2013. április 27., szombat

Tatabánya - A Legnagyobb Madárszobor Városa


Tatabánya, amely nemrég még a „szén városa” volt, egykori arculatát levetve, különleges múzeumai révén méltán számíthat a turisták érdeklődésére.

A Turul madár éjjel

Az M1-es autópálya mentén fekvő (74 ezer lakosú) város Komárom-Esztergom megye székhelye. Bánhida, Alsó- és Felsőgalla, valamint Tatabánya egyesülésével jött létre. 1947 óta város, 1950 óta megyeszékhely. A Vértes és a Gerecse közt (a Galla-patak völgyében) fekvő egykori szénbányászati központ városképében és hagyományaiban egyaránt őrzi bányászmúltját.


14 méteres fesztáv

Tatabánya büszkesége, s egyben a város jelképe a hatalmas Turul-emlékmű. Donáth Gyula grandiózus  alkotását, amelyet a város feletti 303 méter magas domb tetejéről szemléli a tájat, Közép-Európa legnagyobb madárszobraként ünnepelte a korabeli sajtó. A szobrot a millenniumi ünnepségek keretében, 1897-ben avatták fel. A madár kiterjesztett szárnyának fesztávolsága 14 méter, a kard a karmaiban 12,5 méter hosszú. A szobor és környéke ma kedvelt kirándulóhely.


Az újbánhidai városrészben, a Vágóhíd utcában található Szabadtéri Bányászati Múzeum hazánkban ritka ipari skanzennek számít, hiszen eredeti környezetben mutatja be a helyi bányászat körülményeit. Az egykori XV-ös akna környékét érintetlenül hagyva láthatók a külszíni létesítmények, a bányaházak és a korabeli fürdő is, ahol a kemény munka után felfrissültek a bányászok.

A skanzen föld alatti bemutatótermében vágathajtó (vágó-) gépek, fúrók és egyéb szerszámok idézik fel a bányászok nehéz munkáját. A felszínen látható lakóház pedig az életkörülményeiket mutatja be. Az épületben az időszakos kiállítások mellett Lois Viktor Hangfürdő című (hangszerszobrokból rendezett) állandó tárlata látható.

A bánhidai városrészben, a Gellért téren található Iskolamúzeum termeiben időszakos és állandó kiállítások várják az érdeklődőket. Az egykori iskolaépületben a város állami, egyházi és vállalati oktatási intézményeinek történetét a 19. század végi és 20. század eleji tankkönyvek, naplók, tablóképek, bizonyítványok és természetesen korabeli berendezési tárgyak, bútorok (padok, táblák) illusztrálják.

A múzeumból kilépve, a Kossuth Lajos utcán rövid séta után egy érdekes tárlat, a Tegnap Autói című kiállítás látható. Marczis Béla magángyűjteményéhez csaknem 200 veterán autó tartozik.

A Szent Borbála téri Tatabányai Múzeum nemcsak a közelmúlt, hanem a város kialakulása előtti ősi kor emlékeit is bemutatja. Régészeti ásatások bizonyították, hogy a terület ősidők óta lakott volt: kora vaskori, kelta, római, késő avar kori leletek kerültek elő, melyekből állandó kiállítást rendeztek be. Az intézményben megismerkedhetünk Tatabánya 18-19. századi múltjával, valamint a századfordulós polgárság és parasztság életével.


Indiánok a múzeumban

A múzeum igazi kuriózumot is tartogat a látogatók számára: Boglár Lajos néprajzkutató gyűjteményét, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 18 évig végzett terepmunkát Latin-Amerikában. A hangszerek, maszkok, tolldíszek és egyéb tárgyak révén a látogató képet kaphat a dél-amerikai indiánok mindennapjairól, művészetéről és vallásgyakorlatáról. Az 1917-ben épült intézmény korábban mozi és bányász művelődési ház (népház) volt, ma a Jászai Mari Színház épülete, amely előtt Varga Imre Orfeusz-szobra található.

A Tatabányai Múzeum
A színházzal szemben az egykori bányatiszti kaszinó 1924-ben épített szecessziós épülete áll, melyet ma irodaháznak használnak.

A Millenniumi Emlékpark érdekessége a napóra. Kovaliczky István és Szunyogh László szobrászművész közös alkotása nemcsak praktikus, de humoros is. Az órákat és a perceket fehér kőoszlopok mutatják, az idő múlását pedig a kisded István király tartó Géza fejedelem alakja, pontosabban feje jelzi a különleges időmérőn.

Fellner Jakab munkáját dicséri az 1753-ban épült Lapatári-malom. Ma vendéglőként és lovas programok szervezőjeként szolgálja az ideérkezőket.

0 komment:

Megjegyzés küldése