Virágbanda - a Virágokat, Lombos fákat és a Füveket Összekötő Rokonság

A magvaikat zárt gyümölcsburokban védő virágos növényeket „zárvatermőknek” nevezzük – szemben az olyan „nyitvatermőkkel”, mint a tűlevelűek vagy a spórával szaporodó mohák és harasztok. A zárvatermők viszonylag későn fejlődtek ki. Az általunk ismert virágok, lombos fák, cserjék és füvek elődei mindössze 145-125 millió éve, a krétakorban jelentek meg. A ma csaknem 270 000 – 400 000 fajt magába foglaló zárvatermők 99 százalékát ezekre a korai fajokra lehet visszavezetni. Az egyes fejlődési vonalak közötti viszonyokat azonban eddig vitatták.


A floridai egyetem kutatói 45 zárvatermőn elvégzett genetikai vizsgálat alapján sikeresen bebizonyították: e csoport 95 százaléka mindössze két osztályhoz tartozik. Az elsőhöz (kétszikűek) többek között a rózsafélék, napraforgó és paradicsom, a másikhoz (egyszikűek) elsősorban fűfélék tartoznak. A maradék magnóliaszerű növényekhez, így a nagyon kezdetleges Chloranthaceae családhoz, valamint a tócsagazfélékhez köthető. 80 millió évvel ezelőtt jelentek meg a méhek: a növény és az állat kölcsönös alkalmazkodás pedig létrehozta a virágok színpompás világát.

Eleinte a rovarok feltehetően táplálék után kutattak a virágos növényekben, és közben csak véletlenül hordták szét azok pollenjét. Ebből aztán valódi sikertörténet kerekedett, amely jelentősen hozzájárult a földi faji sokszínűségének kialakulásához.

Megjegyzés küldése (0)
Újabb Régebbi