2013. március 21., csütörtök

Hány Évig Él az Ember?

Az ember ősidők óta arra törekszik, hogy minél magasabb életkort érjen meg jó egészségben. Úgy tűnik, hogy a várható élettartam mostanában megfigyelhető növekedése ennek a vágynak a beteljesedését jelzi. Vajon elértük már a végső határt?


Jeanne Calment 1997. augusztus 4-én a franciaországi Arles-ban hunyt el. Ritka kort ért el: 122 évet élt. Bár az idős hölgy az utolsó időben már tolószékben közlekedett, egyáltalán nem látott és szinte teljesen süket volt, szelleme frissességét élete végéig  megőrizte. Bibliai kora miatt még életében nagy népszerűségnek örvendett. Az idősek otthona, amelyben élet, orvosok, életkorkutatók és nem utolsósorban újságírók zarándokhelyének számított. Az idős francia asszony azonban csak egy az átlagon felüli életkort megért emberek közül, hiszen már világszerte egyre gyakoribb jelenség, egy hosszabb ideje megfigyelhető folyamat eredménye, hogy emberek – ha nem is százhúsz, de – száz év feletti kort érnek el.

A rostocki Max Planck Intézet és a cambridge-i egyetem 2010 májusában közzétett közös demográfiai kutatásáról készült tanulmánya egyértelműen megállapítja: a várható leghosszabb élettartam, azaz a világszerte megfigyelt átlagos emberi életkor az utolsó 160 évben folyamatosan növekszik, mégpedig évente körülbelül három hónappal.


A kutatók tévedtek

Ma már egyértelműen megállapíthatjuk, hogy téves következtetésre jutottak azok az öregedés folyamatával foglalkozó kutatók, akik évtizedeken keresztül azt tartották, hogy hamarosan elérjük az emberi életkor felső határát. A tanulmány leszögezi, hogy a felső korhatár egyre inkább kitolódik, azonban vannak országok, ahol ellentétes tendencia is tapasztalható: az utóbbi időben már nem nő, vagy éppen ellenkezőleg, csökken a születéskor várható élettartam. De ez még korántsem bizonyíték arra, hogy elértük volna a várható életkor felső határát.

A várható élettartam például Németországban 1900-ban 46,5 év volt, és ez alig 90 év alatt, 1990-re 77,5 évre emelkedett. Az előrejelzések alapján az időskorú emberek aránya a társadalom egészén belül az elkövetkezendő harminc évben tovább növekszik. A 85 évesnél idősebb emberek számaránya nő a leggyorsabban. Már ma is 25 millió 50 évesnél idősebb ember él Németországban. Az emberek legnagyobb hányada itt jelenleg 35-40 éves, de – az alacsony születési szám és a jobb életkörülmények miatt – 2050-ig 58-63 éves korosztály lesz a legnépesebb.

Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 68 év, a nőké pedig 76. A 2009. évi World Health Report (jelentés a világ egészségügyi helyzetéről) szerint ez a mutatószám Japánban a legmagasabb (átlagosan 80,2 év), ezt követi Svédország, Kanada, Svájc, Franciaország és Izrael. Az idősek egészségére legtöbbet fordító USA a 22., Németország a 16., Magyarország a 41. helyen áll.


Fontos tényezők

A várható életkor növekedésére egy adott országban a bruttó nemzeti jövedelem és több más tényező is hatással van. Nagy jelentősége van például az állampolgárok képzettségének, az átlagos jövedelemszintnek, a táplálkozási szokásoknak, az orvosi ellátás színvonalának és hozzáférhetőségének, a higiénés körülményeknek  és az életmódnak. Ezekhez társul még az egyén életkora, születésének időpontja és lakhelyének földrajzi helyzete.

Ha ma még nem is tudjuk megmondani a várható életkor felső határát, abban azért bizonyára nem tévedünk, hogy az ember soha nem lehet örök életű a Földön.


A test öregszik

Az emberi test – az összes többi élőlényhez hasonlóan – általánosan és folyamatosan öregszik. A gerontológusok (az öregedéssel foglalkozó biológusok és orvosok) már régóta keresik ennek a jelenségnek az okát.

A NŐ HÉT ÉLETSZAKASZA Hans Baldung festőművész (1484-1545), Dürer
egykori tanítványa így látta a női test változását az évek múlásával. Baldung
híres volt szépérzékéről.
Alapvetően kétféle öregedéselméletet dolgoztak ki: a hiba- és a programelméletet. A hibaelmélet szerint a testünkben végbemenő sejtosztódás folyamán hibák lépnek fel. Amennyiben ezek a DNS-t érintik, akkor mutációról beszélünk. A hibák kialakulásában fontos szerepe van az ún. szabad gyököknek. Ezek páratlan számú elektronokkal rendelkező molekulák, amelyeknek legfőbb tulajdonsága, hogy igen reakcióképesek. A szabad gyökök a szervezet szigorú ellenőrzése alatt hasznosan is lehetnek, például a baktériumok elpusztításában. Túlzott számban képződve azonban súlyosan károsíthatják a testünket felépítő sejteket, szöveteket. A programelmélet hívei szerint viszont az öregedés és a biológiai életkor nem a hibák következménye, hanem bele van kódolva a sejtjeinkbe, mindenekelőtt a sejtmagba.


