2014. június 17., kedd

Gyomorégést Fokozó és Csillapító Ételek

A gyomorégésről sokaknak azonnal a csípős paprika jut eszébe. A valóség azonban az, hogy nem annyira az erősen fűszeres ételek, mint inkább a zsíros és savas élelmiszerek (pl. a paradicsom) a tettesek. Tehát ha szeretnénk elkerülni e kellemetlen érzést, akkor jobban járunk, ha például a pizzáról mondunk le. S miközben tartózkodunk bizonyos ennivalóktól, érdemes a helyüket az étrendben olyanokkal pótolni, amelyek nem lobbantják lángra a belsőnkben azt a bizonyos tüzet.


Az ételt vagy italt a szájüregből az izmos garatfal összehúzódásai továbbítják a nyelőcsőbe. Ez olyan, akár egy hosszú csúszda, az alján csapóajtóval. Amikor a táplék leér, az átjáró – valójában egy izomgyűrű – kinyílik, beengedve a táplálékot a gyomorba, majd gyorsan ismét becsukódik.

Egyes ételek és italok esetében a nyelőcsővel való közvetlen érintkezés vált ki égő érzést, de általánosabb, hogy valami miatt az izomgyűrű nem zár rendesen, vagy hosszabb időre elernyed. Ilyenkor a gyomortartalom és a gyomorsav visszakerül a nyelőcsőbe, károsítva annak érzékeny nyálkahártyáját. Amikor egészen a garatig visszaáramlik (reflux), köhögést, savas „gyomorízt” és kellemetlen leheletet eredményez. Akár torokfájást, sőt légúti tüneteket is okozhat. A probléma fokozódását azok az ételek idézhetik elő, amelyek hatására több gyomorsav termelődik.

Azoknak az élelmiszereknek a listája, amelyek gyomorégést váltanak ki, egyénenként nagymértékben eltérhet. Ezek azonosítása érdekében az orvos általában azt javasolja, hogy egy-két iktassuk ki az étrendből a gyanúba foghatókat, egyszerre mindig egyet. Orvosunktól, belgyógyásztól vagy dietetikustól kérjünk erre vonatkozó részletes útmutatást.

A krónikus gyomorégés, tudományos nevén gasztroözofageális reflux (GOR, elterjedtebb angol rövidítéssel: GERD) súlyos probléma. Amellett, hogy fájdalmas, a gyakori savvisszaáramlás roncsolja a nyelőcső érzékeny belső felületét, hegszövetet képezhet rajta, ritka esetben pedig olyan sejtkárosodásokat okozhat, amelyek nyelőcsőrákhoz vezetnek. Szerencsére a helyesen megválasztott, jótékony hatású táplálékokkal nemcsak az időnkénti, hanem az ilyen, naponta jelentkező gyomorégést is csillapíthatjuk

Gyógyhatású táplálékok

Graham- vagy korpás kenyér és más jó rostforrások

Az orvosok már nem győzik hangsúlyozni, hogy együnk több rosttartalmú élelmiszert. Íme még egy érv emellett: az újabb kutatások alapján úgy tűnik, hogy az élelmi rostok bőséges fogyasztása jó a gyomorégés ellen. Svéd kutatók kimutatták, hogy feleannyian tapasztalnak ilyen problémát azok közül, akik napi rendszerességgel esznek teljes kiőrlésű lisztből sütött (vagy korpás) kenyeret, mint azok, akik az alacsony rosttartalmú fehér kenyeret részesítik előnyben.


Az élelmi rostok többféleképpen is hozzájárulnak a gyomorégés megelőzéséhez. Egyrészt megkötik a bizonyos élelmiszerekben, pl. a pácolt húsokban található nitriteket, amelyekből a szervezetben nitrogén-oxid keletkezhet, megakadályozva, hogy ez a gáz ellazítsa az izomgyűrűt, s a feljutó gyomorsav marni kezdje a nyelőcső nyálkahártyáját. Másrészt a rostokban gazdag ételeket alaposabban meg kell rágnunk, ezért fokozódik a nyáltermelés, ami védi a nyelőcsövet. Az ilyen élelmiszerek további előnye, hogy laktatóak, így egyszerre nem eszünk túl sokat, amivel csak ugyancsak kivédjük a gyomorégés egyik kiváltó okát.

Mennyit fogyasszunk? Sok orvos és egészségügyi szervezet is napi 25-35 g élelmi rost bevitelét javasolja. Ezt a mennyiséget kettő-négy adag gyümölcs, három-öt adag zöldség vagy hat-tizenegy adag teljes kiőrlésű szemes termény, pékáru, illetve gabonatermék fedezi (egy adag = egy szelet korpás vagy magos kenyér, fél csésze barna rizs vagy háromnegyed csésze gabonapehely).

Hasznos tipp A rostbevitel hirtelen növelése felfúvódással és intenzív bélgáztermelődéssel járhat. Ennek elkerülése végett fokozatosan emeljük a rosttartalmú ételek arányát étrendünkben.

