Akik jól ismerik az életművét, mindig is tudták: semmi más nem hat olyan pozitívan az emberi lélekre, mint a salzburgi csodagyerek szerzeményei.
Mire az utolsó taktusok is elhalkulnak, Jánost mintha kicserélték volna: pulzusa egyenletes, haragja elpárolgott, valami különös harmóniát érez. Az akták fölé hajol, és figyelmesen olvassa azokat.
A Jánossal történteket illetően a tudósok meghökkentő egyszerű magyarázattal szolgálnak: a zene megnyugtatja az idegeket, és koncentrálásra serkenti az agyat. De nem mindegyik zenei műfaj idézi elő ezt a jótékony hatást. Frances Rauscher pszichológus és Gordon Shaw, az irvine-i Californiai Egyetem neurobiológusa kísérleteket végzett annak érdekében, hogy alaposabban utánajárjanak ennek a kérdésnek.
Rauscher és Shaw papírdarabokat hajtogattak, és ollóval különböző formákat vágtak ki belőlük, akárcsak a gyerekek az óvodában. A kísérlet részvevőinek azt kellett megmondaniuk, hogy milyen formát fognak látni a papíron, amikor a lapokat újra szétterítik. A diákok több-kevesebb sikerrel találták el a választ, de ez a feladat még csak a kísérlet egyik részét jelentette.
A zene befolyásolja az agyműködést
A bemelegítő feladat után a diákokat három csoportba osztották. Az első csoportba tartozók a következő feladat előtt tíz percen át Mozart két zongorára írt D-dúr szonátáját hallgatták, a második csoport különböző műfajú zenéket hallgatott, a harmadik csoport viszont nélkülözött mindenféle háttérzenét.
Az eredmény igencsak meglepte a kutatókat: azok a diákok, akik különböző műfajú zenéket hallgattak 11%-kal több esetben mondták meg helyesen, hogy milyen minta bontakozik ki a papírból. A zenét nem hallgatók teljesítménye 14%-kal növekedett. Azok viszont, akik Mozart zenéjét hallgatták, 62%-kal nagyobb pontossággal oldották meg a feladatot. „Úgy tűnik, Mozart zenéje fokozza az agyműködést! – foglalta össze Gordon Shaw a vizsgálat eredményét.
![]() |
AZ AGYHULLÁMOK JÓ KÖZÉRZETRŐL TANÚSKODNAK Az enkefalográf hasonló, jellegzetes mintázatú agyhullámokat rajzol ki alvás idején, mozgáskor, izgalmi állapotban és megnyugtató zene hallgatása közben. |
Beethovennel összehasonlítva
Shaw tovább kutatta, mely agyterületek aktiválódnak zenehallgatás közben. Ezúttal a vizsgálati alanyok ismét Mozart muzsikáját vagy 1930-as évekbeli zenét, illetve Beethoven Für Elise szonátáját hallgatták. A neurobiológus végül arra a következtetésre jutott, bármilyen stílusú zenéről is legyen szó – Mozart zenéjét kivéve –, az csak a hangokat feldolgozó agyterület működésére gyakorol hatást.
John Huges, a University of Illinois Medical Center kutatója egy kicsivel több részletre derített fényt. Kutatásával azt elemezte, milyen gyakran változik a hangerő egy-egy zeneszámon belül. Különböző zeneszerzők több száz művét vizsgálta, és azokat egy pontozóskála segítségével osztályozta. Az így felállított lista alsó felébe a popzene és a legegyszerűbb szerkezetű „minimálzene” került, a rangsor élén pedig Mozart állt.
A salzburgi csodagyerek zenéjében váltakozik leggyakrabban az erős és a halk hangok szabályosan ismétlődő sora, mégpedig 30 másodperces periódusokban, amely teljesen megegyezik az agyhullámok váltakozásával. Mozart zenéje így hangolja össze a logikus gondolkodásért felelős agyfélteke működését a bal agyfélteke érzelmeket irányító tevékenységével. Semmi nem lazít el jobban, mint a szív és az értelem összhangja.
0 komment:
Megjegyzés küldése