2012. augusztus 18., szombat

A Western Brook-tó

Az észak-amerikai newfoundlandi tó egy lapos tetejű hegyek között kanyargó, erősen bevájt kanyon mélyén fekszik.

MÉLY HASADÉK Gleccser vájta ki az a hasadékot, amelyben a Western Brook-tó
található.
A magasban keringő halászsas szemével nézve a Western Brook-tó csillogó drágakő, amelyet mintha egy óriás ejtett volna le. Az ékszer a newfoundlandi Long Range-hegységben húzódó, mintegy 600 m mély, erősen kanyargó kanyon aljára hullott.

A tó nem nevezhető kicsinek, mivel 16 km hosszan nyúlik be a hegyek közé, és 166 m mély. A szurdok, amelyben meghúzódik, még a jégkorszakban képződött, amikor egy gleccser kimélyített és kiszélesített egy akkor még létező folyóvölgyet, majd röviddel a tengerpart előtt megtorpant. Amikor vagy 11 ezer évvel ezelőtt a jég végül visszahúzódott a vidékről, a szakadék mélyén kialakult a Western Brook-tó.

A jégkorszak elmúlta után 6000 évvel jelentek meg emberek ezen a területen, akik fókákra, halakra, madarakra és rénszarvasra vadásztak. Később, Kr. u. az első századokban a dorset eszkimók telepedtek le a Western Brook-tó partján. Házaik falát földből készítették, tűzhelyet építettek benne, és valószínűleg a kajakhoz hasonló, fából és bőrből készült csónakokon közlekedtek.


Látvány a mélyből

Napjainkban kirándulóhajók viszik körbe nyáron a látogatókat a Western Brook-tavon, és megmutatják nekik a kanyon oldalában lezúduló vízeséseket. A tavat egy mocsaras síkságon keresztül lehet megközelíteni, ahol Newfoundland növényi jelképe, a rovarevő kancsóvirág nő.



0 komment:

Megjegyzés küldése