2015. március 6., péntek

Egy Állat Amely Más Élőlények DNS-ét "Használja"

Az élet és a halál közötti állapotban bizonyos kerekesférgek más élőlények örökítőanyagát kisajátítják, hogy felfrissítsék génállományukat.

Pocsolyákban, tavakban és tengerekben élnek, mikroszkopikusan parányiak – némelyikük pedig különösen fira teremtmény. Az araszoló kerekesférgek (Bdelloidea) fajainál nem találunk hím egyedeket, és szűznemzéssel (parthenogenezis), vagyis megtermékenyítetlen petesejtekkel szaporodnak. Így nem jöhet létre, az ivaros szaporodás hiányában, a hím és a nőstény egyedből származó ivarsejtek egyesülésével az örökítőanyag keveredése és rekombinációja.

Parányi élőlény, vámpírszerű vonásokkal: az araszoló kerekesféreg
Zoológusok már régóta törik a fejüket, miképpen jöhetett lére az ivartalanul szaporodó Bdelloidea rendhez tartozó kerekesférgek csaknem 360 különálló faja. Most azonban valószínűleg megtalálták a választ: a parányi lények más élőlények örökítőanyagát veszik fel saját génkészletükbe. Az ilyen „horizontális géntranszfer) egyébként teljességgel példa nélküli az állatvilágban – állítja Irina Arhipova, az amerikai MassaChusetts állambeli Woods Hole-ban található Josephin Bay Paul Center munkatársa.

A táplálékban található idegen DNS ugyanis normális esetben nem jut el az állatok ivarsejtjeibe; a saját örökítőanyag így védve van a szennyeződések ellen. Munkatársával, a Harvard Egyetemen kutató Eugene Gladyshevvel közösen Irina Arhipova most megfejtette a génbeépítő mechanizmust. A kerekesférgek először a táplálékkal veszik fel az idegen DNS-t: egy forgó kerékszervvel növényi részeket, gombákat, vagy baktériumokat darálnak le.

Ezeket azonban csak aszály esetén építik be az ivarsejtekbe: ha teljesen kiszáradnak, az ivarsejtek membránjai a DNS-sel együtt megsérülnek – így az idegen DNS behatoltak a sejtekbe. Ha az élőlények később megint vízhez jutnak, a kerekesférgek képesek regenerálódni, és helyreállítani az örökítőanyagban keletkezett károkat.

0 komment:

Megjegyzés küldése