Melatonin: a Hormonok Drakulája


Az élőlények szervezetében a nap 24 órája alatt több biokémiai, fiziológiai és viselkedésbeli változás is végbemegy. A biológiai óraként ismert jelenséget a környezeti hatások irányítják, s ezek közül is a legfontosabb a fény.



A melatonin nevű hormon a tobozmirigyben termelődik, feladata a test alvás-ébrenlét ciklusának szabályozása. Az idegrendszer, a hormonrendszer és az immunrendszer működésére is hatással van. Amikor a retina, azaz a szem recehártyája fényt érzékel, ezt az információt a hipotalamusz területén található úgynevezett nucleus suprachiasmaticus (NSC) segítségével továbbítja a tobozmirigynek . Ekkor elindul a nappali időszámítás a szervezetben: megemelkedik a vérnyomás, és beindul a serkentő hatású hormonok, például  a kortizol termelése.


Ne feljünk a sötéttől!

Amikor a nap végén leszáll a sötétség, (ha már nem látunk a szemünkkel) az NSC azt az információt küldi a tobozmirigynek, hogy eljött az ideje a melatonin termelésének, és a vérbe való kibocsátásának. Ahogy a vérben növekszik a melatonin hormon szintje, álmosak leszünk. A melatoninszint egész éjjel magas marad, 2 és 4 óra között éri el a csúcsot, majd fokozatosan csökken, egészen addig, amíg a reggeli napsütés meg nem szakítja a termelődését. Tréfásan a hormonok Drakulájának is nevezik, hiszen csak éjjel jelenik meg a szervezetben.


Kapcsoljuk ki a tévét!

Bár a tobozmirigy működésére biológiai óránk megszokott működése is hatással van, a melatonin nem kezd addig termelődni, amíg nem kerülünk sötét vagy legalább homályos környezetbe. A mesterséges fény, például az utcai világítás, a lámpafény vagy a bekapcsolt televízió fénye is elegendő lehet ahhoz, hogy akadályozza a melatonin termelődését, és felborítsa az alvási ritmusunkat. A televíziók kikapcsolásának lehetősége tehát szintén nem tesz jót a melatonin képződésének. Az alvás ugyanis önmagában nem előfeltétele a melatonin kiválasztásának, de a sötét igen.

A reggeli fény például a becsukott szemen keresztül is az agyba jut, és ott az NSC, a tobozmirigy melatonin termelését csökkenti, ezáltal elősegíti a szervezet ébredését.


A fény és a daganatok

Egy amerikai vizsgálat szerint – amelyet az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet és a Nemzeti Környezet-Egészségügyi Intézet munkatársai végeztek el – erőteljesebben fenyegeti a mellrák azokat a nőket, akik sokszor vannak kitéve mesterséges fény hatásának, vagy késő éjszakáig fennmaradnak. A kutatásban részt vevő nőktől a nap különböző óráiban, összesen háromszor vettek vérmintát, amelyet olyan patkányokba injekcióztak, amelyekbe mellrákos sejteket ültettek.

A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az éjjel 2 órakor vett vérminta, amelynek levételekor az érintett nők két órája teljes sötétségben voltak, 80 százalékkal lassította a rákos sejtek növekedését. Ezzel szemben a természetes vagy mesterséges fényben levett vérminták gyorsították a sejtek növekedését. Egyre több a bizonyíték arra, hogy az ember biológiai órájának megzavarása és a daganatos betegségek kialakulása között összefüggés fedezhető fel . A kutatócsoport szállította az első bizonyítékot arra nézve, hogy a fény voltaképpen rizikófaktor a rák kialakulása szempontjából. A tanulmány alátámasztja annak a harvardi vizsgálatnak a következtetéseit, amelyet nővéreken végeztek el, és amely szerint a váltott műszakban dolgozók erősebben ki vannak téve a rák kockázatának.


Segít a táplálék-kiegészítő?

Ahogy a tengerentúlon fény derült a melatonin hatásmechanizmusára, egyre divatosabbá vált a melatonin-tartalmú táplálékkiegészítők szedése, mint például az alvászavar, vagy a nagyobb repülőutaknál az időeltolódás okozta kellemetlen tünetek. Néhány kutatás is alátámasztotta, hogy az álmatlansággal járó alvászavarokon valóban segít a melatonin. Lefekvés előtt 0,3-0,6 mg melatonin beszedése segítette az elalvást a vizsgálatban részt vevő 50 éven felülieknél. Más vizsgálatok azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ez a probléma összetettebb kezelést igényel, és az esetleges melatoninkiegészítő pontos, adagját és szedési idejét is szakértőnek kell megállapítania. Alvászavar esetén tehát az öngyógyítás helyett sokkal érdemesebb orvoshoz fordulni.

Ugyanakkor az amerikai FDA (Egészségügyi Hivatal) szerint a főleg álmatlanság ellen használt, nyugtató hatású melatonin a beteg közel felénél, önmagában szedve is pozitív hatású, többek között az agyrák, a metasztatikus vastagbélrák, a tüdőrák illetve gyomorrák esetén.


Kényeztessük tobozmirigyünket!

A melatonin a triptofán nevű aminosavból képződik, amelynek napi ajánlott adagja 1000 mg: a szója, a tofu, a diófélék, a bab, a lazac és a tej is nagy mennyiségben tartalmazzák. A melatonin-képződést a B3- és B6-vitaminok, valamint a kalcium, a magnézium és a cink is segítik.
Korán reggel igyekezzünk legalább 20 percet természetes fényben, a szabadban eltölteni, ez segíti a helyes alvási-ébrenléti ritmus kialakulását.
Sportoljunk rendszeresen!
Ha lehetséges, kerüljük a váltott műszakban végzett munkát. A legjobb, ha rendszeres életet élünk, lehetőleg feküdjünk le korán, és keljünk korán.


Érdekességek a melatoninról

Kutatások szerint a szervezetben lévő túl kevés melatonin emeli a vérnyomás értékét, ráadásul a kedvünk is búskomor lesz.
A tél, korai sötétedésben a megemelkedett melatoninszint miatt lelassulunk, több pihenést kívánunk.
Az állatvilágban a melatonintól függ a párásodás képessége és ideje, de például a bunda növekedését is ez az anyag szabályozza.
Már a méhben is alszik a magzat, de csak a 2-3 hónapos korú csecsemőknél kezd fokozódni a melatoninképzés, ami gyermekkorban a legmagasabb. Ilyenkor a legnagyobb az alvásigényünk.
Néhány elmélet szerint a melatonin lassítja az öregedési folyamatot. Ez még csak feltételezés, de az biztos, hogy hatékony antioxidáns, növeli a stressztűrő képességünket és erősíti immunrendszerünket.

Megjegyzés küldése (0)
Újabb Régebbi