Gyömbéres, kurkumás, csilis és fahéjas ételek

Semmi félreértés, valóban fűszereket javaslunk gyomorégés ellen. A kutatók fölfedezték, hogy a fűszeres ételek (legalábbis amelyek nem zsírosak) rendszerint nem okoznak gyomorégést, sőt egyes ízesítők még enyhítik is ezt az állapotot. Több fűszer, főleg a gyömbér és a kurkuma (amely a currypor sárga színét adja) gyulladásgátló és baktériumölő hatású. Külön előny, hogy ezekkel az aromás növényekkel többnyire kiválthatjuk a cukrot és a sót, így a zsírszegény ételt még egészségesebbé tehetjük.


Természetesen, ha a táplálkozási napló vagy kizárásos diéta azt mutatja, hogy bizonyos fűszerek hatására fokozódik a gyomorégésünk, akkor ezeket a továbbiakban ne használjuk.

Szilfakéregtea

Az amerikai vörös szilfa kérgének kivonatát torokfájásra is javasolják, hasonló okból: védő hatású bevonatot képez a torok és a gyomor nyálkahártyáján. Ez a kocsonyás anyag voltaképpen egyfajta oldható rost. Bioboltok, patikák árulják, teafilteres kiszerelésben.

Mennyit fogyasszunk? Gyomorégés jelentkezése esetén egy csésze teát.

Tárnicsgyökértea

A tárnics (encián) szárított gyökerét, amelyből a főzet készül, régóta használják gyomorkeserűként. Filteres kiszerelésben árulják. Bioboltokban és gyógynövénypatikákban keressük.

Mennyit fogyasszunk? Egycsészényit étékezések előtt vagy után.

Víz

Egyszerű trükk, de hatékony: nyelőcsőbe feljutó savat egy pohár vízzel visszatessékelhetjük a helyére, a gyomorba. A víztől a sav kissé fel is hígul.

Mennyit fogyasszunk? Gyomorégés jelentkezése esetén egy kisebb pohár vizet.


Étrend-kiegészítők

DGL-tablettta vagy –ostya A deglicirrizinált édesgyökér (DGL) olyan édesgyökér-kivonat, amelyből egy vérnyomásnövelő vegyületet eltávolítottak. Nyugtatóan hat a gyomorra, s mivel bevonatot képet a belsejében, megakadályozza az égő érzés kialakulását.
ADAGOLÁS: egy-két rágótabletta vagy ostya minden étkezés előtt.

Kalcium Az antacid (savkötő) szerek többsége egyszerű kalciumkészítmény. Vannak termékek, amelyek magnézium- vagy alamíniumvegyületeket használnak a gyomorsav közömbösítésére, de a kalcium előnye, hogy a gyomorégés megszüntetésén kívül a csontokat is védi. ADAGOLÁS: a kalcium étrend-kiegészítőket (vagy bármely más savkötő készítményt) rögtön a gyomorégés jelentkezésekor, illetve olyan ételek fogyasztása után alkalmazzuk, amelyekről tudjuk vagy gyanítjuk, hogy „savat csinálnak”.

Ha a probléma éjszaka szokott fellépni, lefekvés előtt vegyünk be egy tablettát. Egyébiránt kövessük a termék használati utasítását. A tipikus adagolás napi kettő-négy 400 mg-os tabletta. Az előírt mennyiséget ne lépjük túl, mert ez más gyomor-bél rendszeri problémákat okozhat, pl. székrekedést, felfúvódást, fokozott bélgáztermelődést (a székrekedés megelőzésére jók azok a kalcium étrendkiegészítők, amelyek magnéziumot is tartalmaznak), sőt fokozott gyomorsav-visszaáramlást. Rendszeresen visszatérő, gyakori panasz esetén szakszerű kezelés válhat szükségessé. Amennyiben heti egy-két alkalomnál gyakrabban kell antacidtablettát bevennünk, keressük fel orvosunkat.

Egyéb tudnivalók

Paradicsom, hagyma, narancslé. A savas ételek, pl. a paradicsomszószok gyulladásba hozhatják a nyelőcső nyálkahártyáját, miközben végighaladnak rajta. Az amerikai pizzériák ezért antacidtablettákat is árusítanak a vevőknek, hogy a segítség helyben legyen, ha egy jó pizza vagy spagetti után ég a gyomruk. Mindez nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk a különben olyan egészséges paradicsomról, de szükségesség válhat némileg visszafogni az olaszos ételek fogyasztását.

Ezt nem szabad!
Ugyanez érvényes a narancs-, a grépfrút- és az ananászlére (a gyümölcsök egészbe fogyasztva nem okoznak gyomorégést, sőt olyan enzimeket tartalmaznak, amelyek elősegítik az állati eredetű fehérjék lebontását, de kifacsart levük túl tömény). A citromlé viszont nem olyan veszélyes, mert gyenge sav, és többet használ, mint amennyit árt. A limonádé viszont megint más: a cukor irritálhatja a gyomrot, s kedvez a baktériumok szaporodásának.

