2012. június 25., hétfő

Hátfájás Ellen - Tanácsok Számítógéppel Dolgozók Számára

A számítógépen dolgozóknak nem elég, hogy egész nap egy irodában ülnek, van egy esküdt ellenségük is: a billentyűzet. A komputernek ez a része messziről ártalmatlannak tűnik – némelyikre még azt is ráírják az üzletben, hogy „érzékeny billentyűzet” vagy „ergonomikus kialakítású” –, de sajnos nem az. Használata egy alattomos elváltozáshoz, a csuklótáji alagút szindróma kialakulásához vezethet.

REJTETT VESZÉLY A billentyűzet állandó használata igen fájdalmas
elváltozáshoz, a csuklótáji alagút szindróma kialakulásához vezet.

A csuklótáji alagút szindróma az úgynevezett ismétlődő megterhelés okozta elváltozások közé tartozik.  A billentyűk órákon át való nyomogatása megerőlteti az ujjakat, a kezet és a csuklót; az inak, a szalagok és a lágy részek megduzzadnak. Ez olyan, mint amikor valaki rálép a kerti locsolócsőre, és elapad a vízsugár: a duzzanat összenyomja a középső (medianus) ideget, így lelassítja az idegi ingerek továbbítását az alkartól a csuklón át haladó „alagútig”. Tünete a gyötrő fájdalom (ami lehet a csukló vagy a könyök felett, a vállban, esetleg annál feljebb is: ahol az ideg nyomás alá kerül), és az ujjak, a kéz, a csukló zsibbadása.

Testünk összefüggő rendszert alkot, amelyben a részek kapcsolatban állnak egymással. Ha a csukló nem működik megfelelően, az alkar segít a kéz mozgatásában. Hamarosan azonban kifárad, és amikor az izmai már nem tudják ellátni a funkciójukat, a felkar veszi át a szerepét. Ám a felkarnak is megvan a maga feladata, a kettő együtt pedig már túl nagy terhelést jelent a számára. Tehát kimerül. Ekkor következik a váll, amely megpróbálja mentesíteni, de mivel nem arra rendeltetett, hogy a csuklót és a kezet mozgassa – megfeszül, így a hátizmok feszessé válnak.

Mindez a láncolatban visszafelé haladva ugyanígy működik. Amikor a lapockák közötti hátizmok görcsösek, a testnek erőlködnie kell, hogy a gravitáció ellenében egyenesen tartsa a törzset. A hát felső része merevvé válik, és a váll mozgásterjedelme csökken. Az utóbbi elfárad, és helyette jórészt a felkar mozgatja a kezet. Egy idő után azonban a felkar sem bírja tovább a többletterhelést, ami a csukló és a kéz megfeszüléséhez vezet. A csuklóban keletkező görcs és duzzanat összenyomja az idegszálakat. Ez az állapot pedig nem más, mint a csuklótáji alagút szindróma. Az ok és az okozat közvetlenül levezethető a háttól és a hátig egyaránt.

Noha viszonylag régóta használunk billentyűzetet, az alagút szindróma körülbelül tizenöt éve kezdett járványszerűen terjedni. A magyarázat egyszerű. Az írógépen még meglehetősen nehéz volt egy-egy betűt lenyomni, ezért ujjaink edzettebbek voltak. Mivel a sorok végén vissza kellett húzni a kocsit a gépen, a gépírónak ki kellett nyúlnia, és el kellett tolnia a kart. Ma azonban a számítógép-billentyűzet használatához elég finoman megérinteni a gombokat, és a gép automatikusan új sort kezd, így teljesen felesleges egyetlen izmot is megmozdítani.


Ma már természetes, hogy szinte minden háztartásban van legalább egy számítógép. Így sokszor valóban egész nap a gép előtt ülünk, először a munkahelyen, utána otthon – a kettő között legfeljebb a vacsora jelent szünetet. Közben azt sem vesszük észre, hogy csípőtől lefelé teljesen elgémberedtünk, és a kezünk meg a hátunk elfáradt.

Az alagút szindrómát tekintsük megerőltetésből származó elváltozásnak. Noha a „megerőltetés” azt jelenti, hogy valamelyik testrészét túl sokat használja, nem kell kevesebbet dolgoznia vagy más munkát választania. A betegség ugyanis megelőzhető, sőt, ha idejében észreveszi visszafordítható.

Vegyük komolyan a jeleket! Az alagút szindróma nem váratlanul, minden előzmény nélkül „sújt le”. Hosszú idő alatt fejlődik ki, és csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha figyelmen kívül hagyjuk, és úgy teszünk, mintha minden rendben volna.

Az első jel: a kéz és a kar kifárad. A fáradtság kétféleképpen jelentkezhet: lelassult munkatempó vagy koordinációs zavarok formájában. Később enyhe fájdalmat érzünk. A megoldás egyszerű: óránként tartsunk szünetet, és mozgassuk át a tagjainkat, hogy helyreálljon a keringésük, és visszanyerjék mozgásterjedelmüket.

Ne hanyagoljuk el a testmozgást! A megelőzés nagyrészt az edzettségen múlik. Ha munkája során sokat ül a számítógép előtt, sajátos tréningre van szüksége, hogy meg tudjon felelni foglalkozása kihívásainak. Ennek megfelelően törekednie kell a kar, a váll, a hát erősítésére, illetve a csukló, a kéz és az ujjak rugalmasságának növelésére.

Ne veszítsük szem elől a távlati célunkat! Mint említettük, a csuklótáji alagút szindróma nem a gépírás egyetlen veszélye. Az egyensúlyát vesztett, felkészületlen, rossz kondícióban lévő testet megterheli az egész napos számítógép-használat, és jobban igénybe veszi az alsó gerincszakaszt, mint az állás. Az sem számít, milyen ergonómiai kialakítású székben ülünk, a hát, a csípő, az alsó végtag, valamint a far izmai kifáradnak és megfeszülnek, ha időnként nem mozgatjuk meg őket egy kicsit, hogy helyreálljon a keringésük. A nyak, a váll és a lapockák közötti terület szintén túlfeszül – a törzs egyenes tartását úgy kell megőriznie, hogy a kar végig előrenyúlik, a kéz pedig a billentyűzeten van.

Keressünk minél több ürügyet, hogy felkelhessünk az asztaltól, és mozogjunk egy kicsit. Akár egy ébresztőórát is beállíthat, ha hajlamosak vagyunk elfelejteni ezeket a rövid szüneteket. Soha ne gépeljünk két óránál tovább egyhuzamban anélkül, hogy 5-10 percre meg ne állna, és ki ne lazítaná a feszült izmokat.

Aki egész nap a számítógép előtt ülve dolgozik, általában keveset is mozog. Az egészségünket azonban csak úgy őrizhetjük meg, ha elkezdjük az edzést, amely során a rugalmasságunkat, az erőnlétünket és a szív- és érrendszeri teherbírásunkat is fejleszthetjük.

0 komment:

Megjegyzés küldése