Az Elba Völgye

Drezdától délre mesébe illő táj található, mely hírnevét nemcsak szépségének, de csodás „fehér aranyának” is köszönheti.

A Csehország területén eredő Elba az Érchegységet átszelő mély és árnyékos szurdokokon át lép Németország területére, majd végighaladva rajta, az Északi-tengerbe ömlik. 1160 km-es útja nagy részét igen sebes iramban teszi meg. A hozzá csatlakozó mellékfolyókkal és a Kieli-csatornával együtt az Európa egyik legfontosabb, a legkülönfélébb árukat szállító vízi útja.

A fenséges folyam csak elvétve mutat fel valamely romantikust szakaszt, mint például a sziklabástyák tömör falazatát, amely Drezdától délre tör váratlanul a magasba a folyó mindkét partján. A mintegy 80 millió évvel ezelőtt lerakódott homokkőrétegből az eső és a fagy évezredek munkájával bizarr formájú bástyák és tornyocskák tömegét faragta ki; a közöttük húzódó szurdokok vadul dübörgő folyók s lezúduló vízesések robaját visszhangozzák.

A Barberine erodálódott sziklaalakzat a Pfaffenstein szélén.

Egyes formációk magányosan állnak, míg mások olyan zsúfoltságot mutatnak, mint pl. a Bastei (Bástyák) sziklalabirintusa, melynek kilátópontjáról letekinthetünk az Amsel-tó csillogó kék vizében tükröződő, gőzmozdony alakú hegytömb, a Lokomotív rejtelmes tükörképére. A különös képződmények közül említésre méltó még a Lilienstein (Liliomkő), tetején egy várrommal, valamint a Pfaffenstein (Papok Köve) keszekusza tömbje. Rathen városának közelében található a Felsenbühne, e sziklákkal övezett természetes amfiteátrum, ahol nyaranta színielőadásokat tartanak.

A történelem folyamán a terület egyszerűen Meisseni-felvidék néven ismerték, ám XIX. századi csodálói túlságosan prózainak tartották az elnevezést, s ezért Szász-Svájcra keresztelték át. Nem sokkal Németország 1990-es újraegyesítése után a vidéket nemzeti parkká nyilvánították. Korábban a régió stratégiai adottságait jóval fontosabbnak tartották, mint természeti szépségeit. Ennek beszédes bizonyítéka  Königstein, az Elba fölé tornyosuló sziklára épült pompás fellegvár. A középkor első évtizedeiben a cseh királyok erődítményeként emelték, később a szász uralkodók (vagy választófejedelmek) többször is átépítették, kibővítették; szép barokk belső kiképzése Erős Ágost (1670-1733) nevéhez fűződik.

Königstein

A várat nehéz megközelíteni; ez magyarázza, hogy támadások igazából sosem érték, börtönnel viszont annál alkalmasabbnak bizonyult. Foglyai közül a legsanyarúbb sors bizonyára Johann Böttgernek, a Berlinből származó ifjú és tehetséges alkimistának jutott, aki többször is megkísérelt közönséges fémekből aranyat előállítani. Magára haragítva a porosz hatóságokat, 1700-ban Szászországba menekült, ahol Ágost rögtön börtönbe csukatta és munkára fogta. Korának számos uralkodójához hasonlóan a szász fejedelmet is erősen foglalkoztatta az aranycsinálás lehetősége.

Bár Böttger ez irányú próbálkozásai sorra kudarcot vallottak, képességei mély benyomást gyakoroltak Ágostra. A választófejedelem egy másik szenvedélye történetesen még az aranycsinálást is felülmúlta. Megszállottan gyűjtötte a kínai porcelánt, s évek alatt a nyugati világ egyik leggazdagabb gyűjteményét halmozta fel. Az volt az álma, hogy Európában elsőként állítson elő porcelánt, s Böttger  tevékenységét is e cél szolgálatába állította.


„Fehér arany”

1708-ban földlapáttal és helybeli agyaggal végzett hosszas kísérletezések után Böttgernek végre sikerült egy vörös porcelántálat készítenie. A választófejedelem örömmámorban úszott, ám hogy a kínaiakkal felvehessék a versenyt, rá kellett jönni a fehér, pontosabban a keményporcelán titkára. 1710-ben Böttgernek ez is sikerült: a masszához kvarcot adott hozzá,  az agyagot pedig kaolinnal helyettesítette, s kikísérletezte a mázt is. A meiseni és drezdai porcelán világszerte híressé vált.

Böttger szobra

A feltaláló viszont 1719-ben, 37 éves korában, a kísérletekkor felszabaduló páráktól megvakulva és megmérgezve meghalt. Emlékét szobor őrzi. Ha eredeti célkitűzéseire gondolunk, talán kései elégtételt jelenthet számára, hogy élete utolsó találmánya világszerte „fehér arany” néven vált ismertté.