2012. július 13., péntek

A Feszty-Körkép

A korabeli sajtó lelkendezett, az ország minden sarkából érkeztek az emberek, hogy megtekintsék a szenzációt. Száz évvel később Feszty Árpád remekműve nemzetközi összefogással menekül meg az enyészettől.

A vezérek öltözéke
A vezérek és a fejedelem öltözéke hasonló elemekből áll, sodronyingre emlékeztető bőr védőing,
 hosszú kötény, széles szárú nadrág, elöl gombolt köpeny. A különbség a díszítésnél keresendő.
Az 1890-es évek elején Párizsban indult Ópusztaszer legfőbb nevezetességének regénybe illő története. A francia fővárosban ekkortájt hatalmas sikert aratott bizonyos Detaille és Neuville festőpáros munkája, egy napóleoni csatát ábrázoló körkép. A Szajna menti városba látogató Feszty Árpádra óriási hatást tett a látvány, olyannyira, hogy hazaérve elhatározta, hasonló módon megfesti a bibliai özönvíz történetét. Ám apósa, az író Jókai Mór (aki maga is ügyesen bánt az ecsettel) azt javasolta, hogy a honfoglalás közelgő millenniumára való tekintettel válasszon inkább magyar témát. Így lett a körkép témája a honfoglalás, a címe pedig A magyarok bejövetele

Feszty Árpád a legszorosabb baráti körben elárulja nagyszabású tervét. A jelen lévő urak olyannyira fellelkesülnek, hogy megígérik: barátokkal, rokonokkal, ismerősökkel gazdasági társaságot alapítanak, amely finanszírozza majd a vállalkozást. Nem sokkal ezután 18 taggal és 140 ezer forint alaptőkével létrejön a betéti társaság.


Lépésről lépésre

1890-1891 tele
Feszty Árpád a legszorosabb baráti körben elárulja a nagyszabású tervét. A jelen lévő urak olyannyira fellelkesülnek, hogy megígérik: barátokkal, rokonokkal, ismerősökkel gazdasági társaságot alapítanak, amely finanszírozza majd a vállalkozást. Nem sokkal ezután 18 taggal és 140 ezer forint alaptőkével létrejön a betéti társaság.

1891 májusa
Feszty bemutatja barátainak az első vázlatokat. A barátok elismerően nyilatkoznak, s a folytatásra biztatják a festőt.

Martosí Feszty-család, középe Feszty Árpáddal

1891 júliusa
Feszty bemutatja a székesfőváros tanácsának a körkép első, vázlatos tervét. A siker óriási, a sajtó szenzációt szimatol és lecsap: a lapok ettől fogva rendszeresen és nagy terjedelemben számolnak be az események menetéről.

1891 decembere
A főváros szerződést köt a Feszty fivérekkel, amelyben minden részletre kitérően rendelkeznek a körkép létrehozásáról, az annak helyet adó épület felhúzásáról és a bérbeadás feltételeiről. Az akkori jogászok precizitását dicséri, hogy egy passzus még arról is rendelkezik, hogy 15 évig más művész nem kaphat hasonló jellegű megbízást a fővárostól. A felek a kép elkészítésének határidejét 1893. augusztus 20-ban szabják meg.

1892 kora nyara
A mai Szépművészeti Múzeum helyén hozzákezdenek a műnek otthont adó körépület kivitelezéséhez
Így restaurálták a körképet

Így restaurálták a körképet

Sokakban felmerül a kérdés, vajon miért a lengyelek kaptát a restaurálási feladatot. Nos, a gyakorlott szakemberekből álló csapat nem sokkal korábban hazájában már jelesre vizsgázott, amikor is a Feszty-műhöz kísértetiesen hasonló sorsú Raclawicei csata című körképet sikerrel állította helyre. A lengyel szakemberek 1991 őszén költöztek Ópusztaszerre, közülük többen családostul érkeztek.
A restaurátorok a munka első fázisában gázálarcban dolgoztak, amikor is a szennyeződésektől megszabadították a vásznat. Csak ebben a szakaszban 2500 liter hígítót és 70 mázsa fűrészport használtak fel.



