„ és meg kell látnod Erdélyt –
- egy késő délután –
s a szürkület után !
mély erdőt, mely növeszti
a roppant kopjafát.
És meg kell látnod Erdélyt.
Hol Istvánunk óta
több őrtüzet látott,
mint békés, napvilágot
a vén Európa….”
Bágyi Bence Jakab: Fiamnak
TOROCKÓ
 |
| Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán legszebb faluja. Az egykori bányászfalu ma a Világörökség részét képezi. |
 |
| Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre fekszik Bizonyos időszakokban a Nap úgy kel fel, hogy a faluból nézve aztán még visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük. |
SZÉKELYKŐ
TORDAI-HASADÉK
 |
| A Tordai-hasadék Erdély egyik látványos kirándulóhelye. A "kettészakadt" hegy már nagy távolságokból látható. A tudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlásával keletkezett. |
 |
| A hasadékhoz számos Szent László legenda fűződik, az egyik szerint mögötte ketté vált a hegy, s a kunok nem tudták tovább üldözni. |
 |
| Lova patkójának nyoma a Patkós-kő. A hasadék kb. 2 km hosszú, az ösvény néhol 200 m magas mészkősziklák között vezet a Hesdát patak hol egyik, hol másik oldalán. A két oldalt kis gyaloghidak kötik össze. A hasadékban 32 feltárt barlang is van. |
PARAJD
 |
| Sóvidék Európában az első olyan település amely nevét az ásványkincséről kapta. Ennek a nagy "közösségnek" a középpontja Parajd, a Székelyföld só hazája. Parajd az Erdélyi medence keleti pereme és a Görgényi havasok találkozásánál húzódik, a sótól fehéren ragyogó sziklák ölelésében. |
 |
| Parajd az utolsó település Hargita megyében, közvetlen szomszédja a Maros megyéhez tartozó, természetes sóstaváról híres Szovátának (Medve tó). A Parajdi medence a Sóhát körül helyezkedik el . Parajd messze földön hires ásványi kincsét a "Sóháttya" őrzi, az előbb említett sóhát helyi elnevezése. Ugyanakkor a település nagyon gazdag vízhálózattal rendelkezik. Itt folyik át a Kisküküllő amely a Kis és Nagy ágával nyújtott ihletet a falu legnagyobb szülöttjének Áprily Lajos költőnek. |
 |
| A Kisküköllő Parajdon, a Haromnak nevezett hegy lábánál egyesül a Korondi patakkal mely a sósziklák között tört utat magának. A település megnevezése PARAJD először 1567-ből való. A vidék már a Rómaiak idejében ismert volt mint sólelőhely. |
 |
| A székelyek az 1500-as évekig rendelkeztek szabad sójoggal.1562-ban azonban János Zsigmond megfosztotta a Székelyeket a szabad sójogtól, lefoglalta az állami kincstár számára a parajdi sóbányát. A földalatti kitermelés a 18.sz-ban kezdődött, addig a külszíni sófejtés volt a jellemző. A mai sóbányát 1787-ben nyitották meg. |
SZENT ANNA-TÓ
 |
| A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. |
 |
| A tó mellett található a Szent Anna-kápolna, ahol minden évben Anna-napi búcsút rendeznek, melyre katolikus hívők tömegei zarándokolnak el. |
 |
| A szabályos kör alakú tó átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. |
 |
| Nyári időszakban fürdőzők lepik el. A búcsút a Causescu időkben is megtartották a securitate fokozott ellenőrzése ellenére is. |
 |
| A közelben lévő Mohos-tőzegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különböző növényritkaságok találhatók. |
GYILKOS-TÓ
 |
| 1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak. Vannak akik a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. |
 |
| 1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik. A közelben két mesterséges tónál hordalékfogó gáttal próbálják megakadályozni a feltöltődést. Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében. |
 | |
"Nagyobbszerü tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben."
(Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. 1869. 111)
|
0 komment:
Megjegyzés küldése