2013. június 19., szerda

Az Őserdők és a Tengerek Patikája

A természet számtalan gyógyhatású anyagának eddig még csak töredékét fedezték fel. A tudósok ezekből gyógyszereket fejlesztenek olyan betegségek orvoslására, amelyekkel szemben eddig tehetetlenek voltunk.


Sokáig azt hittük, hogy az emberiséget sújtó csapások legtöbbjét – mint például a tüdőbajt, a gyermekbénulást, a pestist – már sikerült leküzdeni. Ám tévedtünk; időközben ezek mellé olyan súlyos, akár kontinensek elnéptelenítésével fenyegető betegség is társult, mint az AIDS. Sőt egyre több, eddig sikerrel kezelt kórokozó mutatkozik ellenállónak a gyógyszerekkel szemben.

Szerencsére azonban ma is érvényes Friedrich Hölderlin, a 18-19. században élt német költő vigaszt nyújtó sora, miszerint a veszélyben mindig ott rejlik valahol a megoldás is. A tudósok az egész világon arra törekszenek, hogy nagy hatású gyógyszereket fejlesszenek ki. Ebben segítségükre van a Föld két nagy kincsesbányája, amelyek eddig rejtegették titkukat az emberek elől: az őserdők zöld, az óceánok kék patikája.

A fajok sokszínűsége

Nemcsak az őserdőkben és a világtengerekben élő fajok sokszínűsége miatt található itt a hatásos alapanyagok rendkívül gazdag választéka. Hozzájárulnak még ehhez azok a hihetetlenül nehéz körülmények is, amelyek között az adott fajok példányai a túlélésért harcolnak. A trópusi őserdőben, ahol egymással testközelben él üldöző és zsákmány, csak a nagyon kifinomul túlélési technika adhat esélyt az élőlényeknek., hogy másnap is megpillanthassák a napvilágot. A nagy töménységű méreg, illetve az ellenméreg jelenti a leghatékonyabb harci eszközt az evolúció folyamatában, az itt élő állatok és növények tehát évmilliók óta azon fáradoznak, hogy ezekkel minél jobban felfegyverkezzenek.

Azoknak a kutatóknak, akik egyre mélyebbre hatolnak az őserdőben a gyógyító anyagok nyomában, egyszerre több tudományágban is jártasnak kell lenniük. Vannak például olyan etnológus-orvosok, akiknek néprajzi jártasságához alapos orvosi ismeretek társulnak. Ennek köszönhetően hasznosítani tudják a nép gyógyítók és a sámánok évezredek alatt összegyűjtött titokzatos tudását.

A TERMÉSZET PATIKÁJA  A jövő csodaszerei a Föld nehezen hozzáférhető területein 
találhatók: trópusi őserdőkben, a korallzátonyokon és a tengerek mélyén. A növényi fajok
90 százaléka él ezeken a vidékeken.
A tudósok még az állatok viselkedéséből is tanulhatnak. A Harvard Egyetem  professzora, Richard Wrangham például megfigyelte, hogy a beteg csimpánzok a mi napraforgónkhoz hasonló Aspilia nevű növény levelét rágcsálták, és ettől meggyógyultak.

A bennszülött tongew törzs tagjaitól tudta meg az antropológus, hogy a férgesség okozta gyomorfájdalmak enyhítésére ők is ezt a növényt fogyasztják. A kémiai vizsgálatok igazolták, hogy a levelek olyan hatóanyagot tartalmaznak, amely kiűzi a szervezetből a parazitákat. Sőt, ezt a majmok által fogyasztott növényt bizonyos daganatos betegségek kezelésére is sikerrel alkalmazták.

A tudósok is gyakran meglepődnek azon, milyen sokféleképpen felhasználható egy-egy gyógynövény. Madagaszkár lakói például egy örökzöldből (Catharanthus roseus) készítenek lázcsillapító főzetet. Az elemzések az mutatták ki, hogy a lázcsillapítás mellett ez a növényi hatóanyag csökkenti a vérnyomást, illetve vércukorszintet is.

Szinte mindenre jó növényi kivonatot

A bizonyíthatóan gyógyhatású trópusi növények száma szinte végtelen. Egy mimózfajta leveléből például gombás fertőzés elleni gyógyszert nyernek, a jamszgyökérből a tüdőbetegség utókezelésére alkalmas szert készítenek, a Cordia nodosa bogyójából pedig lázcsillapító teát. A Sappi karta leveléből főzött ital a hányinger csillapítására, a Passiflore az időskori cukorbetegség kezelésére alkalmas. A csendes-óceáni tiszafából több évtizede állítják elő az emlőrák kezelésre szolgáló paclitaxel nevű hatóanyagot.

Szinte mindennap bővül a „zöld patikából” nyert hatóanyagok listája. Ez nem meglepő, hiszen a Földünkön élő mintegy 250 000 virágos növényfaj alig 5 ezrelékét vizsgálták meg eddig farmakológiai szempontból.

A tengerben rejlő gyógyító erő

Talán még ennél is több hatóanyag vár felfedezésre a „kék patikában”. A földfelszín 70 százalékát víz borítja, ennek legnagyobb része sót tartalmaz. Mintegy 500 000 állatfaj és 10 millió algaféle él itt. A világtengerek élővilágában becslések szerint legalább 500 millió eddig ismeretlen hatóanyag található.