Az eredetileg 115 méter kerületű, 14,5 méter magas vásznat betöltő 1725 négyzetméteres kép mintegy 55 százaléka vált az enyészet martalékává az évtizedek során. A restauráláskor az úgynevezett pontozásos módszert alkalmazták, így a szemlélő nem tudja megkülönböztetni az eredeti és a restaurált festményrészleteket. A felújításhoz az eredetivel azonos paraméterekkel bíró vásznat Lengyelországban szőtték. A gyűrődések, kopások miatt a festékhiányos vonalak sűrűn behálózták a megmaradt részleteket is, miközben több tízméternyi üres foltokra kellett a fennmaradt dokumentumok, fotók, leírások alapján az eredeti látványt visszavarázsolni.

Kontúr
A belső látványrendezés legérzékenyebb pontja az úgynevezett kontúr, vagyis a kép alsó szegélyének találkozása a műtereppel, hiszen a festmény és a terep színe egyetlen négyzetcentiméteren sem különbözhet egymástól, különben megtörik az optikai hatás.

Dioráma
A körkép látványát és a nézőkre tett hatását az úgynevezett dioráma teszi teljessé. Ez annyit jelent, hogy a vászon környezetében tárgyakat helyeznek el, és a talajt a kép témájához igazítva alakítják ki, mintha a perem a kép folytatása lenne.

Vérszerződés
A hét vezér vérszerződése – a nemzeti park panoptikumában.

1892 augusztusa
A magát a munkába hallatlan energiával belevető Feszty Árpád akkorra készül el a festmény 1x8 méteres színvázlatával. A mű megalkotásához elismert pályatársai közül együttműködésre kéri fel Mednyánszky Lászlót, Újvári Ignácot és Spányi Bélát, akik örömmel mondanak igent. A művészek már együtt utaznak el a Vereckei-hágó, pontosabban Munkács környékére, s készítenek részletes vázlatokat a környező dombokról.

1893 januárja
A körépület kivitelezése a befejezéséhez közeledik, a belső kiállítási helyiségek készen állnak. Belgiumból megérkezik a vászon, eközben Fesztyék vasúti síneken körbegördülő festőállványokat ácsoltatnak, s megkezdik a gigantikus munkát, amelyet a főváros lakossága nagy figyelemmel kisér.

A bevonulás
A legtöbb szekeret ökrök és bivalyok vontatják, néhányat lovak húznak. A befogott
állatokat a csatlósok vezetik. A fejedelemasszony szekere áll e jelenet középpontjában.
A szekér ponyváját szőnyegek fedik, kétoldalt lándzsák tartják a lófarkokkal ékesített
bikakoponyát. A szekér mellett jócskán megrakott málhás bivaly halad. A jelenet
középpontjától jobbra és balra a tömegben harcosok, lovas és gyalogos fegyveresek
vonulnak. A magyar asszonyok öltözéke színes és tekintélyt parancsoló. Az asszonyok
magas fejkötőt viselnek, a lányok a hajukat varkocsba fogják

1893 augusztusa
A tucatnyi művész éjt nappallá téve robotol, a korabeli híradások szerint még a legendás muzsikus, Dankó Pista is besegít. No nem ecsettel, hanem vonójával: lélekerősítő gyanánt gyakran húzza a művészek kedvenc nótáit. Feszty Árpád végül saját feleségét is munkára fogja, s hogy Jókai lánya nem bánt rosszul az ecsettel, azt az általa festett alakok (a sebesült és halott harcosok) kétséget kizáróan bizonyítják. A kitűzött határidő lejár, ám a munka a hatalmas erőfeszítések ellenére csupán a felénél tart.

1894 tavasza
Több mint fél évvel a határidő lejárta után a művészek elkészülnek a munka dandárjával, Feszty Árpád már az összkép harmonikussá tételén dolgozik. Elkezdődik a tereprendezés, amikor is az előteret, a padlózatot összhangba hozzák a festménnyel.

