2012. május 23., szerda

Drága Kövek a Világűrből

A világűrből érkezett kövek mind keresettebbé és értékesebbé válnak. A gyűjtők elszánt közössége elképesztő összegeket fizet a ritkább meteoritdarabokért.


Mintegy 50 ezer évvel ezelőtt egy közel 1-1,5 millió tonna tömegű meteorit nagyjából  70 ezer km/h sebességgel, fülsiketítő robajjal száguldott a Föld felé. Eközben hatalmas füstgomolyagot hagyott nyomvonalként maga mögött. Körülbelül 200 kilométernyire a mai Arizona államban található Phoenix városától északnyugatra ért földet. A becsapódás hatása több atombombáéval volt egyenértékű. Az eseményt követően egy közel 190 m mélységű és 1,4 km átmérőjű kráter tátongott a földben. A meteorit több mint 270 millió tonna sziklakőzetet robbantott ki a talajból. Ennek egy része a felszabadult energia folytán elpárolgott, a maradék pedig a becsapódási hely körül halmozódott fel. Ezért gondolták sokáig, hogy a kráter egy kialudt tűzhányóhoz tartozik, mígnem 1890-ben kis törmelékekre bukkantak, amelyek nikkelt és vasat tartalmaztak. E két elem pedig félreismerhetetlenül jellemzi a meteoritokat.

És pontosan ezek a kis törmelékek azok, amelyek a gyűjtők egy kicsiny, de mindenre elszánt közösségének megdobogtatják a szívét. Így például a Christie’s aukciós ház árverésén, Londonban, egy alig 0,7 grammot nyomó meteorit kőzetdarabkáért nyolcezer dollárt (1,9 millió forint) fizettek. A legmagasabb ajánlatot egy darab Hold-kőzetre tették: ez megközelítette a 68 (16 milliárd forint) millió dolláros összeget.


A Neuschwansteini kődarab

Ez a tény egy berlini gyűjtőt is tettekre buzdított: 2000. július 14-én a németországi Neuschwanstein mesébe illő kastélyának közelében, egy nehezen megközelíthető területen 1750 gramm tömegű, mágneses kődarabra bukkant – minden kétséget kizáróan meteoritra. A nyomra vezető információkat a lelet feltételezhető elhelyezkedését illetően a DLR-ről (Deutsches Zentrum für Luft – und Raumfahrt, azaz a légi- és űrközlekedés németországi központja) kapta, amely a legpontosabban rögzítette a meteorit útját a földi légkörbe való belépéstől egészen a becsapódásig.


A neuschwansteinihoz hasonló leletek ugyanakkor igazi ritkaságértékkel bírnak. A meteoritok megközelítően egyenletesen záporoznak ugyan a bolygónkra, ám a legfőbb fellelési helyeik általában szélsőségesen barátságtalan területeken fekszenek: az örök jég birodalmában vagy végeláthatatlan homoksivatagokban, mint például a Szaharában. Ennek megfelelően e helyekről származik a legtöbb, napjainkban kínált darab.

Ennek oka nagyon egyszerű: az említett területeken a talaj vagy hófehér, vagy homokszínű. A meteoritok ott könnyebben feltűnnek, mint másutt, mert azok a Föld légkörébe való belépéskor izzani kezdenek, és felszínükön salakszerű, sötét réteg képződik.


Egyedülálló

De tulajdonképpen mi az, ami a meteoritdarabokat ennyire érdekessé teszi? Minden egyes meteorit, amely eléri a Földet, egy másik világ egyedülálló hírnöke, s eredetében, szerkezetében és ásványianyag-összetételében eltér mint a földi kőzetektől, mint más meteoritoktól. Alapjában véve vas-, vas-kő és kőmeteoritokat különböztethetünk meg egymástól. A meteoritokat vastartalmuknak megfelelően osztályozzuk. Ezen a három osztályon belül számos altípus létezik, amelyek elnevezése a szakemberek számára elárulja, milyen egyéb vegyületek és fizikai tulajdonságok jellemzik a meteoritot.

Egy másik, távoli világból
Az ALH 84001. számú meteorit tömege 1,98 kg. A kőzet a Marsról
származik. 1984-ben, Allan Hills-ben bukkantak rá, a Déli-sarkon.
Felépítésében, szerkezetében és eredetében minden meteorit különbözik
a többitől.

A legizgalmasabbak az úgynevezett SNC-meteoritok: ezek nagy valószínűséggel a Marsról származnak. Az SNC-k, amelyeket referenciameteoritjaikról, a Shergottyról, a Nakhláról, valamint a Chassignyről neveztek el, zömmel piroxénből és földpátból állnak. Ez utóbbi a shergottytáknál nyomás hatására maszkelinitté, olyan üveges szubsztanciává alakul át, amely ismeretlen a Földön. A Viking szondák, amelyek az 1970-es években a Marsot kutatták, küldetéseik során a vörös bolygón bukkantak ilyen jellegű összetételekre.

Meteoritbecsapódás Görögországban
A peloponnészoszi Dídima temploma fölött látható mélyedés a régi idők
messzeségébe vesző becsapódásból származik. Ott olykor még
meteoritdarabokra bukkanhatunk.

0 komment:

Megjegyzés küldése