Újító Találmányok: Villanyvilágítás

Nyolcvan esztendővel azután, hogy Sir Humphry Davy felfedezte az izzófényt. 1879-ben Sir Joseph Swan bemutatta az első, valóban működő villanykörtét. Még ugyanabban az évben Thomas Edison is megalkotta a saját változatát, s így hamarosan feledésbe is merült annak a neve, aki valójában felfedezte a villanykörtét.

Műholdas felvétel a Föld éjszakai megvilágításáról. Az urbanizált területeken mesterséges megvilágítást látni, míg a narancssárga csíkot Afrika középső részén mezőgazdasági tüzek okozzák.

Sir Humphry Davy két, messzire vezető felfedezést tett az elektromosság területén. 1801-ben bemutatta az izzófényt, majd 1807-ben ívfényt hozott létre. Azonban egyik felfedezésével sem lépte túl a kísérletezés stádiumát, így több mint harminc esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy két francia, Deleuil és Archereau ívfénnyel szereljék fel Párizsban a Concorde teret és a Le Quai Contit, a két, elsőként kivilágított közterületet.

A Tungsram villanyégő régi reklámja

Az ívfény nem bizonyult alkalmasnak lakóházak megvilágítására, ezért a kutatók az izzófény más formáját keresték. (Az izzófény úgy jön létre, hogy az izzószál az elektronok áramlásának hatására fényre gyúl.) A skót James Bowman Lindsay 1835-ben elkészítette az első kísérleti villanykörtét, majd további tizenhét próbálkozás következett. Végül 1879. január 18-án az angol Joseph Swan közönség előtt is bemutatta a világ legelső, valóban működő villanykörtéjét az angliai Sunderlandben.

 Eközben az Atlanti-óceán túlsó partján az amerikai Thomas Edison is feltalálta a villanykörtét, és 1879. október 21-én sikeresen tesztelte laboratóriumában a 9. számú modellt: mindössze tíz hónappal Swan bemutatója után. Az első, kereskedelmi forgalomba kerülő villanykörtét Edison készítette el 1880-ban, ez alkalommal néhány hónappal megelőzve Swant. Nem sokkal ezután mindketten a bírósághoz fordultak a szabadalmi jogok megsértése címén. Sikerült peren kívül megegyezniük, egyesítették erejüket és 1883-ban megalapították az Edison és Swan Egyesült Elektromos Műveket.

A későbbi kutatások során kifejlesztették az elektromos gázkisülésű lámpákat, amelyekben izzószál helyett gáztöltésű csövet használtak. Ebben a típusba tartozik az angol higanygőzlámpa 1901-ből, a francia neoncső 1910-ből és az amerikai fénycső az 1930-as évekből. Nagy-Britanniában az elektromos árammal járó kényelem még egy verset is ihletett, amelyet az Elektromos Fejlesztési Társaság adott közre Költemény az elektromos házról címmel. Az utolsó versszak az elektromos áram előnyeit dicsőíti:

   Oh, jöjj, áram és vezeték, falra fel
   Jöjj meleg, mely sosem hamvad el.
   A szenes törmelék a múlt ködébe vész,
   a falánk tűzhely sorsa immár kész.
   Mióta házamban áram fut körökbe
   a piszok s a nyűg odalett örökre!
   Nincs megbánás és nincs többé félelem,
   Hisz fény és szépség frigye: kényelem!

Tudtad?

Edisont nevezték a feltalálók atyjának, ugyanis összesen 1093 szabadalmat nyújtott be. Tőle származik a híres mondás, miszerint a zseni egy százalék ötletből és 99 százalék munkából tevődik össze.

Az első utcai kivilágítás bemutatója a párizsi Concorde téren 1841-ből.

A Blackpool Illuminations volt az első kivilágított tengerpart, amelyen 1979. szeptember 18-án gyulladtak ki a fények. Az első fényreklámot Londonban szerelték, a Piccadilly Circuson 1890-ben, illetve a New York-i Broadwayn a rákövetkező évben. A világ első neonfelirata – Le Palace Coiffeur – a párizsi Montmartre 14-es számú házán függött, egy borbély üzlete fölött 1912-től. Az első neonreklám – Cinzano – ugyanebben az évben jelent meg Párizsban.

Ausztráliában az első, állandó elektromos világítással felszerelt épület az Apollo Stearine Gyertya Vállalat lett 1877-ben Victoriában?

Címkék: találmány, technika, újító találmányok