A nagy birodalmak bukása általában törvényszerű: ez történt Nagy Sándor kis-ázsiai birodalmával is, amely számos kisebb királyságra hullott szét. Ezek éppoly jelentéktelenek voltak, mint amilyen kérészéletűek. Közéjük tartozott I. Antiokhosz (Kr. e. 69-34) Kommagéné királysága is a mai Törökország kurdok lakta területén. A hiú király minden képzeletet felülmúló emlékművet emeltetett magának: egy hatalmas sírdombot, amelyet különös szobrok és domborművek őriznek.
Vannak közöttük felirat nélküliek, ezeket nyilván arra szánta, hogy lerója tiszteletét majdani utódai előtt, míg az istenek alakjai arra szolgáltak, hogy magát a királyt is az istenek közé emeljék. A kommagénéi királyok dicsősége azonban rövid életűnek bizonyult, és bár egy ideig Róma védnökségét élvezték, a kis királyság hamarosan az új birodalom része lett.
A Toros-hegységhez tartozó 2200 m magas Nemrut Dag csúcsára érve Karl Sester német mérnök nem akart hinni a szemének, ahogyan az őt követő régészek sem, amikor megpillantották a kőszobrokat. Az ókori leletek felfedezése óta egészen az 1880-as évekig nem bukkantak hasonló lelőhelyre, létezését pedig nem is sejtették. Kétségtelenül az egyik legkülönösebb és legrejtélyesebb régészeti leletegyüttes került itt elő a feledés homályából, amelyet a végtelenül hosszú és zord telek teljesen megközelíthetetlenné tettek, a szobrok nagy részét pedig belepte a hó.
Vannak közöttük felirat nélküliek, ezeket nyilván arra szánta, hogy lerója tiszteletét majdani utódai előtt, míg az istenek alakjai arra szolgáltak, hogy magát a királyt is az istenek közé emeljék. A kommagénéi királyok dicsősége azonban rövid életűnek bizonyult, és bár egy ideig Róma védnökségét élvezték, a kis királyság hamarosan az új birodalom része lett.
A Toros-hegységhez tartozó 2200 m magas Nemrut Dag csúcsára érve Karl Sester német mérnök nem akart hinni a szemének, ahogyan az őt követő régészek sem, amikor megpillantották a kőszobrokat. Az ókori leletek felfedezése óta egészen az 1880-as évekig nem bukkantak hasonló lelőhelyre, létezését pedig nem is sejtették. Kétségtelenül az egyik legkülönösebb és legrejtélyesebb régészeti leletegyüttes került itt elő a feledés homályából, amelyet a végtelenül hosszú és zord telek teljesen megközelíthetetlenné tettek, a szobrok nagy részét pedig belepte a hó.
Tükhé istenné kivételével, aki a Kommagéné királyságot szimbolizálja, a mintegy 2 m magas kőfejeket perzsa fejdísszel és hajviselettel ábrázolták. |