2014. február 21., péntek

A Mitológia Világa – Pogány Ősök Hiedelmei

Minden népnek és kultúrkörnek megvan a vallási képzeteihez és rítusaihoz kapcsolódó mítosz- és legendavilága. Az, hogy mennyi maradt fenn belőlük, jórészt a véletlenen múlt. Európában a germán-skandináv és a kelta mitológia maradt fenn a jól dokumentált görög és római történetek mellett. Amerikában mindmáig a legismertebb az azték és maja istenek szájhagyomány útján fennmaradt történetei.


A germán-skandináv mitológia

A germán és a skandináv népek körében a kereszténység felvétele előtt az istenekről és a világmindenségről keletkezett mondák és hiedelmek az északi sagákban maradtak fenn, minthogy a skandináv népek tovább őrizték pogány vallásukat, mint germán szomszédaik. Ahol a germán és a skandináv név különbözik, először az utóbbit adjuk meg.

Odin/Wotan A vánok, a földi és vízi istenek ura, a világ teremtője, a bölcsesség, a háború, a művészet és a kultúra istene. Ő volt a törvényalkotó is. Azokat, akik csaták hőseiként vesztették életüket, szívesen fogadta a Valhallában, a halhatatlanok nagy csarnokában, vagy az istenek otthonában, Asgard várában. Odin tetszés szerint változtatta alakját, de gyakran ábrázolták félszemű vándornak, széles karimájú kalapban és köpenyben.

Thor/Donar A mennydörgés, a termékenység és bizonyos fokig a háború istene. A hirtelen haragú, de nehéz felfogású Thort általában úgy ábrázolják, amint ellenfeleit Mjölnir („Morzsoló”) nevű csodakalapácsával üti le. A vikingek gyakran viseltek amulettként kis kalapácsokat, így kérve Thor védelmét és segítségét, hogy ellenségeiket legyőzhessék a csatában.

Loki A gonosz tréfákat űző isten csak a skandináv mitológiában található meg. Loki szélhámos, csaló és
Mitikus opera Wagner operáinak tárgya az északi mitológia. A
Nibelung gyűrűjében Odin lánya, Brünhilda szerepel.
tolvaj volt. Őt tekintették a káosz megtermtőjének.

Baldr A fény, a tisztaság, az igazságosság istene, Odin és Frigg fia. Frigg bejárta a világot, és minden élőlényt és tárgyat megesketett, hogy sosem ártanak a fiának, de elkerülte a figyelmét a fagyöngy, amely nem tett esküt, mivel nem önálló növény. Loki egy fagyöngyből készült lándzsát adott a vak isten, Hödur kezében, ő Baldur felé dobta a lándzsát, aki holtan esett össze, halála a ragnarök (az „istenek pusztulása”) korszakának kezdetét jelzi.

Freyja A vánok leszármazottja, a szerelem és a termékenység képviselője, Freyr isten ikertestvére. Békét és bőséget hoz.

Frigg Az ég istennője, Odin nővére és felesége. Akárcsak Freyja, a gyerekszülésben és házasságban van felelős szerepe. Az ázok fő istennője.

A valkyrják/valkűrök Az arany hajú harcos nők fénylő fegyvereikkel Odi szolgálatában álltak. Vannak mítoszok, amelyekben a valkűröket emberfelettinek írják le, és vannak, amelyekben halandóságuk hangsúlyozódik. Uruk parancsára végiglovagolták a földet és a tengert, hogy győzelemhez segítség az Odin által kiválasztott hősöket, az elesetteket pedig eljutassák a Valhallába.

A hősiesség kergetése A valkűrök Odin küldöttei,
akik egyeseket győzelemre, másokat halálra jelölnek
ki. Ez a festmény (1865) egy csatatérre lovagló
valkűrt ábrázol.
Asgard Az istenek égi lakhelye, amelyet egy óriás épített fel, és a levegőből, vízből és tűzből épült Bifröst híd köti össze a Földdel, amelyet a szivárvánnyal szoktak azonosítani.

Ragnarök Az „istenek alkonya” („istenek pusztulása”), amikor az egész teremtett világ – beleértve az isteneket is – el fog pusztulni. Új világrend születik majd, amelyben a Ragnarök későbbi leírásai szerint egyetlen istenség uralkodik majd. Ez a világvégemítosz valószínűleg nem ősi germán eredetű, hanem a keresztény hit hatására alakult ki.

Sigurd/Siegfried Odin egyik leszármazottja, Regin, a kovács rábeszélte, hogy ölje meg Fafnir sárkányt, és szerezze meg aranykincsét. Amikor Sigurd megfürdött a sárkány vérében, sebezhetetlenné vált, egyetlen pont kivételével.

Beowulf A VII. századi Beowulf-saga erkölcsisége, illetve a szörny elpusztításának története az északi mondakörből merít. A hős megöli Grendelt, a csúf szörnyet, aki állandóan támadta Hrothgar dán király udvarát. Beowulf a gautok királya lett, és úgy halt meg, hogy egy sárkány ellen védelmezte a népét.

Kelta istenek és legendák

Az i. e. 200-tól i. sz. 400-ig tartó nagy germán népvándorlás előtt Nyugat-Európa nagy részét kelták lakták. Kultúrájuk egyes elemei fennmaradtak Walesben, Skóciában, Cornwallban és Bretagne-ban, de a kora középkori ír irodalomból – eposzok – teljesebb képet nyerhetünk róluk.

