2012. július 17., kedd

A Gyógyító Tűk

Régebben a nyugati orvostudomány a tradicionális kínai gyógyászatot és az akupunktúrát lekicsinylően megmosolyogta, amolyan távol-keleti kuruzslásnak tartotta. Mára a kételkedőknek is be kell látniuk; az akupunktúra valóban hatásos gyógymód.


Az akupunktúra kínai diagnosztikai és gyógyító módszer, a legrégebb kezelési eljárások egyike. Kezdetei az 5000 évvel ezelőtti időkre nyúlnak vissza. A hagyomány szerint ezt az összetett gyógyító rendszert akkor kezdték el fejleszteni, amikor észrevették, hogy azok a katonák, akik nem haltak bele nyíl okozta sérülésükbe, néha egyéb, idült betegségükből is kigyógyultak. Első alkalmazója Huang di, a „Sárga Császár” volt, akinek a pénz és a kocsi feltalálását is tulajdonítják. A legrégebbi akupunktúrával foglalkozó tankönyvek 2000 évesek, és ma is a gyógyítás alapjául szolgálnak. A módszert azóta folyamatosan fejlesztették és finomították.

Az ősi gyógymód a 17. században jutott el Európába egy holland orvos, Williem ten Rhijne közvetítésével, aki Japánban ismerkedett meg ezzel a módszerrel. Az akupunktúra kontinensünkön csak a második világháború után talált hívekre. A kutatók és az orvosok a kínai gyógymódokat manapság elsősorban fájdalmak és láz csillapítására, főleg migrén és más fejfájások, ízületi betegségek, hát és mozgásszervi bántalmak, reumás panaszok esetén alkalmazzák.

Napjainkban a modern nyugati orvostudomány sem zárkózik el az ősi gyógymódtól, és a tudósok meglepetéssel vették tudomásul, hogy az akupunktúra tanai a legmesszebbmenőkig összeegyeztethetők a modern ismeretekkel.


Van amikor hat

Bár még nem derítették ki, hogy az akupunktúra és más hasonló eljárások hatásmechanizmusa a számos alkalmazási területen ténylegesen miként érvényesül, vitathatatlan, hogy a módszerrel sok esetben határozottan jó eredmények érhetők el. A hatékonyság eldöntését lényegesen nehezíti, hogy az akupunktúra hatásmechanizmusát nem vizsgálták olyan egzakt tudományos módszerekkel, amelyek alkalmazásán a ma gyakorolt hivatalos orvoslás alapul. Sok nyugati orvosban további ellenérzést vált ki az, hogy a kínai orvoslás magyarázata az éltető energia, a csí két megjelenési formáján, a jinen és a jangon alapul.

A MERIDIÁNRENDSZER  A meridiánrendszer 12 fő pályából tevődik össze, amelyek
az egész testet behálózzák. Az ábrán a lép-hasnyálmirigy meridián látható, rajta a 21
kiemelt fontosságú ponttal.  

A kínai orvostudomány egészéhez hasonlóan az akupunktúra is a kínaiak filozofikus-vallási világképére, a taoizmusra épül. Ahogy a jin és jang között fennálló harmonikus erőviszonyok megmutatkoznak a makrokozmoszban, véleményük szerint ugyanez tükröződik vissza az emberi szervezetben is. Mindenfajta rendellenesség, így a betegség is ennek az egyensúlynak a felborulásából fakad, ebből következően a kezelés célja a harmonikus állapot visszaállítása.

A jang a férfias, változó, aktív, energiával teli lényeget, a hőséget, a szárazságot, a világosságot és a kiterjedést testesíti meg. A jin ezzel szemben a nőies, a megőrző, a passzív, a hideg, a nedves, a sötét és az összehúzódás szimbolikus kifejezési formája. Ellentétes tulajdonságjegyeik ellenére vagy éppen amiatt, a két príncipium együtt harmonikus egészet alkot. Az emberi szervezet vegetatív idegrendszere, a szimpatikus és paraszimpatikus idegek a nyugati orvostudományban a jang meghajtó és a jin fékező erőforrásainak analógiái. A feladatuk az, hogy a nem akaratlagos életfunkciókat, az anyagcserét, a légzést és a szívverést összehangolják.

