2012. július 19., csütörtök

Világnyelvek, Amelyek Nem Terjedtek El

Már több mint száz évvel ezelőtt is voltak arra irányuló kísérletek, hogy az emberek közötti megértést mesterséges, egyszerű struktúrájú nyelvek segítségével megkönnyítsék. Ezek azonban mégsem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.


Mikor már senki nem értette meg a másikat, a nagyszabású terv meghiúsult: Bábel tornya sosem épült fel, mivel az emberiséget hatalmas elbizakodottságáért rettenetes nyelvi zűrzavar sújtotta. A bibliai Ószövetség mindenesetre ezzel magyarázza, hogy a világ népei miért nem értik meg egymás mondandóját. A közös ősnyelvből különféle nemzeti nyelvek fejlődtek ki. Ezek láthatatlan kötelékként forrasztják egységbe az egyes népeket, és erősítik meg őket a külvilággal szemben – hasonlóan azokhoz a testvérekhez, akik a maguk kitalálta nyelvvel őrzik titkaikat szüleik előtt. Ami a családban vidám játék, az az államférfiak számára mégis állandó fejtörést okozott: miként lehet úgy gyakorolni a hatalmat, hogy az uralkodó és a tömegek más nyelvet beszélnek? A megoldás egyszerűnek látszott: elő kell írni egy kötelező érvényű hivatalos állami nyelvet, és ezt a leigázott népekre is rá kell kényszeríteni. Arra azonban nem gondoltak a hatalom gyakorlói, hogy a nyelv személyes kincsünk, amit mindannyian féltve óvunk.

NAPJAINK VILÁGNYELVE Helyenként már az óvodában is oktatják napjaink
világnyelvét, az angolt, amely annak ellenére igen elterjedt, hogy sem egyszerűnek,
sem pedig logikusnak nem mondható.

Az első benyomás

A Gewis Intézet legújabb felmérése szerint a szókincs és a nyelvtan ismerete éppúgy jellemzi használóját, akár a hajszín vagy épp az orr formája. Mielőtt például az ember valakibe beleszeretne, másodpercek alatt felméri, miként beszél szíve választottja. Előfordulhat, hogy bizonyos tájszólások beszélőit kevésbé tartjuk vonzónak, mint másokat.

Első ízben egy német katolikus pap, Martin Schleyer tett kísérletet 1879-ben egy nemzetközi nyelv megalkotására. Egyszerű nyelvtant ötlött ki, amely szótövek és bizonyos magánhangzók szabályszerű kombinációin alapszik: az előtagként használt magánhangzók fejezik ki az igeidőket, az utótagok pedig az eseteket. A szótöveket Schleyer az angolból származtatta, amely már akkoriban is a világ legismertebb nyelve volt. Minden szótőnek mássalhangzóval kellett kezdődnie és végződnie „s” fenéma azonban nem lehetett az utolsó hangzó, mivel az a többes számot jelölte. A szavak meglehetősen furcsa hangalakkal bírtak, mivel megcsonkított hatást keltettek: a ’world’ szóból ’vol’ lett, a ’speak’-ből ’pük’ (a ’pik’ már mást jelentett).

Johann Marton Schleyer (1831-1912) katolikus
pap, a volapük mesterséges nyelv kitalálója.

Schleyer új, mesterséges világnyelvét volapüknek nevezte el. Azonos hangalakú, de különböző jelentésű szavak ebben a nyelvben nem jöhettek létre, az egybeesés kiküszöbölésére az újító hasonló hangzású szavakat választott. Ebből primitív hatást keltő szavak tömkelege keletkezett, amelyeket általában elég nehéz volt megjegyezni és egymástól megkülönböztetni. Például a következő, eltérő jelentéstartalmú hangsorok jöttek létre: ’pap’, ’bap’, ’bab’, ’pab’, ’pep’, ’peb’, ’peb’, ’bep’, ’beb’. Schleyer az akkoriban már világszerte ismert angol szavakat is megcsonkította vagy új szóval helyettesítette azokat. Így például volapük nyelven a mozdonyt (a lokomotívot) ’lemüf’-nek, a technikát pedig ’kaen’-nak mondják.


Gyorsan elterjedt

Ha voltak is furcsaságai, az első mesterséges nyelv mégis gyorsan terjedt. Erről feltalálója reklámokkal és gyakorlókönyvek kiadásával gondoskodott. Nemsokára szerte a világon 28 folyóirata és 283 egyesülete volt a nyelvnek, és úgy tűnt, hogy elfogadják világnyelvként. Divatba jött a volapük szavak képzése is – hasonló szórakozást jelentett, mint manapság a keresztrejtvényfejtést.