1894. május 13.
A megnyitó napja. Tomboló siker. Dankó Pista indulót komponál, sajtó lelkes, akárcsak az ország minden részéből idesereglő közönség.

1895. október 25.
Megérkezik az addigi legrangosabb látogató, maga Ferenc József, az uralkodó.

1896
A körképet leszerelik, hogy az a londoni világkiállítás egyik szenzációjaként külhonban is osztatlan sikert arasson. Ekkor aligha gondolja bárki is, hogy a mű csupán 13 évvel később kerül vissza Budapestre. Pedig éppen ez történt. Miközben a körképet Londonban csodálják, itthon az illetékes szervek jóváhagyják a Szépművészeti Múzeum felépítését, mégpedig éppen a körkép otthonát jelentő épület helyén.

1908. május 30.
A körkép második ünnepélyes megnyitója egyben a mű hosszú agóniájának kezdetét is jelenti.


Az agónia

Az 1910-es évektől
A kultuszminisztérium rendeletben szólítja fel az állami iskolákat, hogy körkép megtekintését iktassák tantervbe, ám az ideiglenes céllal felhúzott faszerkezetes otthon helyett nem épül méltó bemutatóterem a mű számára. A faszerkezet az évek, évtizedek során rendre beázik, szerkezete meggyengül, s az időjárás viszontagságai mindinkább kikezdik a vásznat. A kiállítóhelyet olykor évekig is zárva tartják, míg – többek között a festő lányának, Feszty Másának a közreműködésével – néhányan próbálják megmenteni a körképet. Kevés sikerrel.

A sámán áldozata
A körkép egyik központi jelenete a győzelmi áldozat bemutatása, a boncok már vezetik
a lovat a máglya felé. A ló mintha érezné vesztét, ellenáll. A honfoglaló magyarság szokásai
szerint a leölt állat belső szerveiből jósolt népének a sámán. A körkép felavatásakor a
látogatókat lenyűgözte ez a jelenetsor.

1944 tele
A bombázások során találat éri a városligeti faszerkezetes épületet, végleg megpecsételve az itt elhelyezett monumentális kép sorsát. A Körkép Megmentéséért Társaság tagjai végül – a festő lányának irányításával – leszedik és felszabdalják a vásznat, amelynek részeit a Szent István-bazilika pincéjébe és egy iskolai tornaterembe szállítják.

Az 1970-es évek eleje
Kormányhatározat születik a Nemzeti Történeti Emlékpark létesítéséről, s arról, hogy ott kapjon új otthon a Feszty-körkép is. Kisterenyi Ervin vezetésével megkezdődik a kép restaurálása, ám időközben elkészül a Nemzeti Történeti Emlékpark beépítési terve, s a további munkálatokkal meg kell várni a befogadó épület felépítését. A helyreállítás tehát 1979-ben kényszerűségből abbamarad.


Az újjászületés

1991. szeptember 23.
A körkép felújítására kiírt nemzetközi pályázat nyertese, a lengyel Ars Antiqua Társaság mekezdi a festmény helyreállítását, s vállalásukat négy év alatt sikerrel teljesítik.



GIGANTIKUS FESTMÉNY KÉTEZER SZEREPLŐVEL

A kompozíció

A körkép hat, egymáshoz kapcsolódó jelenetre osztható, ezek kronológiai sorrendje a következők:
  1. A magyar szekerek bevonulása
  2. Árpád győzelme
  3. A lovasroham
  4. A táltos áldozata
  5. Letáborozás
  6. Hadizsákmány
A hatodik és az első jelenet természetesen "összeér", vagyis egymással szomszédos.

A teljes festmény

1. A magyar szekerek bevonulása
Árpád asszonyának szekere vezeti a magyar asszonyok és gyermekek bevonulását. A képrészlet jelképes, jelentése: a magyar családok birtokba veszik a legyőzött népek földjét, s ezzel létrejön a „valóságos” honfoglalás. A fejedelemasszony szekerétől balra szláv kőoltár látható, rajta fehér köntösben a szláv pap holtteste.




