2013. december 17., kedd

Hogyan Lett az Utazásból Idegenforgalom?

A XIX. századig csak a gazdagok utazgathattak kedvtelésből. Az életszínvonal növekedése és az új közlekedési eszközök azonban hamarosan mindenki turistává tettek.

Vasutak megjelenéséig az utazást kész gyötrelemnek tekintették. Az európaiak a XV. században kezdték felderíteni a világot, de a legtöbb utazásnak ezután is konkrét, gyakorlati célja volt: hadviselés, új területek meghódítása, kereskedelem vagy épp zarándoklat.

1900-ban már sok család pihent a normandiai Etretat-ban.
Ekkoriban csupán egy szűk, kiváltságos réteg engedhette meg magának, hogy szórakozásból utazgasson. Az utazás már a kisebb távolságokra is lassú, drága és kényelmetlen volt. Az 1830-as években a postakocsinak néha két hétig is eltartott, mire Londonból eljutott a mintegy 650 km-re lévő  Edinburgh-be, ráadásul  az igen rossz utakon a kocsi könnyen felborulhatott, ami akár utasai életébe is kerülhetett.

Az 1937-es nyomtatott plakát Baden-
Baden 1700-as évek óta ismert gyógy-
fürdőjét népszerűsíti.
Ennek ellenére az olyan fürdőhelyek, mint az angliai Bath vagy a németországi Baden-Baden a XVIII. században egyre több gyógyulásra vágyó, jómódú látogatót kezdtek vonzani. A XIX. század elején a régensherceg divatot teremtett Brightonban felépített, álkeleties stílusú nyaralójával, így mindenki a tengerpartra akart utazni, és a divathullám hamarosan Franciaországot is elérte. Az emberek túlnyomó többségének azonban még mindig semmi reménye sem volt arra, hogy elhagyja az otthonát.

Az Angliában kifejlesztett vasút nyitotta meg az olcsó kényelmes utazás korszakát. Elsőként Thomas Cook leicesteri nyomdász ismerte fel a vasút kínálta kikapcsolódási lehetőségeket. 1841-ben megszervezte, hogy egy vasút kínálta kikapcsolódási lehetőségeket. 1841-ben megszervezte, hogy egy vasúti szerelvény 500 látogatót vigyen Leicesterből Loughboroughba, az ottani antialkoholista fesztiválra, majd az utasokat még aznap este hozza is vissza.

Az út olyan sikeresnek bizonyult, hogy Cook másfajta kirándulásokat is felvett a kínálatába. Cook hamarosan megkezdte a külföldi utak árusítását, amelyek már a középosztálybeliek számára is elérhetők voltak. Az először 1811-ben használt turizmus szó kézzelfogható valósággá változott.

A vasúti társaságok is elkezdtek tengerparti utakat szervezni, így a XIX. században gyors fejlődésnek indultak azok az üdülőhelyek, amelyek vasúti összeköttetésben álltak a nagyvárosokkal. Később, ahogy a munkásokat is egyre jobban megfizették, újabb rétegek csatlakoztak az utazgatókhoz. Az első üdülőtábort 1937-ben nyitotta meg Billy Butlin az angliai Skegnessben. A munkásszervezetek utazásra biztatták tagjaikat, és az olcsó autókkal milliók számára váltak elérhetővé a távolabbi vidékeken való nyaralások.

Napozni jó

1918-ban már az egész világot be
lehetett járni a Thomas Cook cég
segítségével.
A „homok és napsütés” jellegű nyaralások divatja Dél-Franciaországból indult hódító útjára. A napbarnított bőrt korábban a durva kézi munka jelének tartották, ezért az elegáns társaság óvakodott a naptól, de aztán az 1920-as években nyaranta egyre többen keresték fel a Riviérát. A hűvösebb éghajlaton élők körében divatba jött a napbarnított bőr.

A II. világháború után rengeteg volt a felesleges repülőgép, és pilóta is bőven akadt. Minden lendületet adott a szervezett társasutazásoknak. Az európaiak azonban csak az ötvenes évek vége felé, vagyis a háború utáni szűkös időszak lezárultával kezdtek nagyobb számban külföldre utazgatni. A spanyol halászfalvak és az apró üdülőhelyek rövid idő alatt Európa legkeresettebb idegenforgalmi célpontjaivá fejlődtek.

A turizmus ma már a világ legnagyobb gazdasági ágazata, amely 212 millió embernek, vagyis a Föld munkaképes lakossága kilencedének ad munkát.

0 komment:

Megjegyzés küldése