Sok esetben a hagymás ételektől sem árt tartózkodni. Egy vizsgálat során a krónikus gyomorégésben szenvedőknél a sima hamburgerek semmi problémát nem okoztak, de ha ezeket a szendvicseket hagymával fogyasztották, szinte minden alkalommal jelentkezett a fájdalom és a savvisszaáramlás. A főtt vagy sült hagyma mindazonáltal ritkábban vált ki panaszokat, csak ketchupot ne tegyünk rá!

Zsíros ételek A kutatások szerint jóval gyakoribb a gyomorégés azok körében, akik nagyon sok telített zsírsav-tartalmú zsírt (tejterméket és húst) fogyasztanak. Eg zsíros pecsenye, de akár egy zacskó földimogyoró elfogyasztása nyomán a szervezetben kolecisztokinin nevű hormon kezd termelődni, amitől a nyelőcső alján lévő záróizom elernyed.

A zsíros húsok helyett együnk halat, amelynek vegyületei gyulladáscsökkentő hatásúak, vagy legalábbis válogassuk meg, milyen húsféléket fogyasztunk. Jó például a sovány marhaszelet (bélszín) és a darált marhahús vagy a lebőrözött csirkemell. A húsokat ne zsírban vagy olajban süssük ki, hanem grillezük – így is pompás ízt kapnak.


A tejtermékek szinte kivétel nélkül, de különösen a zsíros változataik, hírhedt savcsinálók ( ezt nem mindig tudták róluk: az 1970-es évek elejéig sok orvos tejet javasolt pácienseinek a gyomorégés megelőzésére). De nemcsak a gyomorsav termelődését fokozzák, hanem a nyelőcsőbe való visszaáramlásához is hozzájárulnak. Válasszunk sovány sajtokat, alacsony zsírtartalmú tejet és joghurtokat (ez utóbbiakból előnyben részesítve a natúr fajtákat, amelyet otthon magunk gazdagíthatunk gyümölccsel, a rostbevitel növelése érdekében). A feta és a kecskesajt általában kevésbé zsíros, mint a kemény sajtok.

Alkohol, koffein, csokoládé Az alkohol elernyeszti a nyelőcső alján lévő zárógyűrűt, ami nem meglepő, hiszen a szeszes italok izomlazító hatásúak. Ugyanígy működik a koffein is; igaz, egyes vizsgálati eredmények alapján felmentették a kávét és a teát, de többen állítják, hogy a forró italok (még a koffeinmentesek is) erős gyomorégést váltanak ki náluk, már néhány korty után. (Éppen ezért, aki ragaszkodik a feketekávéhoz, soha ne éhgyomorra igya.) A csokoládé zsírt és koffeint egyaránt tartalmaz, kedvelt édességünk tehát sajnos mindent tud, ami a „savcsináláshoz” kell.

Sós ételek Egy 2005-ös vizsgálatban másfélszer gyakoribb volt a gyomorégés azok körében, akik hetente három alkalomnál többször ettek sok sót tartalmazó ételt. Továbbá 70 százalékkal gyakoribb volt az étkezések utáni reflux azoknál, akik elmondásuk szerint az asztalnál is mindig megsózzák az ételeiket. Egyelőre nem világos, vajon a só váltja-e ki a gyomorégés, vagy az alapvetően egészségtelen étrend kedvez az állapot kialakulásának. Mindenesetre nem árt, ha a sószórót csak ritkán vesszük elő.

Borsmenta Az étkezések utáni leheletfrissítés is veszélyes lehet, mert a mentolos cukorkákban vagy spraykben lévő borsmenta elernyeszti a nyelőcső alján található záróizmot.

Különös gyógymód: rágózás és járkálás

A szervezetben természetes antacid termelődik, ami nem más, mint a nyál. A szájüreget, a garatot és a nyelőcsövet nedvesen tartó váladék tele van savközömbösítő hidrogénkarbonáttal (nem véletlenül találjuk meg ezt a vegyületet a savkötő készítményekben is).

A nyál megvédi a nyelőcső belső felületét a gyomorsav maró hatásától. Fokozott Képződését elősegítheti a rágózás, bár a cukoralkoholok (amelyek a cukormentes fajtákban is megtalálhatók) egyeseknél felfúvódást okozhatnak. További lehetőség, hogy édesítőszer-mentes keménycukorkákat szopogatunk.


Számos vizsgálat igazolja, hogy az étkezés utáni rágózással megelőzhető vagy enyhíthető a gyomorégés. Az egyik kísérletben a problémától gyakran szenvedő páciensek átmeneti javulást tapasztaltak, amikor egy órát sétáltak, és közben rágóztak. És hogy a dohányzás egy újabb bűnére is rámutassunk: a cigarettafüst a nyálképződés ellen hat, és kiszárítja a szájüreget.

0 komment:

Megjegyzés küldése