2014. augusztus 12., kedd

A Sokoldalú Franklin

Villamosságot nyer a villámból -
Benjamin West festménye jellegzetes
egyszerű fekete öltözékében ábrázolja
Franklint.
Benjamin Franklin, az amerikai politikus és tudós vezette az országa függetlenségét elismerő amerikai-brit béketárgyalásokat.

Nyomdász, könyvkiadó, lapszerkesztő, író, diplomata, államférfi, kiváló tudós és feltaláló – Benjamin Franklin (1706-90) élete egy reneszánsz ember sokoldalúságát mutatta fel. Pedig a közösség, amelybe született, a XVIII. századbeli Boston (Massachusetts állam) alig-alig emelkedett ki a pionír telepesélet keretei közül, ráadásul Franklin már tízéves korában abbahagyta iskolai tanulmányait.

Tizenkét éves korában beállt nyomdásztanoncnak bátyjához, Jameshez, akinek nyomdája és könyvkiadója volt. A nyomdászatot ízlésének megfelelő munkának találta, szabadidejében fáradhatatlanul olvasott: ókori klasszikusokat csakúgy, mint a legjobb korabeli angol szerzők műveit. 1723-ban Philadelphiába ment, hogy nyomdászként dolgozott.

Nemzetközi hírnév

Philadelphiában megnősült, nyomdája és kiadóvállalata lett, könyvkereskedéssel is foglalkozott. A pennsylvaniai politikai és közélet oszlopos tagja lett. 1729-től kerek 20 éven át szerkesztette a Pennsylvania Gazette-et; és 1732-ben jelent meg először műfajteremtő kalandáriumsorozata, a Poor Richard’s Almanac, amely széles körben ismertté tette a nevét.

Ő alapította a földrész északi felének első tudományos egyesületét, az Amerikai Filozófus Társaságot (1744). Nemzetközi hírnevét „mellékfoglalkozásként űzött” feltalálói és tudományos tevékenységével vívta ki magának. 1752-ben egy zivatar közben sárkányt eregetett, amelyhez egy kulcsot erősített: kimutatta, hogy a kulcs is elektromos töltést vett fel, ezzel bizonyította be a villám elektromos természetét.

Nem sokkal ezután megalkotta az első villámhárítót. Később feltalálta a biofokális szemüveget. Működéséért különböző európai egyetemek díszdoktorrá avatták, neve Franklin doktorként vált ismertté.

1763-tól kezdve a Nagy-Britanniával a gyarmati autonómia kérdésben elmérgesedő vitában az amerikai álláspontot képviselte. 1775-ben Philadelphiába hazatérve Pennsylvania küldöttként részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazásában, amellyel az amerikai gyarmatok kinyilvánították elszakadásukat Nagy-Britanniától.

Diplomáciai küldetés

A függetlenségi háború idején Franklin amerikai követként teljesített szolgálatot Franciaországban. A liberális francia elit hősként ünnepelte; ő testesítette meg a felvilágosodás filozófusai által dédelgetett „természetes embert” – így sikerült Franklinnak (és néhány társának) Franciaországot Amerika oldalán bevonnia a háborúba.

Bejamin Franklin aláírása az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatán.
1783-ban a béketárgyalásokat folytató diplomaták egyike volt – a párizsi békeszerződésben Nagy-Britannia tudomásul vette Amerika függetlenségét. 1785-ben Franklin hazatért Amerikába. Egyik utolsó közéleti szereplésére 84 éves korában került sor, amikor nevét adta egy, az Egyesült Államokban a rabszolgaság megszüntetését követő petícióhoz.

0 komment:

Megjegyzés küldése