2012. június 18., hétfő

A Teknős és a Beduinok

Csak találgatni tud Omar Attum, hány eladó egyiptomi teknőst látott Kairóban. „Az egyik kereskedő több ezret árult, de zsákokba zsúfolva jóval több lehetett nála. Nagyon sok teknőse volt, annyi bizonyos” – emlékszik vissza a biológus”.



Az ökölnyi nagyságú sivatagi hüllő az egyik leginkább veszélyeztetett szárazföldi teknősfaj. Az utóbbi évtizedekben felvirágzott illegális állatkereskedelem révén a legtöbb példány Európába, Japánba és az Egyesült Államokba került. Mostanára a líbiai teknősöket is elérte ez a veszély. A Sínai-félsziget északi részén élő kis teknőspopuláció azonban kezd megerősödni. Ebben az örvendetes tényben jelentős szerepük van a beduinoknak, akik régebben a feketepiacon értékesítették az állatokat.

"A teknős áldás nekünk. Ha sok a teknős, akkor tudhatjuk, hogy
minden rendben van azon a területen" - mondja a mérést végző
Suliman Habinan. A férfi ma már nem eladni, hanem védeni igyekszik
a teknősöket.

Attum és munkatársai fizetséget adnak a beduinoknak, hogy segítség a kutatást. Kiképezik az analfabéta férfiakat, hogy jeleket alkalmazva feljegyezzék a teknősök biológiai jellemzőit, és járőrszolgálatot teljesítsenek. A beduin asszonyok pedig, akik régebben eladni való teknősöket gyűjtöttek, ma teknősmotívumokkal hímzett textíliák eladásával tesznek szert bevételre.

0 komment:

Megjegyzés küldése