A Fülöp-szigetek egyikén olyan kúpos dombok emelkednek, amelyek a száraz évszakban csokoládészínűvé válnak.
A Fülöp-szigetekhez tartozó Bohol szigetén emelkedő Csokoládé-dombokat első látásra nem a természet alkotásának, hanem emberi kéz formálta műremeknek hinnénk. Sok száz kúpszerű vagy kupola formájú domb sorakozik egymás mögött, olyasformán, mint a mezőn halomba hordott szénakazlak. A dombokat kemény száraz fű borítja, és a száraz évszakban, amely itt februártól májusig tart, a fű teljesen kiszárad, csokoládészínűvé válik, innen ered a dombok neve. Amikor megindul az özönvízszerű trópusi esőzés, a fű újra életre kel, és a domboldalak ismét ragyogó zöldbe öltöznek.
Bohol a Fülöp-szigetek középső részén elterülő Visayas-szigetcsoporthoz tartozik. A Mallorcáéval azonos területű sziget jelentős szerepet játszott a Fülöp-szigetek történelmében. Itt jött létre 1565-ben az első hivatalos szerződés a szigetlakók és a spanyol királyság között. Datu Sikatuna törzsfőnök barátsági szerződést kötött Miguel López de Legazpival, II. Fülöp megbízottjával, akiről a szigeteket elnevezték, miután 1521-ben a spanyol szolgálatban álló Magellán felfedezte őket. A két férfi bort ivott, amelybe a vérüket keverték – vagyis vérszerződést kötöttek.
A Fülöp-szigetek mai lakói számára azonban Bohol legfontosabb nevezetességének az itt látható Csokoládé-dombok számítanak. Pontosan 1268 található itt azokból a meredek, szabályos formájú halmokból, amelyeknek magassága 30 és 100 m között váltakozik, s amelyek szorosan egymás mellett sorakoznak a sziget közepén lévő fennsíkon.
Biztosan nem tudjuk, hogyan jöttek létre ezek a rendkívüli mészkődombok. Lehetséges, hogy egyszerűen csak az eső málasztotta őket ilyenné sok millió év alatt. A Csokoládé-dombok annyiban is különlegesek, hogy más, mészkő borította területektől eltérően a halmok gyomrában nem alakultak ki barlangrendszerek.
 |
| KÖNNYCSEPPEK, amelyeket mély bánatában egy óriás a viszonzatlan szerelem miatt hullatott |