani a képet, és ekkor készítette el a világ legelső fényképfelvételét, amelyet ma a Texas Egyetemen őriznek.
Niépce munkásságát a szintén francia Louis Daguerre folytatta, aki 1837-ben felfedezett egy eljárást, amely jelentősen csökkentette az addigi mintegy 8 órás expozíciós időt. Létrejött az első, valóban kivitelezhető fényképészeti eljárás, a dagerrotípia. Daugerre 1839-ben szabadalmaztatta módszerét, és egyúttal megfogalmazta a fényképezés gyakorlatilag ma is érvényes lényegét: „Megszakítottam a fény útját és megragadtam félúton.” Eközben az angol William Fox Talbot a negatív eljárással kísérletezett és kifejlesztett egy ezüstoldattal átitatott papírt, amely fény hatására besötétül.
1835-ben tette azt a nagyon jelentős felfedezést, melynek köszönhetően a negatívról pozitív lenyomatot lehet készíteni. A dagerrotípia népszerűsége növekedett, mígnem Talbot negatív-pozitív eljárása kiszorította a használatból. Lényegében ez maradt a fényképezés alapja egészen az 1980-as évekig, amikor is megjelent az első digitális fényképezőgép.
A fényképezés a hőskorában nagy szakértelmet és bonyolult eszközöket igényelt, ezért csak a hozzáértők boldogulhattak. 1888-ban azonban az amerikai George Eastman elkészítette a No. 1 Kodak fényképezőgépek, és ettől kezdve bárki fényképezhetett, anélkül, hogy tisztában lett volna a technikai hátérrel.
A fényképezőgépet el kellet küldeni a Kodaknak, ahol kivették, majd kidolgozták a filmet, a gépet pedig
visszaküldték a tulajdonosnak, egy új negatívval megtöltve.
Tudtad?
A Kodak elnevezés lényegében semmit sem jelent. Kitalálója, George Eastman így nyilatkozott róla: „Én magam találtam ki a nevet. A K betű a kedvencem, átható és erős betű… Kipróbáltam sok lehetséges változatot, amelynek a kezdő és az utolsó betűje a K.”
A híres Kodak Brownie fényképezőgépet nem feltalálójáról, a kanadai születésű, amerikai Frank Brownellről, hanem Pamela Cox kanadai meseíró történeteiben szereplő tündérszerű manókról nevezték el.
 |
| A világ első fényképe, amelyet Joseph Niépce készített egy ablakból franciaországi birtokán, St-Loup-de-Varennes-nél. |
Az első fényképet a francia Joseph Nicéphore Niépce készítette 1826-ban vagy 1827-ben. Lényegében a már évszázadok óta ismert camera obscura (sötétkamra) jelenséget alkalmazta, mely szerint a fénysugár, amely egy szűk nyíláson keresztül egy sötét helyiségbe vagy dobozba érkezik, fordítva képezi le a külvilágot. 1822-ben Niépce-ne sikerült egy fényérzékeny anyaggal bevont lemezre felvételt rögzítenie, de a kép nagyon gyorsan eltűnt, így nem ezt tekintjük az első fényképnek.
1826-1827 körül rájött, hogy lehet tartósítani a képet, és ekkor készítette el a világ legelső fényképfelvételét, amelyet ma a Texas Egyetemen őriznek.
Niépce munkásságát a szintén francia Louis Daguerre folytatta, aki 1837-ben felfedezett egy eljárást, amely jelentősen csökkentette az addigi mintegy 8 órás expozíciós időt. Létrejött az első, valóban kivitelezhető fényképészeti eljárás, a dagerrotípia. Daugerre 1839-ben szabadalmaztatta módszerét, és egyúttal megfogalmazta a fényképezés gyakorlatilag ma is érvényes lényegét: „Megszakítottam a fény útját és megragadtam félúton.” Eközben az angol William Fox Talbot a negatív eljárással kísérletezett és kifejlesztett egy ezüstoldattal átitatott papírt, amely fény hatására besötétül.
 |
| A dagerrotip fényképezőgép. |
A fényképezés a hőskorában nagy szakértelmet és bonyolult eszközöket igényelt, ezért csak a hozzáértők boldogulhattak. 1888-ban azonban az amerikai George Eastman elkészítette a No. 1 Kodak fényképezőgépek, és ettől kezdve bárki fényképezhetett, anélkül, hogy tisztában lett volna a technikai hátérrel.
 |
| David Hemmings a fényképész szerepében Michelangelo Antonioni 1966-os, Nagyítás című filmjében. |
A fényképezőgépet el kellet küldeni a Kodaknak, ahol kivették, majd kidolgozták a filmet, a gépet pedig
visszaküldték a tulajdonosnak, egy új negatívval megtöltve.
Tudtad?
A Kodak elnevezés lényegében semmit sem jelent. Kitalálója, George Eastman így nyilatkozott róla: „Én magam találtam ki a nevet. A K betű a kedvencem, átható és erős betű… Kipróbáltam sok lehetséges változatot, amelynek a kezdő és az utolsó betűje a K.”
A híres Kodak Brownie fényképezőgépet nem feltalálójáról, a kanadai születésű, amerikai Frank Brownellről, hanem Pamela Cox kanadai meseíró történeteiben szereplő tündérszerű manókról nevezték el.