A szabad szemmel nem látható méretű algákkal érték el eddig a legmeghatározóbb jelentőségű kutatási eredményeket. Az algák egyaránt alkalmasak megelőzésre és gyógyításra is, hiszen ami a bennük lévő ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat illeti, szinte felülmúlhatatlanok. A számtalan algafajból ragadjunk ki példaként egyet, a Spirulnia platensis nevű mikroalgát. A Mexikó felföldjein 500 évvel ezelőtt élt aztékok csodaszernek tartott kékeszöld színű lepényt készítettek belőle. Ez a gyógyhatású készítmény később a feledés homályába merült, mígnem 1964-ben Jean Leonard belga botanikus az afrikai Csádban egy piacon megpillantotta ezt a csodálatos kékeszöld süteményt.

A csodatévő alga

Azóta amerikai, kanadai, japán és kínai tudósok is alaposan megvizsgálták ezt az algafajt. Észrevették, hogy a rendkívül pici alga meglepően szapora. A sós vizű beltengerekből évente egy hektáron 30 tonnát is lehalásznak belőle, tízszer annyit, mint amennyi szójabab terem egy ekkora földterületen.

A legfontosabb azonban az a tény, hogy a mikroalgák tápanyagaik révén számos betegség kiegészítő kezelésére vagy akár gyógyítására is alkalmasnak bizonyultak. Eddig sikerrel használták fel akne (pattanásos bőr), allergia, ízületi gyulladás, légúti fertőzések, gyomornyálkahártya-gyulladás, vérszegénység, idült ízületi panaszok és fájdalmak, depresszió, gyomorhurut, magas vérzsír-, illetve vércukorszint, a szervezet csökkent védekezőképessége, az AIDS, májzsugor, gyomorfekély és nehézfém-mérgezések esetében. Alkalmazása révén még a rák kezelésében is eredményeket értek el.

Rákellenes szerek

A rák az orvostudomány egyik félelmetes ellensége, amelynek leküzdésében a tengerben található élőlények hatóanyagainak is rendkívül nagy szerepe lehet. A mélytengeri szivacsokból kivont discodermolid nevű anyag segítségével gátolni lehet a rákos sejtek osztódását. Egy másik szivacsfajban német kutatók olyan hatóanyagot találtak, amelyek behatol a rákos sejtekbe, majd elpusztítja azokat. A tüskéscápából egy hormonjellegű anyagot, az úgynevezett squalamint vonták ki. Állatkísérletekben a kezdődő daganatok kialakulását sikerrel akadályozták meg ennek a nagy reményekkel kecsegtető szernek az alkalmazásával

Óriási anyagi ráfordítás

A Földközi-tenger mélyén élnek a hatalmas kolóniákat alkotó, zsákszerű formát öltő, szem nélküli élőlények, az aszcidiák. Ezekből a gerinchúros zsákállatokból nyerték az ET 742 jelzésű rákellenes szert. Klinikai kísérletekben bőrdaganatokat, valamint emlő- és tüdődaganatos sejteket sikerült alkalmazásával összezsugorítani. A gyógyszerészek dolgát azonban igencsak megnehezíti az a tény, hogy egyetlen gramm hatóanyag előállításához 1 tonna aszcidiára van szükség. Emiatt Formentera szigeténél egy víz alatti telepen megkísérlik szaporítani ezeket a hasznos állatkákat.

A NÖVÉNYTŐL A TABLETTÁIG Ázsiában sokkal több gyógynövényt ismernek, mint Nyugaton.
Ha felfedezik egy növény hatóanyagát, óriási mennyiségű gyógyszer állítanak elő belőle.

De a „kék patika” némely áldásos szeréhez ennél egyszerűbben is hozzájuthatunk. A szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében ajánlatos a tengeri halak fogyasztása. Meglepő módon éppen a zsírosabb húsú halfajok, a lazac, a makréla és a szardínia fejtik ki a legjobb hatást. Ezek tartalmazzák ugyanis az értékes omega-3 zsírsavakat, amelyek védik a verőerek, így a szív egészségét.

A kapzsiság megmentheti az esőerdőt?

Az orvostudomány és a gyógyszeripar kutatóinak fáradhatatlan tevékenysége nemcsak a betegeken, hanem az esőerdőn is segít. A gyakorlat eddig sajnos az mutatta, hogy az ember határtalan kapzsiságtól hajtva mértéktelenül pusztította az erdőségeket. Most azonban talán megfordulhat ez a folyamat. Reméljük, az esőerdők üzleti érdektől vezérelt pusztítói felhagynak az értékes fék kivágásával, ha belátják, hogy az ott élő gyógynövényekkel több pénzt lehet keresni.

Az amerikai Merck and Co. gyógyszergyártó cég a közép-amerikai Costa Rica kormányának évente 1 millió dollárt fizet annak fejében, hogy begyűjthessék az ottani esőerdőkben termő gyógynövényeket. Mivel ez a tevékenység komoly pénzforrást jelent, a kormánynak érdekében áll az erdők védelme.

Ha az onnan származó gyógynövények jó pénzt hoznak, akkor talán nem pusztítják ki
az esőerdőket.
Lassacskán tehát szerencsére tudatosodik az érintettekben, hogy az úgynevezett másodlagos erdei termények, mint a magok, a csonthéjas termések, a levelek és a gyanta keresett áruk, amelyeket jó áron lehet értékesíteni. Így inkább megkegyelmeznek az erdőségek faóriásainak is.

Az orvostudomány számára minden kivágott ga hatalmas veszteség. Az amerikai nemzeti rákkutató intézet eddig körülbelül 3000 gyógynövényt azonosított, amelyeknek hatóanyagát fel lehet használni a rákellenes kutatásokban. Ezeknek a gyógynövényeknek mintegy 70 százaléka a trópusi esőerdőkben terem.

0 komment:

Megjegyzés küldése