Egy új kft. bejegyzése ma Magyarországon jellemzően napok alatt lezajlik. A cégkivonat megérkezik, az adószám él, a tulajdonos indulna. Aztán jön a bank, és sok esetben itt áll meg minden. A számlanyitási kérelmet hetekig vizsgálják, vagy indoklás nélkül elutasítják. A jelenség nem új, de az elmúlt években annyira általánossá vált, hogy egyes szereplők szerint ma már ez a vállalkozásindítás legnagyobb akadálya, nem a cégalapítás.
Ahol a papír rendben van, a bank mégis nemet mond
A tipikus helyzet így néz ki: egy frissen alapított, egyszemélyes kft., amelynek székhelye egy székhelyszolgáltatónál van bejelentve. Az ügyvezető személyesen megjelenik a bankfiókban, minden iratot visz, a bank pedig néhány nap múlva közli, hogy „üzletpolitikai okokból” nem nyit számlát. Indoklást nem kötelező adnia, és jellemzően nem is ad.
A háttérben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvény, közismert nevén a Pmt. áll. A bankoknak ügyfél-átvilágítást kell végezniük, fel kell mérniük a kockázatokat, és ha valamit nem tudnak megnyugtatóan tisztázni, megtagadhatják az üzleti kapcsolatot. A szabály célja érthető. A gyakorlat azonban az, hogy a pénzintézetek egy része automatizált kockázati pontozással dolgozik, ahol bizonyos ismérvek – új cég, székhelyszolgáltatói cím, egyszemélyes tulajdonosi szerkezet, külföldi tulajdonos – önmagukban is piros lámpát gyújtanak.
Kockázat vagy feltételezés?
A szakmában dolgozók gyakran felvetik: egy épp most bejegyzett cég még semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott. Nincs forgalma, nincsenek partnerei, nincs pénzmozgása. Miből következtetnek akkor a bankok kockázatra? A kritikusok szerint sok elutasítás nem konkrét gyanún, hanem statisztikai feltételezésen alapul: mivel a székhelyszolgáltatói címet korábban egyes visszaélésekhez is használták, a bankok egy része az összes ilyen címen működő vállalkozást magasabb kockázati kategóriába sorolja.
Érdemes ugyanakkor tisztán látni: a székhelyszolgáltatás teljesen legális, jogszabály által szabályozott tevékenység. A szolgáltatóknak szerződéses nyilvántartást kell vezetniük, az iratokat a székhelyen kell őrizniük, nyitvatartási időben elérhetőnek kell lenniük, és maguk is a pénzmosási szabályok hatálya alá tartoznak. A NAV tehát elfogadja ezt a működési formát – a gond nem a hatóságnál, hanem a bankok kockázatkezelési gyakorlatánál jelentkezik.
Mi múlik a cég szerkezetén?
Az elutasítások egy része előre jelezhető. A bankok kockázati modelljei jellemzően több tényezőt vizsgálnak együtt:
• a tulajdonosok és a vezető tisztségviselő lakóhelye, állampolgársága,
• a tevékenységi kör (bizonyos ágazatokat eleve kockázatosabbnak tekintenek),
• a székhely jellege és „előélete”,
• a tervezett pénzforgalom nagysága és iránya,
• az, hogy a cég mennyire tudja dokumentálni a valós üzleti tevékenységét.
Ebből következik, hogy a sikeres számlanyitás gyakran már a cégalapítás előtt eldől. Aki úgy tervezi meg a tulajdonosi szerkezetet, a tevékenységi kört és a székhelyet, hogy az megfeleljen a bankok elvárásainak, sokkal kisebb eséllyel fut bele elutasításba.
Lépésről lépésre, nem fejjel a falnak
A tapasztalt cégalapítási szakemberek ezért ma már nem egyszerűen „bankot ajánlanak”, hanem stratégiában gondolkodnak. Az egyik bevett megközelítés, hogy az új vállalkozás először a piacra újonnan belépő, rugalmasabb pénzintézeteknél próbálkozik, és csak később, már működő cégként kopogtat a nagybankoknál. Ha több elutasítás is érkezik, felmerülhet a cégszerkezet újragondolása is: például a vezető tisztségviselő személyének vagy a székhely helyének módosítása.
Akinek nincs ideje vagy energiája ezt egyedül végigjárni, annak érdemes olyan szolgáltatót keresni, amely nemcsak a székhelyet biztosítja, hanem a számlanyitásra is felkészíti a céget. A szekhely.org oldalon például részletesen bemutatják, hogyan épül fel egy lépcsőzetes, bankszámlanyitást támogató tanácsadás, a cégstruktúra előzetes tervezésétől a nagybanki kérelmek előkészítéséig.
Mit tehet a vállalkozó már ma?
A számlanyitás előtt érdemes néhány egyszerű lépést megtenni:
• Üzleti tervvázlat: egy-két oldalas, közérthető leírás arról, mit csinál a cég, kik a várható partnerei és honnan jön a bevétel.
• Dokumentált előzmények: szándéknyilatkozat, előszerződés vagy ajánlat egy leendő partnertől sokat nyomhat a latban.
• Átlátható tulajdonosi lánc: minél egyszerűbb a szerkezet, annál gyorsabb az átvilágítás.
• Türelem és sorrend: egy elutasítás nem végleges ítélet, de rossz sorrendben beadott kérelmek sorozata ronthatja a helyzetet.
A bankszámla ma a vállalkozás alapinfrastruktúrája, enélkül nincs számlázás, nincs adófizetés, nincs működés. Ezért az a vállalkozó jár a legjobban, aki ezt nem utólagos problémaként, hanem a cégalapítás szerves részeként kezeli.