2012. július 24., kedd

Az Emberi Univerzum

Az emberi test számos mikroorganizmus számára ideális életfeltételeket kínál. Legtöbbjük jelenlétéről tudomást sem veszünk, de némelyikük betegségeket idézhet elő.


Az tény, hogy testünk körülbelül 10 billió sejtből áll, már önmagában is megdöbbentő, de emellett több mint 100 billió egyéb sejtnek, vírusnak, baktériumnak, véglénynek és gombának ad otthont. Az emberi szervezet kínálta létfeltételek a mikroorganizmusok számára ideálisak: a 37 °C-os testhőmérséklet, a megfelelő nedvességtartalom és a gazdag tápanyagkínálat vonzza őket. Sok mikroorganizmus oly mértékben alkalmazkodott az emberhez, hogy nélküle nem is lenne életképes. Ezeket a fajokat három nagy csoportra, illetve szimbiózisban vagy kommenzalizmusban (úgynevezett „asztalközösségekben”) élőkre.

Ezek közül leginkább a parazitákról – köznapi nyelven élősködőkről – veszünk kényszerű tudomást. Ezek többé-kevésbé károsak a számunkra. Legtöbbjük betegséget vagy szélsőséges esetben halált okoz, ha olyan mértékben elszaporodnak, hogy a gazdaszervezet képtelen védekezni ellenük.

Az emberi szervezet azonban megpróbálja elhárítani a támadást. Az első akadályt a bőrünk képezi. Ha a behatoló mégis átjut ezen a sorompón, akkor működésbe lép az immunrendszer. Az immunválaszt kísérő lát különösen hatékonnyá teszi a védekezést; a legtöbb mikroorganizmust ugyanis a legcsekélyebb hőemelkedés is elpusztítja.


Vírusok, gombák, baktériumok és véglények
  • A mikrobák birodalmába négy nagy rendszertani csoport tartozik: a vírusok, a baktériumok, a véglények, illetve a gombák.
  • A vírusok nukleinsavakból és egy proteinköpenyből épülnek fel. Ezek amolyan kóborló gének, vándorlásaik során a táplálék megszerzése és a szaporodás érdekében más szervezetekbe kell befészkelniük magukat.
  • A baktériumok egysejtű élőlények, amelyek nem rendelkeznek önálló sejtmaggal, de saját anyagcseréjük van.
  • A véglények saját sejtmaggal rendelkező állati egysejtűek. Közéjük tartoznak például a maláriát terjesztő plazmodiumok.
  • A gombák egy- vagy többsejtű élőlények, saját sejtmagjuk és a növényekéhez hasonló szilárd sejtfaluk van. A növényekkel ellentétben azonban nem található bennük klorofil, ezért nem képesek fotoszintézisre, és az állatokhoz hasonlóan szerves anyagok elfogyasztásával jutnak a szükséges táplálékhoz.
  • Nem a mikrobék közé tartoznak, de szervezetünkben megtelepedve rendkívüli kellemetlenségeket okozhatnak bizonyos állati többsejtűek, mint például a különféle férgek, atkák, tetvek és bolhák.
EGY SZŐRTÜSZŐATKA LÁRVÁJA Az ember egyik lakótársa
elektronmikroszkóp alatt. A szőrtüszőatkák a szemhéj, az orrszőrök,
valamint a füljáratok tüszőiben élnek. Fő táplálékforrásukat a leváló
bőrpikkelyek jelentik.

Hasznos szövetség

A kártevőkkel szemben hasznunkra vállnak a velünk szövetségben – szimbiózisban – élő mikroorganizmusok. A szimbioták az emberi szervezetben szállást és kosztot kapnak, cserébe pedig különböző ellenszolgáltatásokat nyújtanak. Közéjük tartozik a körülbelül ötszázféle bélbaktérium: csak a vastagbélben 1 gramm székletben normális esetben mintegy 100 milliárd bélbaktérium él. A bélbaktériumok azonban csak addig ártalmatlan szövetségesek, amíg nem kerülnek valamilyen sérülés miatt a vérbe. Ha elszaporodnak a szervezet más területein, akkor rendkívül veszélyessé válnak.


Csak óvatosan az antibiotikumokkal

A bélbaktériumok ténykedésének hasznos mivoltát csak akkor tapasztaljuk meg igazán, ha hosszabb időn keresztül antibiotikumokat szedünk. Ezek a gyógyszerek ugyanis nemcsak a kórokozókat pusztítják el, hanem a számunkra hasznos mikroorganizmusok jelentős hányadát is, amelyek hiányában emésztési zavarok léphetnek fel.

A kommenzálok – a velünk élő mikroorganizmusok harmadik csoportja – sem hasznos, sem káros hatást nem gyakorolnak az emberi szervezetre.

0 komment:

Megjegyzés küldése