2011. szeptember 2., péntek

Erdélyi Pillanatok


„ és meg kell látnod Erdélyt –
  - egy késő délután –
s a szürkület után !
mély erdőt, mely növeszti
a roppant kopjafát.

És meg kell látnod Erdélyt.
Hol Istvánunk óta
több őrtüzet látott,
mint békés, napvilágot
a vén Európa….”

Bágyi Bence Jakab: Fiamnak



TOROCKÓ

Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán legszebb faluja. Az egykori bányászfalu ma a Világörökség részét képezi.

Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre fekszik Bizonyos időszakokban a Nap úgy kel fel, hogy a faluból nézve aztán még visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.







SZÉKELYKŐ









TORDAI-HASADÉK

A Tordai-hasadék Erdély egyik látványos kirándulóhelye. A "kettészakadt" hegy már nagy távolságokból látható. A tudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlásával keletkezett.


A hasadékhoz számos Szent László legenda fűződik, az egyik szerint mögötte ketté vált a hegy, s a kunok nem tudták tovább üldözni.


Lova patkójának nyoma a Patkós-kő. A hasadék kb. 2 km hosszú, az ösvény néhol 200 m magas mészkősziklák között vezet a Hesdát patak hol egyik, hol másik oldalán. A két oldalt kis gyaloghidak kötik össze. A hasadékban 32 feltárt barlang is van.




PARAJD

Sóvidék Európában az első olyan település amely nevét az ásványkincséről kapta. Ennek a nagy "közösségnek" a középpontja Parajd, a Székelyföld só hazája. Parajd az Erdélyi medence keleti pereme és a Görgényi havasok találkozásánál húzódik, a sótól fehéren ragyogó sziklák ölelésében.

Parajd az utolsó település Hargita megyében, közvetlen szomszédja a Maros megyéhez tartozó, természetes sóstaváról híres Szovátának (Medve tó). A Parajdi medence a Sóhát körül helyezkedik el . Parajd messze földön hires ásványi kincsét a "Sóháttya" őrzi, az előbb említett sóhát helyi elnevezése. Ugyanakkor a település nagyon gazdag vízhálózattal rendelkezik. Itt folyik át a Kisküküllő amely a Kis és Nagy ágával nyújtott ihletet a falu legnagyobb szülöttjének Áprily Lajos költőnek.

A Kisküköllő Parajdon, a Haromnak nevezett hegy lábánál egyesül a Korondi patakkal mely a sósziklák között tört utat magának. A település megnevezése PARAJD először 1567-ből való.  A vidék már a Rómaiak idejében ismert volt mint sólelőhely.

A székelyek az 1500-as évekig rendelkeztek szabad sójoggal.1562-ban azonban János Zsigmond megfosztotta a Székelyeket a szabad sójogtól, lefoglalta az állami kincstár számára a parajdi sóbányát. A földalatti kitermelés a 18.sz-ban kezdődött, addig a külszíni sófejtés volt a jellemző. A mai sóbányát 1787-ben nyitották meg. 


SZENT ANNA-TÓ

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban.


A tó mellett található a Szent Anna-kápolna, ahol minden évben Anna-napi búcsút rendeznek, melyre katolikus hívők tömegei zarándokolnak el.

A szabályos kör alakú tó átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik.

Nyári időszakban fürdőzők lepik el.  A búcsút a Causescu időkben is megtartották a securitate fokozott ellenőrzése ellenére is.


A közelben lévő Mohos-tőzegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különböző növényritkaságok találhatók.


GYILKOS-TÓ

1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak. Vannak akik a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba.




1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik. A közelben két mesterséges tónál hordalékfogó gáttal próbálják megakadályozni a feltöltődést. Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében.


"Nagyobbszerü tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben."

(Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. 1869. 111)


0 komment:

Megjegyzés küldése