Ötven sejtosztódás

Leonard Hayflick amerikai gerontológus a 70-es években folytatott kutatásai során megfigyelte, hogy az embrionális kötőszövetek körülbelül ötven osztódás után elpusztulnak.

Mint láthattuk, számos elmélet született, de sajnos egyik sem több egyszerű hipotézisnél, mivel nem tudnak valódi magyarázatot adni az öregedés jelenségeire, és valamennyivel szemben lehetnek fenntartásaink. A kutatások mai állása szerint csupán azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az öregedés rendkívül összetett jelenség, amelynek hátterében számos ok állhat.


Időskori betegségek

Az életkor kitolódásával együtt az időskorban fellépő betegségek előfordulásának gyakorisága is nő. Sokak számára meglepően hangzik, de a leggyakoribb időskori betegségek közé tartoznak a fertőző megbetegedések. Az immunrendszer gyöngülésével ezek egyre inkább fenyegetik az embert – ráadásul a gyógyulás is kétszer annyi ideig tart, mint fiatalkorban. Az immunrendszer gyengülése miatt a kóros szerkezetű sejtek is sokkal könnyebben képesek az elszaporodásra, ami miatt a rák és más rosszindulatú daganatok kockázata is nő. Ebben az életkorban szintén gyakorivá válnak a szív- és érrendszeri betegségek. Az öregedő szívnek többnyire le kell küzdenie az érelmeszesedés miatt rugalmatlanná vált erek fokozott ellenállást, ezért fokozódik a szív igénybevétele. Az érelmeszesedés miatt gyakrabban lép fel az infarktus és a szélütés is. Emelkedik a vérnyomás. Csökken a tüdő teljesítőképessége, sokszor a mellkas elváltozása miatt. Meg kell említenünk továbbá az emésztési zavarokat, amelyeknek oka elsősorban az emésztőnedvek termelésének csökkenése. Az emésztésre kedvezőtlenül hathat a fogazat romlása, amely károsan befolyásolja a táplálék feldolgozását, és ez hozzájárul többek között a gyomorfekély vagy éppen a súlyos bélelzáródás kialakulásához. Gyakoriak a mozgásszervi megbetegedések is. Különösen a porckopás (artrózis) korlátoz sok ember a mozgásban. A csontritkulás fokozza a csonttörés kockázatát, és ez időskorban akár életveszélyes szövődményekkel is járhat. (Erre ma már megfelelő gyógyszerek állnak az időskorúak rendelkezésére.) Az életkor az érzékszerveket sem kíméli: az időskori távollátás mellett a zöldhályog és a szürkehályog is jóval gyakoribbá válik az életkor előrehaladtával. A hallás szintén romlik, sokaknál nagyothallás alakul ki.


Egy pohárka bor

Egyes betegségeket meg lehet előzni, ha már néhány évtizeddel korábban megtesszük a megfelelő lépéseket. A legfontosabb a káros szokások (dohányzás, drogfogyasztás, alkoholizmus) mellőzése, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. A kutatások azonban azt is igazolják, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás – naponta legfeljebb egy pohárka bor (maximum 20 g alkohol férfiaknál, 10 g nőknél) – sok betegséggel szemben védelmet jelenthet.

A PIRAMIS HAMAROSAN A FEJE TETEJÉRE ÁLL
A grafikon azt mutatja, hogyan változott a társadalom életkor szerinti megoszlása
1910 óta. Hamarosan az ötven év felettiek teszik majd ki a lakosság túlnyomó részét.
Számos kérdést vet fel a hormonokkal végzett, öregedést késleltető kezelés. Erre a célra a nőknél legelterjedtebben az ösztrogéntartalmú hormonpótló kezelést végezték a változás kora utáni tünetek enyhítése érdekében. Egy széles körben, egymillió nő bevonásával végezz vizsgálat eredményei azonban azt mutatták, hogy ennél a kezelésnél a veszélyek meghaladhatják az előnyöket, így csak alapos mérlegelés után szabad ösztrogénkészítményt alkalmazni. A megfelelő terápia szakszerű orvosi felügyelettel elképzelhető ugyan, és bizonyos eredmények elérhetők vele, de a hormonkészíményeket csak rendkívüli elővigyázatossággal szabad adagolni. Különösen az USA-ban terjedt el a dehidroepiandroszteron (DHEA) adagolása. Az eredmények nem egyértelműek, ám az biztos, hogy ezek a szerek az öregedés folyamatát alapvetően nem tudják befolyásolni.