2. Árpád győzelme
Árpád és vezéreinek lovascsoportja egy nyugat felé eső emelkedőn áll, lábaiknál szláv foglyok. Az emelkedő egy földvár, erre utalnak a kőfalmaradványok és a föld alatti helyiség kiálló faszerkezete is. Árpád áll legelöl, mögötte a vezérek, még hátrébb a lovas harcosok. A fejedelem egyenesen ül fehér lován, keleti típusú gazdag öltözékben. Ezüstözött sodronyinget visel, mellén aranyozott dísz, vállát összecsatolt hiúzbunda borítja. Fején sas- vagy sólyomtollal díszített ezüstöt-aranyozott sisak. Fegyverzetének legékesebb darabja a nyereghez erősített, aranyornamentikával díszített bárd.



a) A szláv helytartó
A szláv hadifoglyok csoportja a vezérek dombja mellett látható: harcosok, leányok, asszonyok, gyermekek. A csoportból kitűnik az összekötözött kezű, ám vesztében is egyenes tartású Latorc, a szláv helytartó, akinek lábaihoz valószínűleg leánya borul.



3. A lovasroham
A magyar lovasság szélviharszerű támadása a Vereckei-hágótól indul nyugati irányban. A vágtató lovasok elsöprő rajtaütése szétszórja a gyalogos védőket, akik kis csapatokban küzdenek még a magyar lovasok ellen. A karddal, íjjal, kopjával, buzogánnyal felszerelkezett magyar harcosok „mennydörgő zivatar gyanánt robognak alá a hegyről. Számuk végtelennek látszik. Mintha a föld szülné őket, mintha lovaiknak szárnyuk volna.”



4. A táltos áldozata
Még izzanak a magyarok által lerombolt építmények fagerendái, miközben a sámán győzelmi áldozat bemutatására készül. A jelenet középpontja a fából rakott áldozati máglya, amely köré hullámokban gyűlik a tömeg. A sámán az égő máglya előtt, az Alföld és a kitisztuló égbolt felé fordulva áll. Szinte nőies megjelenések magyarázata: a matriarchális társadalmakban az első sámánok nők voltak, ezért a férfi sámánok megpróbáltak külsejükben a női sámánokra hasonlítani. A tűz körül fiatal, mezítlábas lányok táncolnak, s szórnak illatos füveket a lángokba. Mellettük, mögöttük zenészek: dudások, trombitások, dobos; egy öreg a ritmust tapsolja.



5. Letáborozás
A legyőzött szláv és a győzedelmes magyar nép életmódja közti különbség jól megfigyelhető  a jelenetben. Az előtérben a szlávok által lakott földvárak állnak, a kép középső szakaszán, az erdő előtti részen már sátrat vertek a magyarok. A szekerek és a tevék még súlyos málhákkal megrakva várják, hogy a honfoglalók megszabadítsák őket terheiktől. Körben a nomád népek életének mindennapos jelenetei láthatók.



b) A csata véget ért
Egy magyar harcos teljes harci díszben, hátán a virágmintás kopja, s bár a csata véget ért, keze még a kard markolatán. Mellette elesett szláv katona.



6. Hadizsákmány
A jelenet középpontjában az a szekér áll, amelyen meztelen vagy félmeztelen szláv rabnőket hoznak elő. Szűcs Árpád és Wójtowicz Malgorzata – a Feszty körképről írt tanulmánykötet szerzői – szerint a képrészlet érdekessége, hogy mind a női alakok megformálása, mind a jelenet beállítása kísértetiesen emlékeztet egy korabeli francia műalkotás (Paul-Joseph Jasmin: Brennus és zsákmányának egy része) kompozíciójára. Sőt, a szerzőpáros a Feszty-körkép több részletében is felfedezni vélik a kortárs festők jeleneteit, ám hozzáteszik: „A más festők képeiből vett idézetek alkalmazása, vagy az ihlető forrás szinte tüntető mutogatása az akadémikus festészetben szabálynak számított, és nem volt semmi köze a mai értelemben vett plágiumhoz…”



c) A csata áldozatai
A felégetett épület mögött egy holttest hever, tetemét keselyű tépi.



0 komment:

Megjegyzés küldése