A Spanyol "Rossz Föld"

Dél-Spanyolország sziklás, kietlen vidékén, ahol egykor tölgyfák és cédrusok zöldelltek, ma már csak a fügekaktusz él meg.

Almería mediterrán városának éjszakai szórakozóhelyeitől és tengerpartjától autóval alig félórányira kopár, kietlen dombvidék található, megannyi tátongó hasadékkal és vízmosással. Ez a spanyol „Rossz föld” vagy Badlands – így nevezték el az idelátogató turisták, mert emlékeztet az észak-amerikai vadnyugat Badlands nevű vidékére.

ZORD VIDÉK - A spanyol "Rossz föld" kopár dombjai és meredek vízmosásao tucatnyi westernfilm forgatásának szolgáltak színhelyül.
Kevesen merészkednek ide, jóllehet Tabernas és Níjar kisvárosok mögött göröngyös utak indulnak a „Rossz föld” felé. Spanyolország hegyvidékekben talán leggazdagabb tartományát nyugaton a fenséges Sierra Nevada határolja, s magában foglalja a Filabres- és az Alhamilla-hegység alacsonyabb vonulatait is. Ez a táj egyben az ország legszárazabb vidéke; az Alhamilla 1285 m-es hegygerincének két oldalán sivatagok húzódnak: a Campo de Tabernas és a Campo de Níjar.

A vidék szórványosan kap csapadékot, mert nyugaton a Sierra Nevada felfogja az Atlanti-óceán felől érkező esőfelhőket. Az almeríai sivatagokra évente csupán húsz-egynéhány esős nap jut – az évi csapadékmennyiség 110 mm körül mozog. És ha esik is eső, az rendszerint heves felhőszakadás, amely perceken belül megtölti a sziklás vidék vízmosásait. A hirtelen lezúduló víz elmossa az utakat, kidönti a távírópóznákat, s a távolabbi falvakat napokra, sőt hetekre elvágja a külvilágtól.

A spanyol „Rossz föld” a talajerózió egyik legkirívóbb példája a Földközi-tenger térségében. A heves téli esők lemossák a felső talajréteget, a legördülő sziklák és földcsuszamlások hasadékokat vágnak a laza agyagba és palába. E folyamathoz az emberi is hozzájárult a fák kivágásával és a füves térségek túllegeltetésével. Az eredmény vízmosásos erózió – meredek falú vájatok, spanyolul ramblas, kiterjedt hálózata.

További pusztítást okoz az esővíz, mely a föld alatt összegyűlve járatokat mos ki magának. Ezek egy idő után beomlanak, s az újabb hasadékok keletkezésével az eróziós folyamat elölről kezdődik. Végül a vidék mezőgazdasági célra alkalmatlan lesz.


Pedig 3000 évvel ezelőtt ezt a kősivatagot dús erdők borították. A Földközi-tenger teljes hosszában, Portugáliától Törökországig magyaltölgyek, ciprusfák és cédrusok tenyésztek a homokos talajon, a domboldalakról sudár fenyőfák nyúltak a magasba. Csapatosan kóboroltak itt az őzek, még az azóta kihalt mediterrán oroszlánnal is lehetett találkozni.

Nagyjából Kr. e. 1000-ig az emberi tevékenység nemigen befolyásolta a táj alakulását. Ám a települések egyre nagyobb erődterületeket irtottak ki, hogy megművelhető földekhez, tűzifához és építőanyaghoz jussanak. A kecskenyájak lerágták a facsemetéket, és magakadályozták az erdők megújulását. A természetes védőfelületétől megfosztott föld termőrétegét elmosta az eső, s kezdtek kiütközni az erózió sebhelyei.

A táj megváltozásával a növényzet is változott, bozótszerű jelleget öltött: 1-2 m magas, sűrű, örökzöld cserjés – macchia – alakult ki. Tövises bozótok, letörpült tölgyfák, olajfák, krisztustövis, szuhar, meténgfélék és alacsony cserjék borítják a vidék nagy részét.

A nyáron 43 C-t is elérő hőség sanyarú körülményeket teremt a „Rossz föld” növény- és állatvilága számára. Ennek ellenére a Campo de Tabernas vízmosásainak alján, ahol a szórványos téli esőktől sokáig nyirkos marad a talaj, sárga festőfű és rózsaszín leander virít, a Camp de Níjar sivatagában pedig megél a szárazságtűrő fügekaktusz és a legyezőpálma.


Almeria tartomány egyik leglátogatottabb helyet a Tabernas határában fekvő „Mini Hollywood”. Clint Eastwood filmje, az A Fistful of Dollard (Egy maroknyi dollár) számára épült 1964-ben, s azóta ütött-kopott söntéseibe és poros utcáin száznál több „spagetti”-westernt forgattak. Napjainkban tévéreklámok felvételénél vagy turisták számára rögtönzött lövöldözéseknél szolgál színhelyéül.
Megjegyzés küldése (0)
Újabb Régebbi