A Japán Gazdasági Csoda

Mindössze 30 évvel katasztrofális háborús veszteségei és az idegen megszállás után Japán társadalmi hagyományaira támaszkodva és azokat módosítva egyedülálló ipari-üzleti kultúrát hozott létre, és a világ vezető gazdasági hatalmává vált. II. világháborúban elszenvedett vereség után Japán öt éven belül rendkívüli gazdasági növekedést ért el. A gazdasági növekedés 1950 és 1973 között évi 9%-os, 1973 és 1994 között pedig évi 3,5%-os volt.

Munkások pihennek az egész napi fárasztó munka után egy tokiói kapszuka-hotelban.

Az 1868-as Meidzsi-restaurációig Japán viszonylag fejletlen országnak számított. Bár a XIX. század végén katonai hatalma erősebb volt, mint a gazdasága, 1939-re már kialakult a pamut- és selyemgyártáson, élelmiszer-feldolgozáson, valamint a vas- és acélgyártáson alapuló ipara. Első acélműve 1902-ben nyílt meg. Megjelentek a családi alapon szerveződött holdingvállalatok (dzajbacuk), olyan családok vezetésével, mint a Mitsui, a Mitsubishi és a Jasuda.

Az ország az amerikai megszállást követően, 1952-ben mind versenyképesebb lett, amit ösztönzött az amerikai – például a tervezési és a hajógyártási – technológiai importja és az, hogy az amerikai ötleteket maguknál az amerikaiaknál is jobban ki tudták aknázni. Japán zökkenőmentesen állt át az első ipari forradalom iparágairól (textil-, vas- és acélgyártás, hajóépítés) a második (jármű- és gépgyártás, tervezés), majd végül a harmadik ipari forradalom high-tech iparágaira (komputergyártás, félvezetőgyártás, elektronikai ipar).

A menedzserképzőben az elit diákok félreteszik hagyományos zárkózottságukat, hogy hatékony telefonstílust tanuljanak.

A japán siker egyik tényezője a kormányzati intézmények stabilitása volt. A másik ilyen tényező a kormányzat és az ipar kapcsolatában keresendő, különösen a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium fejlesztő szerepében. A kapcsolat mindkét fél számára előnyös módon alakult: a kormányzat elmozdult az 1950-es évek diktatórikus szerepe felől az 1960-as évek „adminisztratív irányadó” szerepe felé, különösen Ikeda Hajato miniszterelnöksége alatt.

Az ipartámogatás része volt az adókedvezmény és az import korlázotása. A vállalkozó szellem ugyancsak fontos elem volt a sikernek, ahogy a japán iparigazgatás is. Az amerikai megszálló erők ugyan feloszlatták a dzajbacukat, de azok új formában, kejrecuként újjáalakultak. Ez utóbbit szorosan egymáshoz kapcsolódó vállalkozások csoportjai alkotják, amelyeket képzett, professzionális menedzserek csapata irányít.

A siker titka

A japán gyáripar sikerének titka azonban leginkább a kajsában vagy vállalatban áll, amelyen belül szigorú figyelmet szentelnek a tervezésnek, a kutatásnak, s mindenekelőtt a munkaerő szervezésének és irányításának.

Az 1945-ös háborús vereség után sok visszatérő katonát légitámadásban lebombázott otthon, összetákolt viskóban élő család várt.

A vezető vállalatok szervezetten együttműködő hálózatokat hoztak létre, hogy hozzáférhetővé tegyék egymás számára a piaci és a műszaki ismereteket, s hogy egyeztetni tudják érdekeiket a kormánnyal szemben, összhangba hozva ezzel az együttműködést és versenyt. Egész életre szóló munkalehetőséget ajánlottak, amelyen belül a dolgozó megszerzett tapasztalatának és életkorának arányában előbbre léphet, a lehetséges körön belül időről időre változtathatja munkakörét és a vállalat gondoskodik a betanításáról, illetve képzéséről.

Bár később Japánnak küzdenie kellett azért, hogy megtartsa lendületét, máig vezető gazdasági hatalom maradt. A világ legnagyobb vállalkozásai közül nyolc, köztük a Toyota, a Hitachi és a Nissan, japán.

Címkék: gazdaság, kultúra, történelem