2014. január 31., péntek

Pocahontas: A „Játszi” Hercegnő

A fiatal meghalt gyönyörű indián hercegkisasszony az új virginai gyarmaton és a londoni társaságban egyaránt híressé vált.


Pocahontas, mint "Lady Rebecca", udvari fogadására előírt díszöltözetben. Angliai látogatása során I. Jakab királynak is bemutatták.
Életre történetét az utókor, meglehet, kissé mitikus színezetbe öltöztette, Pocahontas (1595 k.-1617) mégis valós személy volt, méghozzá olyan, aki kulcsszerepet játszott az Észak-Amerikában letelepedett első angol gyarmatosok életében. Indián születésű volt: Powhatan, a hasonnevű virginai indián törzsszövetség főnökének lányaként. Indián nevének jelentése: „játszi”, „tréfás”. Igazi nevét – Mataoka – nem volt hajlandó az angol telepeseknek elárulni: attól félt, átokkal sújthatják.

Az 1606-ban létesült Jamestown település lakói aligha élhették volna túl új otthonukban az első telet, ha Powhatan indiánjaitól nem kaptak volna élelmet, és ha azok nem tanították volna meg őket különböző növények, például a jamgyökér és a kukorica termesztésére. Amit azonban az indiánok nem adtak maguktól, azt az angolok elvették tőlük, amiből gyakran heves összetűzések támadtak.

Az életmentő kislány

Az egykori zsoldos, John Smith kapitány és mások azt tanácsolták a telepeseknek, aranykeresés helyett foglalkozzanak inkább növénytermesztéssel. (Mint később kiderült, a dohánytermesztés lett Virginia saját „aranya”.) 1607-ben Smith, amikor a gyarmat területét derítette fel, Powhatan fogságába esett, s életét Pochontas mentette meg. A serdülő kislány már korábban is békéltető szerepét játszotta a gyarmatosok és az őslakos indiánok között: angol gyerekekkel játszott együtt és közvetítő volt a két nép között. Smithet Powhatan agyonverte volna, de ez akkor 12-13 éves Pocahontas fejére hajtva megakadályozta az angol férfi kivégzését.

Pocahontas több alkalommal is Smith segítségére sietett. „Áldott Pocahontas – a nagy virginiai király lánya gyakorta megmentette az életemet”, írta Smith (1580-1631) Generall Historie of Virginia (Virginia általános története) című, 1624-ben megjelent művében. „Pocahontas volt az oltamazó Isten eszköze – tette hozzá –, aki ezen gyarmatot a pusztulástól megmentette.”


Amikor Smith visszatért Angliába, Pocahontas nőöl ment egy Kocoum nevű harcoshoz. Pocahontas életének e szakaszáról csak hézagos ismeretink vannak.  Sir Samuel Argall kapitány „tisztes, megbecsült fogságban”, vagyis túszként tartotta fogva, biztosítékul, hogy a fogságba esett angolokat nem végzik ki az indiánok. 1613-ban Pocahontast a virginiai kormányzóhelyettes, Sir Thomas Dale gondjára bízták. A lány megkeresztelték; a kereszténységben az angol Rebecca nevet kapta.

John Rolfe, Jamestown első titkára és főjegyzője beleszeretett Pocahontasba: házasságához nemcsak a kormányzó jóváhagyását szerezte meg, a lány apja, Powhatan is áldását adta rá. 1614 áprilisában keltek egybe, így a gyarmatosok nyolc évig békében élhettek az indiánokkal. Pocahontas 1616-ban hajóra szállt, és Angliába ment.

Hercegkisasszonyként ünnepelték, és I. Jakab udvarában is bemutatták. A lány nyájas modorával olyan mély benyomást gyakorolt mindenkire, hogy az angoloknak teljesen megváltoztak az indiánokról alkotott előítéletei.

A rá következő esztendőben férjével visszatérni készült Virginiába, de röviddel elutazása előtt himlőben megbetegedett és meghalt.

0 komment:

Megjegyzés küldése