Tuatha Dé Danaan Az ír istenség, Danu gyermekei mágikus felhőn érkeztek Írországba, és leigázták az őslakókat, a fir bolgokat. Négy varázsfegyverük volt: a Végzet köve (Lia Fáil), amely felsikoltott, ha igazi király érintette meg; Lug dárdája; Nuadu kardja; és Dagda mágikus üstje, amelyből sosem fogyott ki az étel. Miután „Mil fiai”, az ír hódítók kiűzték őket, visszahúzódtak a föld alá, és manók, azaz tündérek lettek.

Az arthuri romantika Az Arthur-mondakör
- számos irodalmi alkotás mellett - W.
Morrist is megihlette, amikor Lancelot
lovag alakját megörökítette.
Cú Chulainn A legnagyobb ír hős, tetteit A cooley-i marharablás című eposz meséli el. Lug isten fia
emberfeletti erővel rendelkező harcos volt. Már ötéves korában képes volt legyőzni 150 fiút, akik lándzsákkal támadtak rá. Harci dühe a csatákban akkor volt, hogy a hagyomány szerint felforrt a víz rajta, amivel leöntötték. Egyébként tragikus figura volt. Tévedésből megölte fiát, Conlát, és erejét is elvesztette, mert gonoszul megtréfálták, és kutyahúst etettek vele, ami tabunak számított.

Tir nan Og A halottak szigete a távoli nyugaton vagy az alvilágban a végső boldogság megszentelt helye volt, ahová az istenek a választott hősöket hívták meg. Avalonnal, az „almák szigetével” azonosították, amely Arthur király végső nyughelye lett.

Arthur Arthur legendája valószínűleg egy valóságos római-brit vezér életén alapul. Uther Pendragon király fia volt, Merlin varázsló nevelte, és akkor választották királlyá, amikor a csodakardot, az Excaliburt kihúzta egy kőből. Camelotban fényes udvart tartott, innen indultak lovagjai a Szent Grál keresésére. Legjobb barátja, Lancelot beleszeretett a feleségébe, Ginevrába. Öregkorában fia, Mordred felkelést szított ellene. Arthur legyőzte őt, de a párviadalban maga is halálos sebet kapott. egy bárkával átvitték Avalonba, ahol a hagyomány szerint  „az egykori és jövendő király” meggyógyult, s ahonnan egy napon majd visszatér.

Merlin (Myrddin) A bölcs varázsló, Merlin Stonehenge felépítésében is segített. Bölcsessége ellenére Nimue varázslónő kicsalta varázstudományát, majd egy sziklatömbbe zárva rabságba vetette.

Azték/maja istenek és legendák

Mexikóban és Közép-Amerikában egymást követték az uralkodó népek, s mindegyikük a maga hitvilágába olvasztotta a korábbiak mítoszait. Az utolsók és legvérengzőbbek az aztékok voltak (XIV-XV. század), akik tízezrével szentelték az áldozatokat isteneiknek. Az alábbiakban a maja neveket – ha különböznek egymástól – az azték változat után adjuk meg.

A tudás hozója Quetzalcoatl istent gyakran áb-
rázolják úgy, amint egy állat pofájából emelkedik
ki, visszatérőben a halál birodalmából, amely
messze lent, a Föld mélyében található. Magával
hozta a művészethez, az íráshoz, a földműveléshez
és az építészethez szükséges szaktudást.
Huitzilopochtli A vad azték hadisten teljes fegyverzetben látta meg a napvilágot, és tüstént meg is ölte 400 fivérét és nővérét. Egyik jelképe a pillangó volt, amelyet egy elesett harcos lelkének tekintettek.

Tezcatlipoca A világ első korszakában Tezcatlipoca (Füstölgő Tükör) volt a napisten. Azután az alvilág istene lett, a boszorkányok és tolvajok patrónusa. Jaguár vagy repülő árnyék alakjában jelent meg.

Quetzalcoatl A „Tollaskígyó” – ő volt az élet, a Nap és a megváltás istene. Miután Tezcatlipoca mesterkedéseivel elűzte, elhajózott kelet felé, de megígérte, hogy visszatér. Számos azték ebben hitt, amikor 1519-ben Cortez vezetésével a spanyolok partra szálltak Mexikóban.

Tlaloc/Chac A hegyek, az eső és a forrásvizek istene. Tlaloc feleségével, Chalchiuihtlicuéval élt együtt, aki a gyermekszülés istennője volt. Az aztékok szerint cserében azért, hogy esőt küldjön a Földre, csecsemők feláldozását követelte, akiket papjai megfőztek és elfogyasztottak.

A hét napjai

A napok neveit az északi és római mitológiában gyökereznek.

Hétfő A „hold napja” (germán nyelvek: Montag, Monday, latin: lunae dies,  francia: lundi).
Kedd Tiu vagy Tyr, egy északi hadisten napja. Tyr a rómaiaknál Mars, ebből ered a francia mardi szó.
Szerda a germánoknál Wotan napja. A latin „Mercur napjá”-ból származik a francia mercredi.
Csütörtök Thor vagy Donar napja (német Donerstag, angol Thursday). A latin „Jupiter napjá”-ból lett a francia jeudi.
Péntek Frigg napja. Latin megfelelője, Venus a gyökere a vendredi szónak a franciában.
Szombat „Saturnus napja” (angol: Saturday).
Vasárnap A Nap pogány tiszteletének a napja (Sonntag, Sunday).

0 komment:

Megjegyzés küldése