Az akupunktúra, miként az egész hagyományos kínai orvostudomány, úgynevezett meridiánok létezéséből indul ki. Ezeken az egymással kapcsolatban álló energiapályákon át áramlik a jinra és jangra bomló energia.


Meridiánokra osztott test

12 fő meridiánt tartanak számon, amelyek a test bal és jobb oldalán szimmetrikus alakzatba rendeződnek. Nevüket a velük szoros kapcsolatban lévő szervekről kapták. A meridiánrendszerhez kapcsolódik még két, úgynevezett befogadó és kormányzó energiacsatorna. A meridiánok vagy jin energiát (például a tüdő, a szív és a vese esetében), vagy a jang energiát (vastagbél, gyomor) szállítanak.

Minden meridiánon akupunktúrás pontok helyezkednek el. A szívmeridiánon például kilenc ilyen pont található. Ez az energiapálya a mellizom külső oldalán ered, a kar és az alkar belső oldalán áthaladva a kisujjban végződik. Ez pontosan annak a húzó fájdalomnak az útjával azonos, amely a koszorúérszűkületben szenvedőknél lép fel.


642 pont

Az akupunktúrás pontok átmérője kettőtől öt milliméterig terjed. Testünkben összesen 642 különböző pont létezik. A hozzájuk tartozó meridiánnal és egy számmal azonosítják őket, a H2 például a hólyagmeridián 2. pontja. Az energiahiányt megszüntető fő pontokat tonizáló pontoknak nevezik. Az ezzel ellentétes hatást kiváltó szedatív pontok a túlzott energiát csökkentik. Rajtuk kívül még számos speciális pont létezik.

A latin nyelvből származó akupunktúra elnevezés az „acus” (tű) és a „pungere” szúr szavak összetételéből keletkezett. Különböző tűfajták léteznek, amelyek hosszúságban, erősségben és főleg anyagukban különböznek egymástól. Az aranytű például élénkítőleg hat a testben áramló energiákra, míg az ezüsttű nyugtató hatású. Manapság főleg acéltűket használnak a kezelésekhez.


Könnyed fordulatok

A tűt könnyedén megforgatva 2-8 mm mélyre szúrják. Ha a bőr kivörösödik vagy hólyagos lesz, azt pozitív reakcióként értékelik. A tűt 10-20 percig hagyják a megfelelő ponton beszúrva, időnként megforgatják, hogy ezzel is fokozzák a hatást.

AKUPUNKTÚRA MINDENKINEK Az akupunktúrás kezelés
ősi módszere Ázsia-szerte széles körben elterjedt. A dél-koreai
főváros, Szöul pagodaparkjában ingyen kínálják minden érdek-
lődő számára. Az asztalon kínai gyógynövények parázslanak,
a belőlük áradó meleg fokozza a hatást.
A kétkedők gyakran hangoztatják: az akupunktúra hatása önszuggesztión alapszik, mivel a beteg nagyon erősen hisz a módszer sikerében. Ennek mindenesetre ellentmond, hogy az állatokon végzett akupunktúrás kezelések is hatásosnak bizonyultak, ezért az állatgyógyászatban felhasználása széles körben terjed. Előnye még, hogy alkalmazása során a szervezetet nem terhelik mellékhatások, ráadásul nagyon olcsó.

Kísérletképpen tetszőleges pontokba, tehát szándékosan nem az előírt meridiánpontokba szúrták a tűt, és a „kezelés” nem hozta meg a várt eredményt. A megfelelő pontokba szúrt tűvel viszont a várt hatást fejtették ki. Ma sem tudjuk pontosan, min alapul az akupunktúra mechanizmusa. A fájdalomcsillapító kezelés eredményét azzal magyarázzák, hogy a tűszúrások endorfint, fájdalomcsillapító hatású vegyületet szabadítanak fel a szervezetben.


Hatásos fájdalomcsillapító

Az akupunktúra Európában elsősorban az idült fájdalmak eredményes kezelése révén vált ismertté. A betegek 10-20 százalékánál azonban a kezelés nem bizonyult hatásosnak. Az eredmény almaradását azzal indokolják, hogy a test egyes részein úgynevezett „zavarhelyek” találhatók, ezenkívül a gyógyszerek szedése és az alkoholfogyasztás mellett csökkenhet az akupunktúra hatékonysága.

0 komment:

Megjegyzés küldése