2012. május 29., kedd

Sárospatak a Bodrog-Parti Athén


Sárospatakról először mindannyiunknak a vár és a református kollégium jut eszébe. Pedig a város – amely már a kora Árpád-kortól vásáros hely volt – sok egyébről is nevezetes.

A sárospataki királyi udvarházban született 1207-ben Árpád-házi Szent Erzsébet, II. Endre leánya. Apja német földön talált férjet gyermekének, s a hazalátogató királylány a közel ezer kilométeres utat lóháton tett meg Wartburg vára és Sárospatak között (a vártemplom előtt szobor állít emléket az eseménynek).


De híres a város arról is, hogy a történelem viharaiban, a Habsburg-elnyomás elleni küzdelem során a magyarság mindig számíthatott Sárospatakra és a vidéket uraló Rákóczi-családra. Olyannyira, hogy többször is a vár kicsiny Sub Rosa termében tanácskozta például a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevői (1666-70), 1708-ban pedig az akkoriban már igen rossz állapotban lévő Vöröstoronyban ült össze az utolsó kuruc országgyűlés, amely kimondta a harcoló jobbágy katonák felszabadítását.


Kilenc hordó jófajta tokaji

Mindenezeken túl is számos látnivalóval büszkélkedhet a város. Elég, ha csak egy rövid sétát teszünk a vártemplomtól a várig. Az egykori, még a Perényi Péter által emelt várfallal védett város barokk és klasszicista házai között bukkanhatunk a Rákóczi-pincére. Az egy kilométer hosszúságú, 900 hordót rejtő pincében jófajta tokaji borokat kóstolhat az utazó; ahogy Mikszáth mondta: „A föld alatti világ arra való, hogy elfeledtesse a föld felettit.”

Említést érdemel az egykori vízikapu is, amely a Bodrog és a város közti kapcsolatot volt hivatott biztosítani. A hangulatos házak, éttermek és megannyi köztéri szobor között vezető séta lassan visszaér a vártemplomhoz.

Az ódon, történelmi hangulatot árasztó városka barokk, copf és klasszicista házai közé remekül illeszkednek a modern kor szellemét árasztó épületek, így az 1912-ben, szecessziós stílusban emelt, gyönyörű főiskolai épület, valamint a Makovecz Imre  által tervezett köz- és lakóépületek, a művelődés háza és a várkerten túli Árpád Gimnázium.

Árpád-vezér gimnázium
A helyi református kollégium 1531-es alapítástól kezdve a magyar oktatás egyik fellegvára volt, s így talán érthető, miért nevezték a várost Bodrog-parti Athénnek. 1650-54-ig a híres cseh pedagógus, Comenius is okítatta itt a diákokat. Aki a városban jár, ne mulassza el megtekinteni a kollégium iskolatörténeti kiállítását és a nagykönyvtárat, ahol 200 ezer értékes kötet sorakozik a polcokon.

Reneszánsz időutazás

Akár a Bodrog felől – egy sétahajókázás után – közelítünk a vár felé, akár a parkon át sétálunk be az egykori Perényi-Rákóczi-várba, a tekintet minden irányból magára vonja a Vöröstorony.


A vár természetesen nem csak a lakótoronyból áll, hiszen az évszázadok során folyamatosan építették, toldották, szépítették, így a bővülő épületegyüttes ma egy négyzet alapú várudvart fog közre. Ennek éke a Lorántffy-lodzsa (1647). A Perényi-szárnyban kiállítás látogatható, amely a Rákóczi-család és az 1703-11 közötti szabadságharc történetét mutatja be. Ám a legizgalmasabb élmény a Vöröstoronyban várja az utazót, aki joggal érezheti úgy, hogy annak tömör vasajtaján belépve a középkorba csöppent vissza.

0 komment:

Megjegyzés küldése