2012. március 22., csütörtök

Figyelnek Minket

Néha teljesen nyilvánvaló, hogy figyelnek minket, máskor lehetetlen rájönni. Kétségkívül szorosabban ellenőriznek bennünket, mint eddig bármikor. Akár a városi utcák videokamerái, akár a vásárlási szokásokat firtató piackutatók tartanak szemmel, mind jobban behálózott (s drót nélküli) világunkban megfosztanak a névtelenség és magánszféra védelmező palástjától – jóllehet ez a biztonságunkat és a kényelmünket is növeli. Az elkövetkező évtizedekben minden bizonnyal megszokottá válik köznapi tevékenységeink megfigyelése. Jobb, ha megbarátkozunk a gondolattal: szemmel tartanak bennünket. 

 A lakásban 

 Meglehet, a házunk a várunk, a várárok azonban nem túl széles. Némi hozzáértéssel és elszántsággal bárki belehallgathat a hordozható telefonon folytatott beszélgetésekbe, s on-line tevékenységünk is nyitott könyv lehet az érdeklődő előtt. Ez utóbbi kétségkívül komolyabb betolakodás, ám az internetkapcsolat is éppolyan, akár egy ablak: kitekintést ad a külvilágra, s egyben kiszolgáltat mások kíváncsiságának. Aki láthatatlan akar maradni és őrizné, szeretné a magánéletét, az védje meg számítógépét a külső betolakodóktól. És semmi esetre se jegyeztesse elő azt a hűtőgépet, amelyik automatikusan leltárt készít, s megrendeli az élelmiszert.

Útközben 

Az ember alig számíthat rá, hogy telefonbeszélgetése magánügy marad, mert jóval többet telefonál idegenek füle hallatára. Azt már kevesebben érzékelik, hogy a lehallgatók törvénytelenül kileshetik laptopunk és okostelefonunk vezeték nélküli üzeneteit. Talán az sem nyilvánvaló, hogy az autók GPS-t és mobilkommunikációt használó fedélzeti számítógépe nem csak arra jó, hogy a vezető segítséget kérjen, ha lerobban a kocsi, vagy behívja a térképet, ha eltéved. Bármerre jár és bármilyen gyorsan száguld az autó, a hollétét könnyen kideríthetik a biztosítók, a marketingesek és a hatóságok.

A munka és játék során 

Ki az, aki szemmel tart minket, és van-e okunk a szorongásra? A hatóságok a bűnözőket és az állam ellenségeit keresik. Ám az emberek többségét a munkaadója figyeli meg, módfelett alaposan. Megvan a joga és műszaki felkészültsége, hogy elolvassa az alkalmazottak e-mailjét, ellenőrizze merre járnak az interneten (felmegyünk-e a facebookra), sőt lehallgassa a telefonjainkat is. A marketingesek sem maradnak el: a cégek példátlan mértékben adják-veszik, megosztják és elemzik személyes adatainkat. Ez itt a reklám helye: a jövő hirdetőtáblája megállapíthatja a közeledő ember kilétét, egy adatbázisból kikeresi, milyen az ízlése, s személyre szabott reklámot mutat neki. Még hogy senki nem törődik velünk?

0 komment:

Megjegyzés küldése