2014. január 19., vasárnap

A Felvilágosult Közgazdász

Adam Smith XVIII. századi skót gondolkodó a piacgazdasággal kapcsolatos elméleteivel megteremtette a kapitalizmus alapjait.


Londonban 1776-ban megjelent egy könyv, melyben az állt, hogy az egyén másokkal vívott küzdelme saját meggazdagodásáért az egész társadalom jólétéhez vezet. A folyamat alapja a kereslet és kínálat, az a „láthatatlan két”, amely a piaci mechanizmust működteti. A könyv címe A nemzetek gazdasága, szerzője pedig Adam Smith skót professzor (1723-90) volt. Smith Edinburgh közelében, Kikcaldyban született apja finánc volt. 14 éves korában került a Glasgow-i Egyetemre, ahol nagy hatást gyakoroltak rá a felvilágosodás új erkölcsi és politikai eszméi.

1752-ben kinevezték az egyetem etikaprofesszorává. Akkoriban az európai értelmiség körében élénk vita folyt a kormányzatok mibenlétéről és természetéről, az államról, a morálról és a polgári társadalomról. Az olyan gondolkodók, mint a francia Montesquieu, a skót David Hume és az angol Edward Gibbon a társadalmat alkotó egyéneket önzőnek látták, ugyanakkor képesnek arra, hogy értelmük révén harmonikus intézményrendszert teremtsenek. A rendezett tulajdonviszonyok, a jól működő törvénykezés és kormányzat egyaránt megköveteli, hogy a közjó érdekében az emberek tudatosan gátat szabjanak önös érdekeinek.

A The Theory of Moral Sentiments (A morális érzelmek elmélete) című első könyvében (1759) Smith úgy érvelt, hogy az önzést nemcsak az együttérzés enyhíti, hanem az az észbeli képességünk is, hogy „páratlan szemlélőként” reagáljunk, s saját érdekeinket másokéval együtt mérlegeljük. Ez az érzelem és képesség azonban önmagában túl gyenge ahhoz, hogy biztosíthassa a társadalmi harmóniát, így törvényekkel kell őket megtámogatni.

Adam Smith főműve, A nemzetek gazdasága (1776) nagy hatást gyakorolt a közdászok és gazdasági szakemberek egymást követő nemzedékeire.
Smithre franciaországi utazásai során nagy hatást gyakorolt a közgazdász Francois Quesnay, aki szerint a kereskedelmet fel kellene szabadítani a kormánymonopóliumok, a vámok és adók alól, mert ellehetetlenítik a gazdaságot. Smith e nézeteket is beépítette A nemzetek gazdaságába.

Kínálat és kereslet

Könyvében felvázolta a társadalom fejlődését a kezdetektől a modern kor összetett kereskedelmi és termelőtevékenységéig. Ebben a szakaszban az árak stabilitását a kínálat és kereslet eredményezi, az az önmagát korrigáló mechanizmus, mely az árakat és béreket „természetes” szinten tartja. Az emberiség gazdagodásra való törekvése olyan hajtóerő, melyet Smith szerint „az anyaméhből hozunk magunkkal, és velünk marad a sírig”. Ez a piaccal és az egyre növekvő, differenciált munkamegosztással együtt folyamatos gazdasági növekedést biztosító társadalmi gépezetet eredményez.

A nemzetek gazdaságának óriási hatása volt. A reformokra törekvő angol kormány az 1830-as években úgy döntött, hogy felszámolja a kereskedelmet és a vállalkozásokat érintő, idejétmúlt korlátozásokat. Megnyílt az út a kapitalizmus kiteljesedése előtt, amely Nagy-Britanniát a világ első ipari államává tette.

0 komment:

Megjegyzés küldése