De akadnak azért olyan kutatási eredmények is, amelyektől az életkor meghosszabbítása várható. A szakemberek véleménye abban megegyezik, hogy a jövőben egyáltalán nem lesz illúzió a százéves átlagéletkor elérése.

A telomerkutatások azt a lehetőséget vetítik előre, hogy bizonyos sejtszerkezeti beavatkozásokkal feltartóztatható az öregedés folyamata. A telomerek a kromoszómák, az örökítőanyag hordozóinak biológus 1990-ben felfedezte, hogy a telomerek segítségével a sejtek – Leonard Hayflick megfigyeléseinek megfelelően – saját osztódásaik számát mérik. Ugyanis minden egyes osztódásnál elvész az örökítőanyag néhány apró szakasza vagy részecskéje. A csökkenő telomerhossz jelzi a sejt számára, hogy mennyi ideje van még hátra.


Halhatatlan sejtek

Amennyiben sikerülne ezt a folyamatot megállítanunk, úgy meg lehetne hosszabbítani az emberi életet. Tudjuk, hogy valóban léteznek olyan sejtek, amelyek nem öregednek, é így elvben halhatatlanok. Ezek a rákos sejtek, amelyeknek a telomerhossza az osztódások során nem változik, így „elfejtik”, hogy hányszor osztódtak. A telomerhossz fenntartása a telomeráz enzimnek köszönhető, amely a normális testi sejtekben nem működik, ellentétben a csírasejtekkel. De sajnos azt is tudjuk, hogy a rákos sejtek aktivitása túlzott mértékű, kikerülve az ellenőrzés alól, feltartóztathatatlan osztódásba kezdenek.

IDŐSEN IS FITTEN A rendszeres testmozgás,mint például az úszás, nagymértékben
hozzájárul számos betegség kialakulásának megelőzéséhez és ezáltal annak egyik
előfeltétele, hogy szép kort érhessünk meg.

Etikai problémák

Az őssejtkutatással új távlatok nyílnak meg a regeneratív gyógyászat előtt. Nagy jelentőségük mellett ezek a kutatások a felmerülő etikai problémák miatt viták kereszttüzében folynak.

Természetszerűleg minden, az életkor meghosszabbítására irányuló törekvés számos rendkívül fontos etikai és szociális természetű kérdést vet fel, amelyeket nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Hogyan lehet emberhez méltó életet élni időskorban? Mire jó tiszteletben megőszülve megérni a százéves kort, ha élete utolsó negyedében másoktól függ, ápolásra, esetleg mesterséges táplálásra szorul az idős ember? Valóban érdemes ilyen életre törekedni?

Milyen társadalmi következtetéseket lehet levonni mindebből? Kinek kell viselnie a kitolódott életkorral kapcsolatos költségeket? A meghosszabbodott életkor kétségtelenül magával hozza a munkában töltött évek számának növekedését is, mint ahogyan a fejlett ipari országokban is általában napirenden szerepel ez a kérdés. De vajon tudnak-e az egyes országok kormányai olyan sok munkahelyet teremteni, hogy mindezek az elképzelések megvalósuljanak? A mai viszonyokból kiindulva erre kevés az esély. Hogyan kell megtervezni a jövő nyugdíjrendszerét ahhoz, hogy az a már munkaképtelen százéveseknek is megfelelő életszínvonalat biztosítson? Milyen feszültségek keletkezhetnek mindezen kérdések kapcsán a fejlett ipari államok és az elmaradott országok között? A hosszú élet utáni vágy ebből a nézőpontból tekintve hirtelen lidérces álommá változhat.

Egy azonban ma is bizonyos: a hosszú életkor elérése a napjainkban már nem csupán elérhetetlen vágy. Aki pedig nem tudja kezelni a hosszú életkorból adódó nehézségeket, annak egyetlen reménye marad, a mesebeli kút megifjító vize. Az örök ifjúság elixírjét egyelőre még nem sikerült előállítaniuk a kutatóknak. De addig is szolgálhatnak egy jó tanáccsal: együnk kevesebbet!


Egérkísérlet

Rick Weindruch és kutatótársai a Wisconsin-Madison Egyetemen (USA) végzett egérkísérletekkel igazolták, hogy az állatok életkora 50%-kal meghosszabbodik, ha megfelelő vitaminok és ásványi anyagok pótlása mellett csak korábbi napi táplálékmennyiségük 60%-át kapják.

