Zöld megoldás egy szörnyű problémára: genetikailag módosított növények segítségével meg lehet találni a taposóaknákat. A dán Aresa Biodetection cég és a Koppenhágai Egyetem kutatói létrehozták a lúdfű (Arabidopsis Thaliana) egy olyan változatát, amely vörösre váltja színét, ha gyökere nitrogén-dioxiddal találkozik. E gáz a taposóaknákból szabadul föl, miközben az eltemetett robbanószer párolog.
A lúdfű bizonyos körülmények között természetes módon is változtatja a színét – állítja Carsten Meier, az Aresa alapítója. „Mi úgy változtattuk meg a növény genetikai kapcsolóját, hogy ez a variáns akkor váltson színt, ha nitrogén-dioxidot érzékel.” A lúdfűvel végzett kísérletsorban a növényt egyebek közt TNT-oldattal átitatott földbe ültették, s taposóaknákat rejtő edényben termesztették. Meier azt reméli, hogy hamarosan éles aknákon is próbára tehetik a növényt Boszniában.
„Érdekes elképzelés” – véli Bill Rid, a taposóaknál szakértője, de rámutat például az aknamezők
vetés előtt lombtalanításának költségeire és arra is, hogy a száraz területeket öntözni kell. Ám Meier szerint további kutatásokkal úrrá lehetnek a nehézségeken.
Számos módszert kipróbáltak már a világszerte létező, mintegy 60 millió taposóakna keresésére; a robbanószerek kiszimatolására betanított patkányoktól a vegyi mintákat begyűjtő méhekig. Ám Reid szerint egyelőre még nem lelték meg az igazit.
A lúdfű bizonyos körülmények között természetes módon is változtatja a színét – állítja Carsten Meier, az Aresa alapítója. „Mi úgy változtattuk meg a növény genetikai kapcsolóját, hogy ez a variáns akkor váltson színt, ha nitrogén-dioxidot érzékel.” A lúdfűvel végzett kísérletsorban a növényt egyebek közt TNT-oldattal átitatott földbe ültették, s taposóaknákat rejtő edényben termesztették. Meier azt reméli, hogy hamarosan éles aknákon is próbára tehetik a növényt Boszniában.
„Érdekes elképzelés” – véli Bill Rid, a taposóaknál szakértője, de rámutat például az aknamezőkvetés előtt lombtalanításának költségeire és arra is, hogy a száraz területeket öntözni kell. Ám Meier szerint további kutatásokkal úrrá lehetnek a nehézségeken.
Számos módszert kipróbáltak már a világszerte létező, mintegy 60 millió taposóakna keresésére; a robbanószerek kiszimatolására betanított patkányoktól a vegyi mintákat begyűjtő méhekig. Ám Reid szerint egyelőre még nem lelték meg az igazit.