Hat év elmúltával azonban a volapükláz éppoly hirtelen alábbhagyott, mint ahogy elkezdődött: dr. Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos 1887-ben új világnyelvet mutatott be, az eszperantót. Hatalmas konkurenciaharc kezdődött a két mesterséges nyelv között. A Volapük Akadémia elnöke, a szentpétervári W. Rosenberger mérnök 1902-ben megreformálta a nyelv furcsa szókincsét és bonyolult kiejtését. A volapük nyelvet viszont már sokan megtanulták, és vonakodtak áttérni az így létrejött Idiom Neutralra. „Az operáció sikerült, de a beteg, a volapük nyelv belehalt, még a műtét befejezése előtt” – emlékezett vissza Edgar von Wahl, aki húsz évvel később kitalálta az Occidentalt, egy újabb mesterséges nyelvet.


Az emberiség egysége

Az eszperantó atyja orosz-lengyel határvidéken található Bjelisztokban (ma: Bialystok Lengyelországban) nőtt fel, ahol négy különböző nyelvű és kultúrájú nemzet képviselői éltek egymással kényszerű kapcsolatban: oroszok, lengyelek, németek és jiddis nyelven beszélő zsidók. Ez az élmény ösztönözte Zamenhofot arra, hogy szenvedélyesen harcoljon az emberiség egységéért.



Az eszperantó (jelentése „reménykedő”) szótöveit a nyugat-európai nyelvekből vette át. Az „o”-végződés jelöli a főneveket; a német ’Hund’-ból így lesz ’hundo’ (kutya), a ’Knabe’-ból ’knabo’ (fiú). A nőnemű szavak „-in” képzőt kapnak: az anya ’patrino’ (nőnemű apa), a nő ’virino’ (női férfi), a diáklány ’lernantino’. Egy fogalom ellentétét a „mal-„ előtag fejezi ki: a ’longe’ azt jelenti, hogy hosszú, a ’mallonge’ tehát rövig; a ’bona’ jelentése jó, a ’malbona’ ennek értelmében rossz. Egy főnév többes számát „j” végződés hozzáillesztésével képzik: ’amiko’ barátot jelent, ’amikoj’ pedig barátokat. Az eszperantó nyelvtana könnyen megtanulható, a szóképzés lehetőségei pedig szinte korlátlanok – ámbár néha nehézséget okoz a többi tagból álló összetett szavak képzése. Az új fogalmakat jelölő vagy nemzetközi szavakat időközben gond nélkül átvették a nyelvbe, így lett a komputer ’computilo’.

Ludwig L. Zamenhof
Az emberiség egysége után vágyakozva

Ludwig Lazarus Zamenhof (1859-1917) szemorvos 1887-ben mutatta
be mesterséges nyelvét, az eszperantót. "Ha nem gettóból származó zsidó
lettem volna - mondta -, soha nem fordult volna meg a fejemben az emberi-
ség egységének gondolata. Az emberek közötti széthúzás okozta boldog-
talanságot senki se tudja olyan mélyen átérezni, mint egy gettóban felnőtt
zsidó, akinek istenéhez egy már régóta holt nyelven kell imádkoznia, és egy
olyan nép nyelvén nevelik és oktatják, amely őt elnyomja."
Az eszperantónak nem létező nyelveket kell helyettesítenie, hanem második nyelvként az összes ember között egymás megértését kell szolgálnia. Ez a mesterséges nyelv eddig több mint 120 országban számos követőre talált. Jelentős irodalmi művek, mint például a Biblia vagy Günter Grass Bádogdob című regénye is megjelent már eszperantó fordításban.


Kísérletek mesterséges nyelvek alkotására

Időközben több mint ezer kísérlet történt, hogy újabb nyelveket hozzanak létre. A mesterséges nyelvek közül leginkább az eszperantó terjedt el, azonban ennek se sikerült világnyelvvé válnia. Otto Weikopf jénai ügyvéd és nyelvész ideológiai okokat tételez fel a sikertelenség hátterében: „Egy egyetemes nyelv támogatói olyan mozgalmakkal kerülnek konfliktusba, amelyek számára fontos a nemzeti, regionális és társadalmi önállóság megőrzése és közvetítése.”

A magyarázat viszont feltehetőleg sokkal inkább az emberi lélekben keresendő: mindannyian megtapasztalhattuk, hogy anyanyelvünkön sokkal jobban és árnyaltabban tudjuk kifejezni érzéseinket, mint bármely idegen nyelven.

0 komment:

Megjegyzés küldése