2012. június 19., kedd

A Geysir és a Strokkur

A vulkanikus hő hatására feltörő, toronymagas, forró vízsugárról kapta nevét a világ összes ismert hévforrása.

FELSZABDULÓ ENEGERGIA A fortyogó mélyedésből a Srokkur gejzír a magasba
lövell.
A forrongó és bugyborékoló vízből hirtelen, robbanásszerűen krétafehér vízsugár lövell mintegy ötemeletnyi magasra; e lenyűgöző látvány hét-nyolc percig tart, mielőtt alábbhagyna. Majd ismét gőzölgő vízoszlop tör fel rakétaszerűen a levegőbe, ezúttal 30 m-nél is magasabbra, míg a szél a tornyosuló vízgőzt legyezőszerűen szétteríti. A kitörések ismétlődnek, a víz- és gőzsugár egyre meredekebb, s akár 60 m magasra is föllövellhet. Végül hatalmas dübörgéssel forró gőzoszlop száll fel, majd minden újból elcsendesedik.

Ilyen képet nyújtott az 1930-as években a működő Geysir hévforrás, az eredeti „gejzír” vagy „vízkitörés”, amely akkoriban Izland elsőrangú látványossága volt.  Napjainkban a turisták inkább kisebb szomszédja, a Strokkur mutatványaiban gyönyörködhetnek, melynek vize úgy tízpercenként bugyborékolva peremig emelkedik, hogy aztán 22 m-es, forrongó vízoszlopot lövelljen a magasba.


A Geysir és a Strokkur erdős völgyben fekszik, mintegy 50 melegforrást rejtő vidéken, amelyek messzire elhallatszó morajlással forronganak a föld alatt. A gejzírterületről először 1294-ben történt említés, amikor egy földrengés számos hévforrást elpusztított, s helyükbe két újat – feltehetőleg a Geysirt és a Strokkurt – teremtett. A Geysir, nem sokkal 1647-ben történt elkeresztelése után, máris turistalátványosság lett. Akkoriban naponta kitört. Az 1800-as évek elején napjában többször is kilövellt, akár 70 m magasra; megtörtént, hogy 24 óra leforgása alatt tizennégyszer. 1907-ben viszont csaknem 30 évre elszunnyadt. 1935-ben mesterségesen váltottak ki erupciókat: a forrásból bizonyos vízmennyiséget kiszivattyúzva csökkentették az aljén lévő nyomást. Napjainkban csak ritkán lép működésbe.

A Stokkur gejzír 1835-ben

A Geysiren és Strokkuron kívül Izlandon körülbelül 3000 hévforrást, gőzölgő hasadék, iszapfürdő és gejzír található. Közéjük tartozik az északi Namaskard forrongó, kénszagú, iszapos mélyedésekkel teli vidéke, ahol az odamerészkedőknek ajánlatos ügyelni arra, hogy hova lépnek, nehogy megégessék a lábukat. A középkorban a vulkánokat a pokol kapuinak tartották, a modern Izlandon azonban a vulkanikus hő előidézte természetes hőforrásokat házak fűtésére hasznosítják.

TŰZBEN SZÜLETETT Füst száll fel a tengerből, miközben a skandináv
tűzistenről, Surturról elnevezett Surtsey sziget megszületik.

A régió szakadatlan nyughatatlanságának drámai bizonyítékaként 1963. november 14-én Izland déli partja előtt 3600 m magas gőzfelhő emelkedett ki a tengerből. Nem gejzír, hanem egy új sziget keletkezett – Surtsey.


0 komment:

Megjegyzés küldése