Azt azonban még nem sikerül bebizonyítaniuk, hogy e felfedezés az emberek esetében is érvényes lenne. A jóléti társadalmakban kétségtelenül előnyökkel járna a visszafogottabb táplálkozás, az egerekéhez hasonlóan drasztikus „fogyókúrát” azonban nem ajánljuk mindenkinek a követendő példaként.


Növekvő pénzügyi terhek és kitolódó munkában töltött évek

Egy rostocki és cambridge-i kutatók által közösen készített tanulmány – melynek megállapítása szerint az elérhető átlagéletkor felső határát még korántsem értük el – jelentős hatást gyakorolhat a politikára, illetve az emberek életét befolyásoló intézkedésekre. Meghiúsulni látszanak azok  az előrejelzések, amelyek a várható életkor legvégső határának gyors elérését jósolták.

Az öregedés nem zárja ki a folyamatos tanulást és a szellemi frissesség megőrzését.
A tanulmány leszögezi: változásokra lesz szükség a munkaügy, az egészségügy és a nyugdíjbiztosítás területén, amely jelentős anyagi terhet jelent majd az egyes embereknek, illetve együtt jár a munkába eltöltendő évek számának növekedésével. A továbbképzést, a szellemi frissesség megőrzését, a megfelelő egészségügyi ellátást és a jó kondíció fenntartását célzó intézmények a jövőben döntő szerephez jutnak.


Mitől élnek olyan sokáig egyes idős emberek?
A tudósok próbálják megfejteni a százévesek titkát. 

Meghökkentő számok: Berlinben 1990-ben 227 éves vagy annál idősebb ember élt, 1999-ben pedig már 828, tehát közel négyszer annyi. Ha ez így folytatódik, akkor 2010-ben már 2500 százéves lakosa lesz a német fővárosnak.

Szinte magától értetődő, hogy a százévesek magukra vonják a figyelmet. A bostoni Harvard Medical School kutatócsoportja Thomas Perls vezetésével egy nagyszabású kísérlet során 10 éven keresztül követte ötszázezer massachusetts-beli lakos, köztük 169 százéves, illetve még idősebb ember egészségi állapotát.

A száz év feletti életkort elérők nyolcvan százaléka nő, közülük az átlagnál többen vannak és voltak, akik a vizsgálat idején nem éltek házasságban. A férfiak aránya ezzel szemben csak húsz százalékot tesz ki. A nők lényegesen magasabb száma nem meglepő, hiszen várható élettartamuk általában meghaladja a férfiakét. Ám úgy tűnik, a férfiak fizikailag és szellemileg is egészségesebbek maradnak, mint a nők. Azt azonban nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a magas életkort megért férfiak egészségesebben táplálkoznak vagy sportosabb életet élnének a másik nem képviselőinél. Thomas Perls biztosra veszi, hogy ezeknek a rendkívül idős embereknek különleges génjeik vannak, amelyek lehetővé teszik a magas életkor elérését. A 4. kromoszómán a tudósok egy különleges génszakaszt fedeztek fel, ami más embereknél nem található meg.

A FÉRFIAK EGÉSZSÉGESEBBEK MARADNAK Bár a nők tovább élnek, a férfiak
testileg és szellemileg egészségesebbek maradnak, különösen akkor, ha korábban fizikai
munkát végeztek, ahogy ez a szőlőmunkás is. A nők gyakrabban szenvednek hosszan tartó
betegségekben.
F.Schachter francia tudós és csapata 1994-ben az apolipoprotein E-gént és ennek mutációit (alléljeit vizsgálta. Eredményeik szerint egy olyan génről van szó, amelyik kihat a várható életkorra. A százévesnél idősebb emberekben az ApoE7-allél ritkábban, az ApoE5-allél gyakrabban van jelen. Az ApoE4-allél-hordozók  esetében azonban nagyobb az időskori betegségek kockázata, és ezek az emberek átlagosan nem élnek olyan hosszú ideig, mint az ApoE2-variánst hordozók.

Az időskorért felelős gének kutatása újabb érdekes eredményt hozott. A jelenséget Centenarian Paradoxnak („a százévesek paradoxonja”) nevezték el. Ennek lényege, hogy az ApoE4-től eltekintve a százéveseknél idősebb embereknél tulajdonképpen éppen olyan gyakran, sőt gyakrabban vannak jelen a különböző betegségek szempontjából fokozott kockázatot jelentő génvariánsok. Ennek alapján inkább azt várná az ember, hogy nekik hamarabb kellene távozniuk az élők sorából. Az ellentmondásos helyzetről sokat vitatkoznak, de még nem találtak rá kielégítő magyarázatot. Csak az ismeretes, hogy aki nem szenved örökletes betegségben, annak nagyobb esélye van a magas életkor elérésére.

0 komment:

Megjegyzés küldése